A fényűző kolostorok, monumentális piramisok, a hegyek közt megbúvó nekropolisz, a magasztos mauzóleumok, vagy éppen sziklába vájt nyughelyek manapság már leginkább turistalátványosságként szolgálnak, ahol több száz látogató fordul meg nap, mint nap. Remélhetőleg ezzel nem bolygatják nagyon az ott nyugvókat.
A halál sajnos nem opcionális, ha akarjuk, ha nem, egyszer úgyis utolér. Sokan erre már életükben felkészülnek, és rendelkeznek a végső nyughelyükről. A kérdés láthatóan komolyan foglalkoztatta a múlt uralkodóit és köznépét is, akik nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy különleges helyen kezdjék meg a túlvilági létet.
A gigantikus spanyol kolostor
A spanyol királyok haláluk után is olyan pompa közepette nyugszanak, mint amilyenben életük során részük volt. A Madridtól 45 kilométerre található Escorial kolostorpalota az uralkodói család temetkezési helye. A 33 000 négyzetméternyi épületegyüttest II. Fülöp király építtette, annak emlékére, hogy Szent Lőrinc napján sikerült legyőznie a francia seregeket, így a palotát a szentnek dedikálta.
A spanyol királyok panteonját Michelangelo egyik tanítványa, Juan Bautista de Toledo tervezte, és a kolostorként és királyi rezidenciaként is szolgáló monumentális komplexumban nyugszik a XVI. század óta elhunyt spanyol uralkodók mindegyike.
(kép: madridsensation)
(kép: mustseeplaces)
A fáraók örök nyughelye
A világ leglátogatottabb sírjaihoz, az gízai piramisokhoz már az ókor óta özönlenek a kíváncsi turisták. A több mint 4000 éves építészeti csodák, amik a fáraók mumifikált holttesteit rejtik, kiállták az idő próbáját. A legnagyobb, Kheopsz piramisa, a világ hét csodájának egyike, 2,5 millió mészkőtömbből épült, és a legendák szerint 20000 munkás dolgozott rajta, közel 20 éven át. A fáraók túlvilági létét a méltóságteljes Nagy Szfinx vigyázza.
Az orosz nekropolisz
Dargavs, egy misztikus Dél-Orosz falu, melyet a helyiek csak a holtak városaként emlegetnek, ugyanis dombjain különös kripták sorakoznak. Messziről úgy tűnik, mintha apró házak lennének, de közelebb érve kiderül, hogy ajtajuk sincsen, csupán egy apró ablakszerű lyuk van mindegyik oldalán, ezen keresztül helyezték el a kriptákban a halottakat.
A kis lyukakon benézve látszik a sok emberi csont, melyek az egykori osztékok maradványai. A helyiek messziről elkerülik a környéket, mert úgy tartják, hogy aki zavarni merik az itt nyugvó holtakat, az nem jut ki élve a nekropoliszból.
(kép:wikipedia)
London leghíresebb síremléke
A westminsteri apátság, melyet 1000 körül kezdett építtetni Hitvalló Eduárd, végső arculatát csak az 1700-as évekre nyerte el. Anglia uralkodóinak és híres szülötteinek a sírjait őrzi a gazdagon díszített épület. Közel 3300-an kaptak helyet a koronázási és temetkezési apátságban, legtöbbjüket itt temették el, az ismeretlen katonától kezdve, Isac Newtonon és Charles Darwinon át, I. Erzsébet királynőig, néhányuknak pedig emléket állítottak a templomban, mint például Shakespeare-nek. Szóval ha egy híres brit sírját keresed, nagy valószínűséggel jó helyen jársz.
(kép: london-utazas)
Az örök szerelem jelképe
India csodálatosan díszített, szimbolikus épülete, a Taj Mahal, melyet Sáh Dzsahán mogul uralkodó építtetett, gyermekszülés közben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Az Agrában található csipkézett, fehér márványpalota kertjét négy vízzel teli csatorna osztja fel, melyek a Paradicsom négy folyóját jelképezik. Az uralkodó élete utolsó éveit fogságban töltötte, mert fia erőszakkal átvette tőle a hatalmat, de a börtön ablakából rálátott a felesége emlékét őrző sírhelyre, majd halála után ő is itt tért végső nyugalomra.
(kép: amazingplaces)
Békében nyugodni a csillagok alatt
Írország zöldellő mezői adnak otthont a Brú na Bóinne komplexumnak, az ősi neolitikus kamrasíroknak. A 780 hektáros területen közel 40 sírhely található, ezek közül is a leghíresebb a Newgrange. Az i.e 3100 körül épült temetkezési hely 11 méter magas, és körbe díszített. A régészek szerint öt ember maradványait őrzi a sírkamra, melyhez egy 19 méteres folyosón lehet eljutni.
A szinte érintetlenül megmaradt, több ezer éves sír kialakítása arról árulkodik, hogy azt csillagászati ismeretek alapján építették, pontosan megtervezve, a nap és a csillagok állása szerint. Évente egyetlen egyszer, a téli napforduló idején, 17 percig beragyogja a nap a sírkamrát, majd ismét elsötétül. Aki szeretné megcsodálni ezt a ritka fényjátékot a skót kriptában, annak bizony igen türelmesnek kell lennie, ugyanis több mint tízéves előjegyzés van a jegyekre.
Belépni az angyalok közé
A római Angyalvár kétség kívül az egyik legtöbbet látott sírhely. Hadrianus császár végső nyughelyeként épült, még 135 körül, de később mindenki akart belőle egy darabot. Szolgált erődként, börtönként, kaszárnyaként, majd a Vatikánnal titkos alagúton összekötött pápai nyári lakként is. A római nép egyszer megelégelte a Hadrianus sírját rejtő fellegvár körül zajló állandó vitát, és nekiálltak lebontani, de szerencsére csak a külső márványborításig jutottak. A Tevere partján magasodó mauzóleum ma múzeumként üzemel.
(kép:bessary)
Sziklába vájt kripta
A Földközi-tenger partján, egy török kisvárosban hatalmas sziklafalak magasodnak, melyek különleges sziklasírokat rejtenek. A lykiai sírokat közvetlenül a hegyoldalba vájták, az akkori épületek mintájára. Az oldalra görgethető, hatalmas sziklával lezárt, bejáratok mögött, bonyolult kamrarendszer található. A díszítés árulkodik az ott nyugvókról, minél cifrább a sziklasír homlokzata, annál gazdagabb család sarjának hamvait rejti a kripta.
(kép:booking.com)
(kiemelt kép: maxpixel)
