Katalin hercegné és Vilmos herceg házassága elérkezett a kritukus hetedik évhez, de a jelek szerint aggodalomra semmi ok, a királyi pár boldogabbnak tűnik, mint valaha. De nem is csoda, hiszen Kate egykori esküvői csokra olyan titkos üzenetet rejtett, mely a virágok nyelvén biztosította a herceget, az örökké tartó szerelméről.
A sokat mondó fejedelmi csokor
A világ egyik leghíresebb párjának frigyét majdnem kétezer vendég, na meg persze az egész világ figyelte árgus szemekkel. Amit ugyan Vilmos herceg biztosan megszokott gyerekkora óta, Katenek viszont mégiscsak a királyi családba való hivatalos belépést jelentette, ami lássuk be, amellett, hogy igen kecsegető jövőt ígér, egészen nyomasztó lehet.
Chaterine a hatalmas felhajtás és parádé közepette mégis talált egy bájos, visszafogott és nagyon angol módot arra, hogy szavak nélkül kifejezze érzéseit. A csiliárdokba kerülő óriási csinadratta és flanc közepén megjelent egy egyszerű, már-már puritán, a tavaszi rét virágaiból álló aprócska csokorral.
(kép:onefabday)
Csakhogy ez a csokor sokkal több volt ennél. Ez egy tökéletesen megkomponált szerelmi vallomás volt, mégpedig virágnyelven, melyet Kate pontos utasításai szerint készített el a királyi család virágkötője.
A menyasszony, az Angliában nagy hagyományokra visszatekintő, az 1800-as években, Viktória királynő uralkodása alatt népszerűvé vált floriográfia szabályai szerint válogatta össze a csokor virágait. Így esett választása a gyöngyvirágra, a törökszegfűre, a mirtuszra és a jácintra.
Milyen hóbort az a floriográfia?
Nos, mielőtt lerántanánk a leplet a titkon üzengető Kate csokrának jelentéséről, nézzük meg mi fán terem ez a virágnyelv. A kifejezést nyílván mindenki hallotta már, hiszen ma is használjuk, nagyjából annyit tesz, hogy óvatosan fogalmazni, finomkodva beszélni valamiről, a mondanivalónkat célzásokba burkolni, ami véleményem szerint igen idegesítő szokás.
A mai szóhasználat nem is nagyon lő mellé az eredetihnek, ugyanis a virágnyelv évszázadokon át arra szolgált, hogy titkos üzeneteket, nyíltan fel nem vállalható kapcsolatokat, a szigorú konvenciók szerint nem ildomos tetteket, vágyakat és szándékokat fejezzenek ki vele.
(kép:penhaligons.com)
Vagyis ha valaki tilosban járt, felcsapta a virágszótárat, kibogarászta, hogy a rét melyik csodálatos darabja fejezi ki rejtegetni való gondolatait, elslattyogott a mezőre, fáradtságos munkával keresett egyet, leszakította, eljuttatta az üzenet címzettjéhez, és mindeközben mindenki úgy csinált, mintha nem értene semmit belőle, ámbár mindenki ugyanazt a könyvecskét használta, hogy nagy „titokban”üzengessen. Valóban, ez a világ legegyszerűbb és leglogikusabb módszere, de hát az egykori szigorú illem ezt követelte meg.
A török kémek, francia Casanovák és angol kisasszonyok virágdialektusai
Az egész virágos hóbort a Konstantinápolyból ered, ahol igencsak széles körben használták a különböző virágokhoz rendelt jelentéstartalmakat, ugyanis a háremekben folyó titkos légyottoktól kezdve, az uralkodói körökben felmerülő politikai ügyeken át, a kémek altal közvetített hadügyi üzenetekig, mindent virágnyelvvel igyekeztek kódolni.
Nézzük, hogyan is lehet lebeszélni egy találkát virágokkal. A sárga margaréta például azt jelenti, hogy hamarosan érkezem. A csokorban lévő akáclevelek száma jelölte a napot, hogy mikor is van az a hamarosan, vagyis 1 levél ma, 2 holnap és így tovább, a virágszálak száma pedig az órát adta meg, egyetlen margaréta például éjfél után 1 órára utalt.
Ez az egész üzengetés természetesen eljutott Európába is. 1717-ben Mary Wortley Montague Angliába vitte el a keleti virágnyelv hírét, Aubry de La Mottraye pedig Svédországba. Később a franciáknak olyannyira megtetszett a floriográfia, hogy 1819-ben megjelent az első virágszótár, Le Languages des Fleurs címmel, mely több mint 800 virág és növény jelentését foglalja írásba.
