Ahogy az minden egyetemen lenni szokott, a miénk is termelt bőséggel pályakezdő–pályaelhagyókat. Én meg mindig nagy izgalommal szaglászok az ismerőseim után a Facebookon és minden egyéb közösségi média platformon, hogy megtudjam, kit hová sodort az élet. Az egyik ilyen kedves volt évfolyamtársam, Kalapp Attila – a kalaPP Művek megálmodója, nagyon izgalmas vállalkozásba fogott: raklapbútorokat készít. Azaz nem teljesen, de erről később.
Nem sokkal végzés után fogott bele és évekkel később még mindig gyakran látom az interneten fel-felbukkanni hirdetéseit, belebotlok az ő bútoraival berendezett rendezvényekbe és vendéglátóhelyekbe. Jó látni, hogy ilyen sikereket ért el teljesen pályakezdőként és úgy gondoltam, itt a remek alkalom, hogy ne csak ijesztő módon a világhálón nyomozzak utána, hanem személyesen is kikérdezzem és akkor már titeket se hagylak ki a jóból.
Leültünk tehát egy hangulatos kis kávézóba, rendes felnőttekhez méltón egy hét időpont egyeztetés után, hogy beszélgessünk a vállalkozásáról, meg persze nosztalgiázzunk az egyetemi évekről. Szerintem nagyon bátor dolog saját vállalkozást indítani, főleg ilyen fiatalon. Rengeteg felelősség és stressz, kezdőtőke, könyvelés és adózás… én ehhez túl nyuszi vagyok ezért meg is kérdeztem, hogy mit szólt hozzá az anyukája.
„Édesanyám a saját tapasztalataiból kiindulva azt szerette volna, ha valamilyen hivatalban, vagy minisztériumban dolgozom és az asztal mögül irányítom a dolgokat. De most sokkal fontosabb munkám van, mert magukat az asztalokat készítem én! Anyukám pedig megnyugodott, miután látta a sikereinket.”
Nem volt félelmetes belevágni?
„Az elején munka mellett, hobbiból készítettem a bútoraimat. Aztán lassanként egyre több megrendelés jött, és úgy éreztem, hogy biztonsággal belevághatok a dologba. Persze kellett egy kis hátszél ehhez, nevezetesen, hogy otthon van egy egész jól felszerelt műhely, és volt helyem és időm ezzel foglalkozni. A bizonytalanság inkább a jogi és formai feladatokkal volt kapcsolatos: céget alapítani, vállalkozási formát választani, üzleti tervet írni és könyvelni. Vállalkozási alapismeretekre biztosan megtanítottak az egyetemen, de szerintem én azon az órán éppen nem voltam bent…
Megkérdeztem minden vállalkozó barátomat és persze mindenki mást mondott és ajánlott. Az elhatározás több ideig tartott, mint a megvalósítás. Aztán ha egyszer már csinálod, akkor megy.”
Pontosan mikor és hogyan indult ez az egész?
„Erre a kérdésre azt szoktam felelni, hogy öt éve készítettünk raklapokból egy dohányzóasztalt saját magunknak, valamilyen magazincikken felbuzdulva. De éppen a napokban nézegettem a régi fényképeket, és láttam, hogy a legkorábbi munkák 2013-ból származnak! Vagyis a hetedik évbe lépünk lassan. Persze az első években csak hobbiként dolgoztunk, profi szintre 2016 elején váltottunk, amikor a testvérem is beszállt az üzletbe, és egy asztalost is foglalkoztatni kezdtünk. Azóta egy rakás saját modellt fejlesztettünk, és folyamatosan születnek az újabb terveink.”
Majd szó szót követett, és kisvártatva kiderült számomra, hogy a raklapbútor bizony nem raklapból készül. Legalábbis Attiláéknál nem. Elkezdte sorolni, hogy mennyi baj van egy raklappal: olajfoltok, festékfoltok, por és egyéb válogatott szennyeződések tarkítják, de ha esetleg sikerül tisztát találni, akkor a fa megmunkálása a következő akadály. A raklapok ugyanis nincsenek csiszolva, ahhoz hogy rendesen kezelni tudd a fát, szét kell szedni. Én már próbáltam egyébként és nem egyszerű. Nyers erőt igényel és azok a rohadt lécek sem maradnak egyben, hajlamosak a törésre. Attilának is van erről egy kedves kis sztorija: „Amikor elkezdtem csinálni akkor szétszedtem egyet kézifűrésszel… akkor volt egy két hónap, amíg kiestem a buliból, mert megvágtam magamat úgy, hogy megműtötték az ujjamat. Úgyhogy az nem volt jó” – Brrr, hát enyhén szólva!
Ahhoz, hogy raklapból olyan bútort állíts elő, amit valaki hajlandó lenne bevinni a lakásába vagy teraszára, és ebből még pénzt is láss, rengeteg munkára van szükség, ami nem arányos az árakkal. Szóval a kalaPP Műveknél nem raklapokat használnak, hanem teljesen új, gondosan válogatott, gyalult fenyőléceket és gerendákat, amiket alapos felületkezelés után állítanak össze úgy, hogy raklapra emlékeztessenek. De ezt nem is titkolják. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs létjogosultsága a raklapbútoroknak, sőt! Otthoni barkácsolásként remek elfoglaltság és az elkészült bútor a kertünk vagy lakásunk nagy büszkesége lehet, de ebben a formában megélni nem lehet belőle. Szóval házi ezermesterek hajrá!
