Most, hogy nagyjából levonult a hőhullám, de még viszonylag száraz az idő, itt a remek lehetőség, hogy a kerti időtöltés központját, a teraszt felújítsuk. Most abból indulunk ki, hogy nem újat építünk, hanem a meglévőt újítjuk fel, így az építési engedély, bejelentési kötelezettség, OTÉK, TAK, beépíthetőségi és zöldfelület arány kérdésköröket egyszerűen átugorjuk. Koncentráljunk a lényegre, ami a felfagyott burkolatú terasz felújítása.
Én hiszek a közösség erejében. Most is benne vagyok a lakóhelyem szerinti Facebook csoportban, ahol a környéken lakóktól próbálok környéken lakó mester elérhetőséget szerezni. Ennek több előnye is van: egyrészről a közelben meg lehet tekinteni akár évekkel ezelőtti referenciákat, amik több telet is kihordtak, másrészt minimalizáljuk a megbízhatatlansági faktort, mert a mesterek tudják, a rossz hír, hamar terjed, és oda a megbízói kör. Tehát a kivitelező kulcsfontosságú.
Ugyanakkor résen kell lennünk, ne hagyjuk magunkat rábeszélni semmire, és lebeszélni semmiről. A jó lesz az úgy, az nem oké. Kérdezzük ki, használt-e már ilyen anyagot, amit mi szeretnénk? És ezeket az eljárásokat tervezi-e alkalmazni. Persze egyik mester se szereti, ha vizsgáztatják, a taxis is tudja a jobbkéz szabályt, de nem árt az óvatosság, a mester úgyis azt mondja majd, hogy használt már ilyet, majd megnézi a Youtubeon otthon, egyedül, hogy hogyan működik.
Vissza a teraszhoz:
Mindenképpen kérjünk kenhető, víz elleni szigetelőrendszert. Ez a pár milliméter vastag bevonat védi meg az aljzatunkat a felfagyástól.
Ha tényleg csak esztétikai jellegű felújításról van szó, próbáljuk meg a régi burkolat felvésése helyett arra rátenni az új burkolatot, ha ez a vízelvezetésben, vagy a szintekben nem okoz galibát. Olcsóbb, takarékosabb, kevesebb kosszal jár így a munka. Figyelem, tényleg csak nagyon jó minőségű burkolatra lehet tovább építkezni, ha a lapok mozognak, fel kell szedni.
Ha a régi burkolat mégsem használható fel aljzatként, vagy az erkély lejtése nem megfelelő, akkor ki kell alakítani az új aljzatot, a megfelelő lejtéssel, majd az előző bekezdésből a kenhető szigetelés, majd a burkolat ragasztása. Természetesen a technológiai száradási időket ki kell várni.
Ha a kiválasztott lap leragasztásra került, a fugázás marad hátra. Mindenképpen gyorskötésű, penészedésgátló, és vízlepergető fugát válasszunk. De csak akkor, amikor a lap alatt már valóban megkötött a ragasztó, ami bizonyos esetekben egy hét is lehet. Ha ez előtt kerül a fuga a helyére, a nedvesség nem tud távozni a ragasztóból, és a kellemetlen fehéres fugafoltok mellett a burkolat tartóssága bánja.
Egy teraszburkolat nagy hőingadozásnak van kitéve. Gondoljunk csak egy forró nyári nap utáni hirtelen zivatarra, ahol a napégette, 50-60 fokos burkolatra lezúdul a húsz fokos csapadék. Vagy ugyanez a burkolat télen akár mínusz 20 fokig is hűlhet. Éppen ezért fontos, hogy a fokozott hőmozgásnak kitett sarkokat szilikon alapú, rugalmas tőmítőanyaggal zárjuk. Igen, ez a sziló néven közismert anyag. Szerencsére ma már a fuga színében is kapható.
A végére hagytam a legfontosabbat, amin az egész projekt meg tud bukni. Ez nem más, mint a lerakni kívánt burkolólap mérete. Nálunk 50×30 centis lapokkal próbálkoztak pár éve, ami nagyon dekoratív ugyan, de mára lapok bő harmada mozog már, tehát a felolvadt hólé bejut alájuk, befagy, és a többi lapot is felfagyasztja. Ez egy fedetlen terasz, és az alatta lévő szoba plafonja csak a gondos vízszigetelés miatt úszta meg eddig a beázást. Konklúzió: minél kisebb a lap, annál kisebb a felválás esélye.
Jó burkolást, hamarosan jövünk az újabb tippekkel.
