Újra itt a kedvenc időszakom és ünnepem az egész évben: advent és karácsony. Végre nyugi lesz, meghittség, sok kaja és közös játék a családdal, barátokkal. Nagyon szeretek alkotni, így az adventi koszorút is mindig magam készítem.
Azzal együtt, hogy imádom a készülődés időszakát és mindent, ami azzal jár, mindig el vagyok késve mindennel. Idén sincs ez máshogy, úgyhogy most is az utolsó pillanatban készítettem el a koszorút. Ha ti is így vagytok vele, akkor még talán időben vagyok ahhoz, hogy megosszak veletek néhány tippet, trükköt és ötletet, a saját koszorútok elkészítéséhez.
Amire szükségetek lesz:
- egy szalmából készült koszorúalap (lehet mohával borított)
- tuja ágacskák/fenyőágacskák/borostyánlevél (igazából bármilyen örökzöld növény megteszi)
- 4 darab gyertya
- 4 darab gyertyatűző alátét (vagy mi)
- hajlítható, kb 0,5 mm átmérőjű strapabíró drót
- száraz virágok és termések (bármi, amit a kertben vagy a lakásban találtok)
- ragasztópisztoly
- drótvágó olló
- fogó
- metszőolló
Az alap
Legegyszerűbben egy szalmából készült, előre gyártott koszorúalaphoz juthatunk hozzá. Én is vettem egyet ezelőtt 8 évvel és minden éven azt díszítem újra és újra. Nem egy nagy beruházás, mivel körülbelül 200 forint és hosszú éveken át újrahasználható. Kapható ugyanilyen szalmakoszorúk mohával burkolt változata is, ami egy kicsit ront ugyan az újrahasználhatóságán, de mindenképpen könnyebb vele dolgozni, ha első alkalommal próbálkozunk. Mindenképpen be fogjuk fedni a koszorúnkat, ám az előre mohásított verzión legalább az esetleg kikandikáló részek miatt nem kell aggódnunk, mivel azok is eleve zöldek.
Szóval a borítás. Ehhez fogjuk használni a tuja ágacskákat/ fenyőágakat/ borostyánt tetszőelegesen, akár vegyesen is. Azért ezeket a növényeket választottam, mert nagyon jó fedőanyagok, karácsonyi hangulatúak és majdnem minden kertben megtalálhatók. Ha még sincs nálatok otthon, akkor menj a szomszédhoz (ahogy én is tettem) és kérj tőle, vagy ha nincs kertkapcsolatod (haha értitek) akkor a piacon is be tudod szerezni ezeket.
Na most fogjuk a drótunkat és vágjunk belőle kb. 2-3 cm hosszú darabokat a drótvágónkkal és hajtsuk őket U alakúra a kézi fogónk segítségével úgy, hogy az U talpa nagyjából fél cm széles legyen. A tujáról és fenyőről is a kis hajtásvégeket kell lecsípni amit 3-4-esével kis csokorrá összefogunk és az U alakúra hajlított drót segítségével rátűzzük a koszorúra. Ezzel a módszerrel könnyen és gyorsan tudunk haladni, stabilan fogja az ágacskákat, mégis könnyű lesz a végén szétszedni.
Ez így néz ki:
A kis tincseket pakoljuk szépen egymás után, amíg meg nem unjuk. Arra figyeljünk, hogy a koszorú külső része nagyobb körfogatú, ezért itt sűrűbben kell majd a csokrocskákat rakni. Minden következő sort kis átfedéssel tűzünk fel, hogy eltakarja az előző sor drótozását. Ha mondjuk kétféle alapot képzeltünk el a koszorúnkra, akkor folytassuk a tűzést a koszorú feléig és ott váltsunk. A borostyánlevelek szárát tőből kell kicsípni, és csak a levéllemezt használjuk fel. Ugyanolyan kis U alakú kampókkal tűzzük a koszorúhoz, mint a tujákat. A levelet a szár közelében tűzzük meg, mert itt a legerősebb a levéllemez. Ugyanúgy fedésbe kell ezeket is rakni, akár a tetőcserepeket. A végén igyekezzünk betűzni egy két levelet a tujaágak vége alá is, hogy az utolsó sor tűzés se látszódjon. És voilá: kész a koszorúalap.
Díszítés
Jöhetnek a gyertyák. A négy darab gyertyából hagyományosan három lila, a negyedik rózsaszín. Igen, tényleg ezek a hagyományos színek, engem is meglepett, amikor (nem tavaly, hanem réééges régen) megtudtam… Na most nekem nem ilyen színűek lesznek, mert csak kék, sárga, fehér és lila volt itthon, remélem ez nem von le az ünnepélyességéből. A gyertyákat rakhatod egymás mellé vagy szépen elosztva, ahogy neked tetszik. Innentől kezdve csak a képzeletetek és a rendelkezésre álló anyagok szabnak határt az alkotásotoknak.
Amit érdemes figyelembe venni a díszítésnél, hogy ne vigyük túlzásba, nem jó, ha zsúfolt lesz. A gyertyák önmagukban díszítenek és azok a fő elemek, ezért a díszítéssel csak támogatnunk kell őket, nem elvonni róluk a figyelmet. Érdemes a gyertyákhoz kapcsolódóan elhelyezni a díszeket, így azok szép egységet alkotnak, nem lesz kaotikus a végeredmény. Nem attól lesz nagyon művészi, ha mindent csak úgy feldobálunk rá.
Használj fel bármit, amit a kertben találsz, de tényleg: botokat, ágakat, szép leveleket, terméseket, fakérget. Remek alapanyag a megunt pot-pourri, aminek már amúgy is elillant az illata vagy a szárított virágok, a nagyi lakásáról szermányolt művirágok, a madártollak tényleg bármi. Én most kimentem a kertbe és szedtem néhány mogyoró barkát, megcsonkítottam a mahóniát és feláldoztam a saját termesztésű gránátalmából hármat, hogy elkészítsem a díszítést a gyertyák körül. A felső részen külön készítettem egy pici kompozíciót egy kiszárított és elfűrészelt gömb alakú kis dísztökbe az előbbi alapanyagokból plusz egy kis pot-pourriból és egy karácsonyi szalagból kötött masnira ragasztottam.
A díszeket ragasztópisztoly segítségével a legkönnyebb rögzíteni, de nagyon vigyázzatok vele, ahogy a neve is utal rá: ez egy nagyon veszélyes fegyver. A pisztoly vége nagyon forró és az olvadt ragasztó sem csupán kellemesen meleg, hanem komolyan lyukat éget a bőrötökbe. Én már nagyon ügyesen tudom használni, csak néha hagyja el a számat az ünnepek szellemiségéhez méltatlan kifejezés.
Remélem tudtam egy kis inspirációt nyújtani a karácsonyi készülődéshez, készítsetek ti is koszorút és gyertek a Facebookra megmutatni, hogy ti miket alkottatok. Kíváncsian várjuk!