Így belegondolva egyáltalán nem hülyeség. Olyan felismerés volt ez számomra, mint anno a műanyagok újrahasznosítása. Szép gondolat, de a valóságban nem működik olyan tökéletesen, ahogy azt elképzeljük.
Volt olyan, aki úgy ment oda, hogy raklap bútort szeretne és kiderült számára, hogy ez magasabb minőség és aztán azt mondta hogy: ‘Ja, akkor nem kell.’?
„Olyan még nem volt. Árakban megmutatkozik, mert drágábbak vagyunk, mintha raklapból készülne a bútor, de szerintem ezt így megértik az emberek, hiszen a mi bútoraink és a raklapból készültek minősége nem összehasonlítható. Nem is nagyon akarunk versenyezni egy a raklapból készült holmival.”
Akkor ilyen elvakult, őrült megrendelővel nem volt dolgotok, hogy ‘Úr isten, átvertetek. Nem is raklapból van!’ és ezért rátok gyújtja a műhelyet holnap?
„Hát szerintem minden vállalkozásnál vannak ilyenek. Főleg mióta Facebook létezik, oda tudják kommentelni, hogy ’Röhej, hogy ennyibe kerül valami!’ és ’Ezt én is megcsinálom magamnak a garázsban”. De nem, nem csinálod meg magadnak a garázsban.”
Ott a lehetőség, még sincs neki otthon valószínűleg.
„Pontosan! Sokan azt gondolják, hogy megcsinálják maguknak, de valahogy nem szokott semmi visszajelzés jönni, hogy meg is csinálták.”
Senki nem henceg a Facebookotokon a képeivel hogy: ’Háá én is megcsináltam!’
„Nem, amikor szembesülnek azzal, hogy az ott koszos, poros, festékes, dzsuvás és baromi sok baj van vele, akkor ott sokan feladják, pedig az egyszerűbb modelleket el lehet készíteni valóban, mert nem űrkutatás, nem tagadom, csak éppen nagyon sok munka. Egy ágyhoz például kell mondjuk nyolc raklap, és egy raklap lecsiszolására számolhatsz 30-40 percet legalább. Az ugye négy óra munka megállás nélkül, és akkor még nem festetted le, nem szerelted össze, stb. Plusz persze minderre hely is kell, mert otthon a nappaliban senki nem áll neki csiszolni és festeni.”
Mennyi a megrendelőtök, van sok munka?
„Folyamatosan van munkánk a sablon termékeinkből, mint az ágyak, dohányzóasztalok, ülőbútorok, kerti bútorok, szekrények. De az egyedi bútorokra is mindig van érdeklődő. Volt olyan, aki megtervezte a saját bútorát, megrajzolta 3D tervezőprogramban, és az alapján készítettük el neki.”
Kik a megrendelőitek?
„Jellemzően nők egyébként, a férfiak leginkább ágyat vesznek viccen kívül. Szerintem ez úgy van, hogy a nők szokták eldönteni a bútoroknál, hogy mi kell. De tényleg ez tökre látszik, hogy kitalálják, hogy mi kell, milyen stílus, otthon megbeszélik és akkor a férfi meg azt mondja, hogy: ’végül is jó’ vagy ’nekem tökmindegy’ és ’nekem is tetszik’, úgyhogy általában a nők szoktak ebben dönteni.”
“Helyileg egyébként leginkább Budapesten és környékén dolgozunk, de van egy-két vidéki nagyobb megrendelés is. Például Balatoni éttermeknek is csináltunk már elég sok mindent, de a Szegedi Egyetemnek is dolgoztunk már. Ezen kívül bérléssel is foglalkozunk. Tök jó, mert a teherautó is raklapra van méretezve és pakkra be lehet pakolni mindent. Már tudjuk hogy lehet berakni száz darab bútort nagyon pici helyre és akkor levisszük csapatépítőkre, esküvőkre, céges bulikra.”
Ez nagyon jól hangzik, hová lehet ezt még fejleszteni? Mik a terveid a jövőre nézve?
„Most fogunk egy nagyobbat fejleszteni a télen. Már készen állnak az új bútoraink a műhelyben, amelyek egészen rendhagyó megjelenésűek. A huszadik század közepéig nyúlunk vissza stíluselemekért, és azokat ötvözzük az újrahasznosított fával, mint alapanyaggal. Nagyon izgalmas lesz, de ez még titok!”
Remélem van köztetek olyan, akit inspirál Attila története. Vágjatok bele bátran egy saját vállalkozásba. Aki pedig kedvet kapott a raklapbútor-gyártáshoz, az pedig keressen pár raklapot és gyerünk. De ha nem szeretnél csiszolni, festeni, csavarozni, akkor keresd fel a kalaPP Műveket és válogass, vagy akár tervezd meg saját bútorodat és ők elkészítik neked.
