Már csak néhány hét és elkezdődhet a vidám talajmunka! No nem csak nekünk, a talajban élő organizmusoknak is. Jó százmilliónyi baktérium, ásványi anyagok, más tápanyagok és élőlények várják a tavaszt a te kertedben is. A természetben, ahol nem avatkozik bele ember, a körforgásnak köszönhetően folyamatosan tápanyaghoz jut a föld. A kertekben azonban összegereblyézünk mindent, leszedjük a száradásnak indult virágokat, majd a szép zöldséget-gyümölcsöt, mindezzel a természet rendjének szabunk gátat. A földből felvehető tápanyagokra viszont nagy szükség van a termeléshez, pótolnunk kell.
Hogy az évezredek óta bevált szerves trágyák valamelyikét, az elmúlt évtizedek sztárját, a műtrágyát vagy a biogazdálkodás legújabb találmányait próbáljuk-e ki, már csak rajtunk múlik. Székely Gyöngyvértől tudom, hogy bár a műtrágya gyors tápanyagfelvételhez és növekedéshez vezet, komoly kárt okoz a növény és környezete egyensúlyában, ezért én a természetes megoldások híve maradok.
Tudtad, hogy a szerves trágya nem csak marhatrágyát jelent? Hanem minden növényi vagy állati eredetű készítményt, amelynek lebontásához szükség van a talajlakó mikroorganizmusokra. Ebből következően a hatáshoz persze hosszabb időre van szükség, azonban sokkal tovább is látja el a növényeket, és felpezsdíti a talaj életét is.
A kertünkben, virágaink és termő növényeink egészsége miatt, folyamatosan gondoskodni kell a tápanyagforrásokról, amihez sok esetben még csak ki sem kell mozdulnunk otthonról. A tengernyi házi praktika -például a csalánlé, fahamu vagy az avar használata- mellett, ha van komposztálód vagy komposztáló városi haverod és az érett komposztot, vagy a tyúktartás melléktermékét bedolgozod tavasszal a talajba, vagy a fűnyesedéket egész egyszerűen szétteríted a növényeid között, máris rengeteget tettél annak érdekében, hogy a földed jobb állapotban legyen. Ha viszont úgy érzed ez még nem elég, íme néhány extrémnek tűnő, ám roppant hatásos termék az innovatív biouniverzumból:
Algák: földbe dolgozható vagy lomtrágyaként (permetezéssel) kijuttatható változatok is léteznek belőle, például itt. Valójában több évtizede kutatják és fejlesztik-tenyésztik őket a mezőgazdaság számára, mert a növényeket sejtszinten képes ellátni az éppen hiányzó tápanyaggal és elég gyors a hatása.
Élelmiszeripari hulladékok: feldolgozatlan vagy félig feldolgozott növényi hulladékok, például kávézacc, kakaóbab héja, banánhéj, gabonafeldolgozáskor maradt hulladékok vagy a kukoricacsuhé, ami a dióhéjhoz hasonlóan sokrétűen használható, tökéletesek tápanyag-utánpótlásra és a világ számos –többnyire- biogazdasága örömmel is használja őket, természetesen egy komposztfolyamat végeredményeként.
Szaruforgács: hulladékok a vágóhídról, különböző állatok porított patája és szarva, amelyek olyan magas nitrogéntartalommal bírnak, hogy a kertészek is felfedezték már egy ideje. A nitrogén erősíti a növények szöveteit, ezáltal ellenállóbbá teszi is őket mindenféle kártevővel, betegségekkel szemben.
Állatszőr pellet: általában sertésszőrből készült lisztszerű, rettenetesen állatszagú anyag, aminek nagy előnye a szaruforgáccsal szemben, hogy hamarabb lebomlik, így könnyebben hozzáfér az értékes tápanyaghoz belőle a növény. Szaga pedig távol tartja a vadállatokat is.
