A sárkányfenyőt (Wollemia) a 90-es évek közepéig egy kétmillió évvel ezelőtt kihalt növénynemzetségnek hitték, mivel a botanikusok a létezésről is csak kövületekből tudtak. Mígnem 1994-ben David Noble természetvédelmi őr az Ausztrál erdő mélyén rábukkant egy élő példányra.
David Noble, akiről később ezt a fajt el is nevezték, az Új-Dél-Wales állambeli Kék-hegység területének egyik keskeny szurdokában lelt rá a sötétzöld lombú, csokoládébarna törzsű, különleges facsoportra.
A sárkányfenyő az araukáriafélék élő kövületnek számító, monotipikus nemzetsége – a nálunk szobafenyőként ismert dísznövény közeli rokona – egyedül itt, ebben az eldugott szurdokban maradt fenn. A felfedezése óta egy titkos helyen vésztartalékokat nevelnek a fából, amiket szükség esetén bevethetnek a vadon élő populáció megmentése érdekében.
Ha szeretnénk személyesen is megcsodálni a legöregebb fafajtát, a Füvészkertben megtehetjük. A facsemete 2006-ban adományként került Budapestre, egyenesen Wollemi Nemzeti Parkból.
Kiemelt kép: wikipedia.org