Hitted volna a bogáncsról? Én sem, sőt biztosra veszem, hogy anyukám sem, mikor kislányként bababútorokat gyártott a bogáncs virágzatából. Külön szerencse, hogy vannak természetvédő vegyészek a nagyvilágban! A Magyar Mezőgazdaság oldalán olvasható, hogy a glifozát gyomirtó szert válthatja ki a mindenki által csak gyomnövényként ismert bogáncs.
A glifozát
A glifozát világszerte elterjedt gyomirtószer. Használják gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben egyaránt. Az elmúlt években a GMO-k térnyerésével a glifozát felhasználás radikálisan megnőtt. A glifozát az emberre és az állatvilágra is negatív hatással van: irritációt okoz szemben és a bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés után a tüdőben és a légutakban, köhögési és tüsszögési tünetekkel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákellenes ügynöksége rákkeltőnek minősítette a glifozátot korábban és betiltását sürgették.
Az újabb kutatások a glifozát hormonkárosító hatásáról is beszámoltak. Egy átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a szóban forgó gyomirtó szerrel vagy annak bomlástermékével. És ezek alól természetesen a magyar talajok sem kivételek.
November végén a glifozáttartalmú gyomirtó szerek használatának betiltásáról/engedélyezéséről szavaztak az EU tagállamok, amelynek szomorú eredményéről mi is beszámoltunk. A glifozáttartalmú szerek használatát a közelmúltban engedélyezte az EU.
Alternatív megoldás
Catia Bastioli vegyésznő ígéretes alternatív megoldásra bukkant a glifozát helyettesítésére. Bastioli szenvedélyes természetvédő és környezetbarát vegyésznő, a Novamont cég alapítója. 2007-ben már megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját találmányáért, amely a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag volt.
A vegyésznő a díj átvétele után újabb természetvédő projektbe kezdett és újabb áttörés előtt áll: Szardínia szigetén, Porto Torresben egy közösségi vállalkozásban sorra születnek az innovatív megoldások, mint a bio műanyag és a bio tisztító.
Hét évvel ezelőtt a vegyésznő felfedezte a bogáncsfélék sokoldalúságát. Mint ahogy a történelem során a legtöbb felismerés – például a gravitáció, azaz Newton legendás alma története – a bogáncs gyomirtó képességének felismerése is a véletlennek köszönhető. A bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik, ami nem szisztematikusan hat, így a növényeknek csak a leveleiket szárítja el.
“Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek köszönhető. A folyamatban, mely során a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik. Ezt a savat a Gerániumból ismerjük, és közismert a gyomirtó hatása, de eddig csekély mennyisége miatt nem lehetett nagy területeken gyomirtóként alkalmazni. A HATÓANYAG NEM SZISZTÉMIKUSAN HAT, A NÖVÉNYEK, MELYEKRE KISZÓRJÁK, NEM VESZIK FEL, ÉS CSAK A LEVELEIKET SZÁRÍTJA EL.”
A bogáncs
Avagy latinul a Carduus nemzetség. Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartoznak. Az egyik legismertebb faj a nemzetségből az útszéli bogáncs (Carduus acanthoides). Mint neve is előrejelzi, úton-útszélen előfordul, na meg száraz gyepekben. Erőteljes, de kisebb, mint egy méter, a szára és a levelei tövisesek. Pártája bíboros, több kisebb fészekvirágzata van.
Útszéli bogáncs (kép forrása: pixabay)
A Wikipédia szerint a bogáncs több bogár- és lepke lárváinak tápnövénye, mint például a sárgagyűrűs bogáncscincéré. Mondjuk én személyesen nem ismerem. Kinézetre úgy néz ki szerencsétlen, mint aki világuralomra tör az undorkeltés egyszerű, de annál nagyszerűbb módszerével. De, parlagfűre allergiások figyelem! Ez a kis cincér egyike a hazai parlagfűfogyasztóknak.
A bogáncs gyomnövényként spontán nő. Ezen felül természetes növényi anyag és minden része felhasználható. Ezek a legnagyobb előnyei. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de számottevő a fehérjetartalma is. A talajt óvja az eróziótól és – mint gyomnövény – nincs szüksége öntözésre, sokkal szárazságtűrőbb a kultúrnövényeknél.
Óriás kísérlet
Szardínia szigetén több mint 1000 hektáron bogáncsot termesztenek, ami egy szabadföldi óriáskísérletnek tekinthető. A termesztési technológiát a helyi földművesekkel és juhtartókkal fejlesztették ki.
Nemcsak a fogyasztók számára kiváló alternatíva a glifozát természetes alternatívával való kiváltása, de a méhek és méhészek számára is, hiszen a glifozát káros hatással van a méhek egészségére is. Magyarországon rendelet szabályozza a méhek védelmét (is), amely szerint tilos gazdasági növényeket – azok virágzásakor – méhekre is (kifejezetten) veszélyes vagy kockázatos szerrel kezelni. Abban az esetben, ha az adott táblát vagy környékét virágzó mézelő növények borítják, vagy valamilyen okból a gazdasági növényt a méhek a virágzási időszakon túl is előszeretettel látogatják, a virágzási időn túl is tilos ilyen szert használni. Furcsa ambivalenciát érzek a levegőben, hogy mégis a glifozát mellett tette le voksát Magyarország az EU-s glifozát-ügy során.
És mint tudjuk, a méhek kipusztulásával eljön a világvége. A vegyésznő szerint az idei év fordulópont lesz a bio gyomirtó történetében, amibe eddig 200 millió eurót fektettek. Azonban ehhez mindenképpen szükség lesz az Európai Unió egyértelmű fellépésére is a glifozát tartalmú szerek ellenében.
kiemelt kép forrása: pixabay