Természetesen volt ennek egy nagyon romantikus vetülete, mikor iruló-piruló szerelmesek, félszegen egy-egy féltve kiválasztott virággal valották meg egymásnak bimbódzó érzéseiket. De azért lássuk be, elég visszás, hogy mindezt a szükség szülte, hiszen az illem tiltotta a különböző társadalmi rétegek érintkezését, és a nyílt érzelemnyilvánítást, miközben a francia szalonokban hedonista orgiákon dorbézolt a felsőosztály.
(kép: wikipedia)
És ami van a franciáknak, az természetesen kell az angoloknak is, így az 1800-as években ők is sorra adták ki a virágos köteteket. 1834-ben megjelent az első, Language of flowers, with illustrative poetry címen, majd 1836-ban a The Sentiment of flowers, és 1884-ben Kate Greenway tollából megszületett egy újabb Language of flowers című írás, melyet a mai napig kiadnak.
A floriográfia a virágkorát kétség kívül a viktoriánus Angliában érte el. Ugyanis Viktória királynő uralkodása alatt olyan szigorú társadalmi szabályok és etikett volt érvényben, hogy szinte tilos volt a másik nem képviselőivel kommunikálni, nem hogy flörtölni, vagy szerelmesen cseverészni. Így gyorsan népszerű lett a titkos nyelv, mely megkönnyítette a szerelmesek dolgát, na meg persze a házasságtörőkét is.
Szótárazzuk ki a szerelmet
Most, hogy már ennyit tudunk erről a kódolt nyelvről, lássuk milyen jelentéssel is bírnak egyes virágok. A szerelem legelterjedtebb szimbóluma a vörösrózsa, a lila jácinttal bocsánatért esdekeltek, a sárgával pedig a féltékenységüket fejezték ki a szerelmesek. A rózsaszín kamélia azt üzeni “vágyódom utánad”, a kardvirággal viszont egy kis szünetet kértek a másiktól, a narancsszínű liliom pedig egyenesen a gyűlöletet jelképezi.
De nehogy azt hidd, hogy ilyen egyszerű volt virágnyelven csacsogni, arra is figyelni kellett hogyan adják át azt a dudvát, és hogy a fogadó fél mit tesz vele. A fejével felfelé átadott rózsa az odaadást, a lefeléfordított viszont az elutasítást fejezte ki. Ha a lány a kapott virágot a hajába tűzte az bizony azt üzente “semmi esélyed kishaver”, de ha kacéran a keblei közé biggyesztette, akkor az ámen volt a légyottra.
És hogy még jobban bonyolítsuk a helyzetet, a különböző országoknak, és vidékeknek, akárcsak a beszélt nyelvben, meg volt a maga dialektusa, vagyis egy-egy virág nem ugyanazt jelentette számukra. Így könnyen torokolhatott katasztrófába, ha egy küldöldivel próbált az emeber virágos zöldágra vergődni. Nos tehát egykoron, az emojik, hastagek és gifek virágkora előtt, így lehetet titkos szimbólumokkal bevágódni, vagy éppen elvágódni valakinél.
Kate kódolt vallomása
Na és akkor nézzük, hogy a cambridge-i hercegné mit is üzent titkon esküvői csokrával. Már az is jelentéssel bírt, hogy az egész csokor fehér virágokkal volt tele, ami a tisztaságot és az őszinteséget, na meg persze a szűziességet szimbolizálja, de közel tíz év együttélés után, nem hiszem, hogy utóbbiról akart volna még meggyőzni bárkit is.
A gyöngyvirággal Vilmost a hűségéről és megbízhatóságáról biztosította. A törökszegfűvel viszont a herceg erényeit dícserte, ugyanis az a tökéletesség és a lovagisság jelképe, na meg persze az is közrejátszhatott a választásban, hogy angolul Sweet Williamnek, azaz édes Vilmosnak hívják a virágot.
(kép:thetreefarm)
A fehér jácint két okból is kiváló ötlet volt, ugyanis a sportosságra és játékosságra, valamint a szerelem folytonosságára utal, amik mind jellemzőek a királyi pár kapcsolatára.
(kép:wikimedia)
A Kate csokrában díszelgő mirtusz pedig egy fejedelmi hagyomány, mely Viktória királynő uralkodása óta, minden egyes angol királyi esküvőn helyet kap a menyasszony csokrában, ugyanis a reménnyel és szerelemmel teli házasságot jelenti virágnyelven.
(kép:wikimedia)
(kiemelt kép: onefabday)
