A cikk, amit az megjelenése óta minden nap olvastatok.
Javában nő, sőt érik a paradicsom a kiskertekben, de ne higgyük azt, hogy ezzel vége is a gondoskodási időszaknak. Gombafertőzés, vírusok, sőt poloskavész is jöhet egyik napról a másikra. Aztán mi lesz a lecsóval, meg a télire eltett sűrű paradicsommal. Naugye.
A nyári időszakban 3-4 féle gombafertőzés is tönkreteheti a paradicsomot, így különösen nagy szerencséje van azoknak a töveknek, amelyeket májusban szellősen ültettek, a kert napos és száraz helyeire, ugyanis ezeket a körülményeket nem kedvelik a gombák. Az előrelátás a megfelelő társnövények kiválasztásában is fontos tavasszal, így szintén jobb kondiban vannak ilyenkor azok, amelyek közelében nincs kapor, őszibarack, édeskömény, vagy padlizsán és krumpli. A vetésforgó is döntő lehet, ha a fertőzési lehetőségeket nézzük, így nem ajánlott minden évben ugyanoda ültetni a paradicsomokat. (Néhány gombaféle a talajban van, ami aztán újra és újra tönkreteheti a termést.)
Ha minderről lekéstünk, akkor se csüggedjünk, hozzuk formába a kicsikéket a nyár második felére! Legyenek maguktól is ellenállóbbak abetegségekre.
- Mulcsoljunk a földben lakó gombák ellen! Nehezebben érik el a növényt (például nem csapódik fel a növényre a sárral locsoláskor) és nem mellesleg tartja a föld nedvesség tartalmát, a gazok elmaradásáról nem is beszélve.
- Ha még nem tettük volna meg (van ilyen?), akkor azonnal tegyünk egy jó erős, kb 120cm magas karót a növény mellé és kötözzük fel rá!
- Szedjük le a száradt, beteg részeket, ha vannak, és távolítsuk el a növények közeléből.
- Metsszük és kacsoljuk, ne hagyjuk elbokrosodni. Bár messziről jobban mutat, kész katasztrófa a termésnek. Először is, ezen tuti halmokban csüngnek majd a vándorpoloskák augusztusban, brrr…, hiszen kellemes árnyékban üldögélhetnek és észrevenni sem könnyű őket. Majd hipp-hopp, a gombás fertőzések is megérkeznek. Az oldalhajtások hónaljában jövő új hajtásokat ki kell tépni (kacsolás), de ha sok oldalhajtás van, azok egy részétől is nyugodtan szabaduljunk meg.
- A locsolóvíz kizárólag a növény tövénél kialakított „tányérba” menjen, soha ne érje a leveleket. (Időnként egy kis tápoldat jót tesz!)
- Tejes-vizes (1/ 6 arányú) permetezés javasolt hetente a vírusfertőzések megelőzésére és korai gyógyításra. Igen, furán hangzik, de bevált módszer, én sima 2.8-as tejet használok.
- A mezei zsurló főzete jó gombaölő hatással bír, így 1-2 hetente érdemes lepermetezni vele az egész növényt. (Én szárított mezei zsurlót vettem tavasszal, teának csomagolva kapható gyógyszertárban, ahol receptet is kaptam hozzá: 20dkg 10 liter vízhez jó, bő félóra forralás, majd hűtés után használható).
- Ha terem a kertben csalán, ne feledjünk belőle „trágyalét” készíteni, remek tápanyagforrás, így ellenállóbbá is tesszük a paradicsomot.
Egyébként ha szerencsénk van, az a közeli gazdabolt is tarthat bio cuccokat a paradicsom különböző betegségeire, így akár Polyversum-ot is, amely egy élő gombakészítmény, ami lebontja a paradicsom klasszikus károsító gombáit és erősíti a növényt. Hát nem zseniális? A paradicsomon kívül szórhatod a veteményes többi részére is, mert számtalan levélbarnulással, -foltosodással vagy virághervadással járó gombafertőzésre is kiváló. De a legjobb, hogy nem ártalmas senki és semmi számára, ezenkívül nem perzseli nyáron a növényt sem, főleg, hogy az esti órákban kell kipermetezni. Ha látok majd tüneteket, idén ezt ki fogom próbálni. (Komolyan mondom, várom.)
Nos, amennyiben a fenti, bevált házi-bio praktikáktól sem csattan ki az egészségtől a paradicsomod, úgy egy közeli gazdabolt még a segítségedre lehet. Nálam legalábbis, csak végszükség esetén jönnek a kemikáliák. Ha jönnek egyáltalán, mert egyik évben annyi poloska szállta meg a paradicsomokat, hogy több hétig nem mertem a közelükbe se menni, nemhogy még permetezgetni őket, sőt napokig rémálmaim voltak. A rákövetkező évben nem is ültettem egyet se. Idén csak hat tő van, de a fentiek betartásával egész jól néznek ki eddig.
Sok sikert, sok szép paradicsomot nektek is!
