Bár még napközben olyan, mintha nyár lenne, a hideg reggelek és esték már nem tudják eltitkolni, hogy a bulinak bizony vége, itt van az ősz. És sok mindenért lehet ilyenkor nyafogni, a rövidülő nappalok, az iskolakezdés és a fűtésszezon közeledése is okot ad rá, de a természet változása hamarosan feledtetni fogja ezeket a gyötrelmeket. Mert az őszben a legjobb, ahogy színesednek a levelek.
Persze, aztán lehullanak és szedhetjük össze őket, nyilván. De azok a színek! Ahogy az őszi erdő leveleire rásüt a nap, az valahogy minden tavaszi rügyezésnél és nyári virágba borulásnál szebb tud lenni. (Erre persze térjünk vissza február végén.) De ott még nem tartunk, egyelőre még csak nyomokban sárgul néhány levél, a nagy részük tartja a nyári formáját. Ahogy viszont egyre kevesebb lesz a napsütés és a nyári fokokat is felváltja az őszi hideg, a fák is felkészülnek a télre.
sciencebob.com
Ilyenkor az ág és a levél szára között parafaszerű membrán képződik, minek következtében nem jutnak el a levelekbe a tápanyagok. Leáll a klorofill termelése is, aminek addig a zöld pigmentet köszönhettük. A klorofil ugyan eltűnik, de a narancsos színeket okozó karotinoidok, a sárga színt biztosító xantofillok és a vörösért felelős antocianinok megmaradnak. A napfény, a szárazság és a fagypont feletti hőmérséklet az utóbbi anyag mennyiségét növelve teszi egyre vörösesebbé, bordóbbá és végül barnává a száradó leveleket.
Ahhoz, hogy mindegyik vegyület végezhesse a dolgát, azaz a levelek különböző színekben pompázhassanak a fán, hideg, de nem fagyos éjszakákra, száraz és napos nappalokra lesz szükségünk. Reméljük, megkapjuk!
Kiemelt kép: pixabay.com
