Lassan tíz éve, hogy Budapestre költöztem. Az egyetem miatt mentem, munka miatt maradtam, de a szívem mindig is hazahúzott, ezért a csaknem tíz év alatt rengeteget vonatoztam. Eleinte minden héten legalább kétszer kettő és fél – három órát vonaton töltöttem. Ennyi idő alatt bőven van az embernek ideje elmélkedni az élet nagy kérdésein. Én is rengeteget gondolkodtam, sőt, komplett szociológiai kutatásokat, megfigyeléseket végeztem a saját szórakoztatásomra.

Megfigyeltem például, hogy a legtöbben azonnal elmennek mosdóba, amint felszálltak a vonatra, és leszállás előtt megint csak elmennek, úgyhogy az a 2-3 óra nagyjából azzal telik el, hogy az emberek egymás kezébe adják a WC kilincset. Egyik ilyen elmélkedős utamon merült fel bennem a kérdés: senkit nem zavar, hogy a vonat WC-jéből közvetlenül a sínekre ürül minden?

Én a földrajzilag kissé hátrányos irányba szoktam utazni, ennek megfelelően sosem a szép új Flirt vonatokkal vagy a Railjetekkel van szerencsém zötykölődni, így nem is tudom, azokon milyen a WC, de az tuti, hogy amikkel én szoktam járni, azok bizony szabadjára engedik a dolgokat. Azt már gyerekkoromban megtanultam, hogy álló vonaton nem szabad a mosdót használni, de hogy miért nem, az csak sokkal később állt össze a fejemben. Gusztustalan.

De veszélyes is?

A középkorban elég sok probléma volt abból, hogy az éjjeli edények tartalma az utcákon végezte. Ki is fejlesztették az angol WC-t, meg a szennyvízkezelést elég nagy sikerrel. Akkor az miért nem gond, hogy a XXI. században a vonataink szisztematikusan terítik az emberi utóanyagokat a sínek mentén?

A Webbeteg már végzett egy kis kutatást a témában, megkérdezték a MÁV-ot is, és arra jutottak, hogy akkor lenne igazán probléma a sínekre ürítés, ha valaki közvetlenül mellette nevelgetné a paradicsomait és aztán főzés nélkül, mosatlanul enné meg, vagy a gyerekek ott játszanának a töltésnél. Egyébként az eső meg az UV sugárzás és egyebek elvégzik a dolgukat. Hát én nem tudom, azért elég sok helyen közel vannak a telkek végei a vasúti pályához. A jó pár évtized alatt azért csak megnőtt a sínek mentén az ürülékkoncentráció, nem? Az, hogy évtizedek óta ez a módi, még nem jelenti, hogy jó. Legalább az megnyugtat, hogy eddig nincs tudomásunk olyan megbetegedésről, fertőzésről, ami a vasút szennyezettségével összefüggésbe hozható lett volna.

Itthoni vákuumos

Mindenesetre a MÁV úgy tervezi, hogy az utolsó pottyantós WC-s vonatok 15-20 év múlva végleg kigurulnak a forgalomból és a járműállomány 100%-át zárt rendszerű szennyvízgyűjtővel látják el.  Ma ez a szám még csak 18 százalék körüli. Ezeket a szennyvízgyűjtő tartályokat aztán szervezetten ürítik és megfelelő módon ártalmatlanítják a tartalmukat, csakúgy, mint a mi kommunális szennyvizünket.

Az egyik legjobb közlekedési forma

A vasúti szállítás – legyen az teher vagy személy – az egyik leghatékonyabb szállítási forma. Az ürülékprobléma és a lemorzsolódó vaspor ellenére számos előnye van. A vasút a második legkevesebb energiát igénylő szállítási mód (a hajózás az első). Tizedannyi az energiaszükséglete, mint a közúti közlekedésé, plusz az áram előállítható megújuló energiaforrásból, nem úgy, mint a kőolaj.

További nagy előnye, hogy a villanymotor nem bocsát ki semmilyen légszennyező anyagot. A zárt pálya biztonságosabb, kevésbé érzékeny az időjárásra, kevesebb a forgalmi akadály (nincsenek dugók) – bár Magyarországon ezt is megoldják. A kapacitása is sokkal nagyobb, mint a közúti szállításé: egy kétvágányú vasúti pálya megfelel egy 10 sávos autópályának.

Utazás közben lehet mással foglalkozni: ha nem elmélkedek, akkor szeretek olvasni, írni, beszélgetni, de előfordult már, hogy horgoltam útközben. Jobb helyeken még wifi is van, de az én tapasztalatom az, hogy a legtöbb esetben csak a free wifi matricára futotta, a tényleges berendezésre már nem, de a lehetőség adott. Egyszóval érdemes a vasúti közlekedésbe, szállításba fektetni.

Anglia már előttünk jár

A WC-probléma a szigetországban is hangot kapott. A The Guardian épp egy éve írta, hogy a helyi vasúttársasági nagyfőnökök és mindenféle miniszterek megígérték, 2019-ben kivonják a forgalomból a sínekre piszkító vonatokat. Addig is egy jó tanács mindannyiunknak: a biztonság kedvéért semmiképp se ásítsunk egy mellettünk elhaladó vonat közelében. Ezt a remek tanácsot egy angol vasúti munkás személyes tapasztalata ihlette. Igen…

Egy holland vonaton (forrás: pixabay)

Egyébként a vonat-WC-helyzet nagyon sokszínű a világban. A high-tech vákuumos, gyűjtőtartályos verzióktól kezdve a nálunk is ismeretes angol WC-bőrbe bújtatott pottyantósokon át, a padlóba vágott lyuk fölé guggolós megoldásokig kb. mindennel találkozhatunk. Az is jellemző, hogy az egyes országok vonatai sem azonos technológiákat használnak, hiszen sok helyen elkezdték az átállást a modernebb szennyvízkezelésre, de mint mindenhez, ehhez is idő és pénz kell. Szóval állunk és várunk.



Címkék: