A virágok fontos szerepet játszanak életünk legemlékezetesebb pillanatainál. Mindenki szeretné örökre megőrizni az első szerelmétől kapott virágokat, a menyasszonyi csokrát, a szalagavatón viselt virágdíszét, vagy a gyerkőc születésére kapott virágliget egy-egy szálát.
Régi bevált módszer, hogy mielőtt teljesen megadják magukat a virágok, az ember fejjel lefelé fellógatja őket, és szépen megvárja amíg kiszáradnak. A baj csak az, hogy ez beválik mondjuk egy rózsa esetében, de egy lilioméban már aligha. Na és persze az évek alatt a szárított virágból leginkább porfogó lesz, semmint a lakás dísze.
De semmi vész, itt az új őrület, a virág konzerválás. Ha szeretnéd, örökre egy üveggömbben díszeleghetnek a sokat jelentő virágaid, de akár asztali dísz, vagy egy szép falikép is készülhet belőlük.
Az üveggömbbe zárt virágokat liofilezéssel konzerválják, vagyis fagyasztva szárítják. Először megdermesztik a növényt, majd vákuummal kinyerik a jégkristályokból a vízmolekulákat, végül pedig egy vegyülettel tartósítják azt. Így a virágok megőrzik az eredeti színüket és formájukat, és úgy hatnak a gömbben, mintha csak most szedték volna őket.
Az asztaldíszkén és fali képként megőrzött csokrok szintén tartósíthatóak liofilezéssel, de szokták őket szilikon zselé segítségével is konzerválni. Ez eredeti formájában egy kristályos anyag, mintha csak cukor lenne, és ha teljesen befedik vele a virágokat, majd légmentesen lezárják, az kinyeri belőlük a nedvességet, miközben megőrzi eredeti formájukat.
Ezekkel az eljárásokkal szinte minden virág, a nagyobb nedvességtartalmúak is megőrizhetők, így hosszú éveken át emlékeztethetnek életed legszebb pillanataira. Az eredmény magáért beszél, egy esküvői csokornak ilyen utóélet dukál.
(képek: flowerpreservationstudio)
(kiemelt kép: flowerpreservationworkshop)