A minap egy kedves barátom azzal nyomott a kezembe egy üveg ikeás lekvárt, hogy most nézzem meg, ez 2000 Ft volt! Az ikeában! A 425 grammos kiszerelésű lekvárnál ez valóban furcsa, hiszen a bútorboltban az eperlekvár egy ezres, a vörösáfonya pedig még ennél is kevesebb szokott lenni. Az üvegen az állt: SYLT HJORTRON, Törpemálna lekvár, organikus. Tessék?
Kóstolás előtt kerestem, ugyanis tudni akartam, mi ez a törpemálna, amiről még sosem hallottam. A törpemálnáról kiderült, hogy mocsári hamvas szeder néven is fut (Rubus chamaemorus) és nem véletlen a kilónkénti ára.
Finnország legértékesebb gyümölcse, amit Lappföld aranyának is neveznek, ugyanis Közép- és Észak-Finnország mocsaraiban és sűrű erdeiben él, tehát nehéz megtalálni és hozzáférni is, így a betakarítása nem könnyű.
A hideg északon is élő növény védett, -40 °C-ig fagyálló, meg sem kottyan neki egy kemény tél. Dísznövénynek sem utolsó, a 25-45 cm-es lágyszárú, tüskés hajtásokon fejlődő levelek ősszel tűzpirosra színeződnek.
Valóban gyönyörű, az apró bogyók is nagyon mutatósak, de hogy miért kell belőle lekvárt főzni, azt nem tudom. “Egyedi íze nagyszerűen megy a gofrihoz vagy a palacsintához, tejszínhabbal és/vagy vanília jégrémmel” – írja az ikea, de az üvegbe beleszagolva valami egész bizarr illat fogadott, az íze pedig a legjobb indulattal is simán felejtős. Főleg egy igazi, napon pirosodott, illatos málnából készült hagyományos málnalekvárhoz képest, ami mellett minden más csak szomorú kompromisszum lehet. Örök szerelmem a málna, azt mondtam már?
Kiemelt kép: pixabay.com