Közel tíz éve megy nagy sikerrel ez a botanikai érdekességekkel kecsegtető történelmi sétatúra a fővárosban, sok ezren részt is vettek már rajta sőt, új idegenvezetési hullámokat indított el Budapesten és mégis, a legtöbb itt lakónak fogalma sincs arról, hogy például az Astoria mögött a mai napig létezik az egykori Károlyiak kertje, vagy arról, hogy az Auguszt Cukrászda épületének udvarán árnyékliliomok (Hosta-félék) nyílnak.
Egész gyerekkoromban idegenvezető akartam lenni, mondtam már? Bár bele is kóstoltam kicsit, végül más lapokat osztott az élet, viszont mások vezetését éppen ezért talán jobban várom, mint a többiek. Izgulok, hogy élvezetes lesz-e, tudnak-e újat mondani, egyben tartják-e a csapatot például? És immáron, hogy vidéki asszonyság lettem jó nyolc éve, nem is tudnék elképzelni jobb havi programot, mint a fővárosban, óhazámban, turistáskodni. Hogy az Imagine Budapest ezt meg tudja fejelni a hobbimmal, azaz a növények, kertek szeretetével és felfedezésével, külön öröm.
Néhány napja eleget is tettem hát gardenista kötelességemnek: felfedeztem a belváros „titkos kertjeit” Szekeres Júliával, az idegenvezetőnkkel, aki egyébként végzett tájépítész.
A hónapok óta tartó felújítás vége közeleg a Kamermayer téren
A találkozási pont miatt máris izgatott voltam, mert a Gerlóczy Kávéház körül zajló herce-hurca miatt kíváncsian vártam, vajon kinyithatott-e már a terasz. Örömmel konstatáltam, hogy a szívatás talán befejeződött, a szépen felújított Kamermayer téren vidáman rendeli italait a -valószínűleg konstans- tömeg. Érdekes históriákat hallgatunk közben a városházáról: még saját temetője és piaca volt az egykor hadirokkantakat befogadó épületnek. Aztán megállunk a csoporttal egy szilfa alatt játszani. Mindenki kap a kezébe egy falevelet és találgatjuk, vajon milyen fa is lehet. Júlia botanikai ismeretei miatt még Megyeri Szabolcs is elégedetten bólogatna, főleg a szomszéd utcában lévő csöpp ház belső trópusi kertjében. Mi főleg szobanövényekként ismerjük őket, míg a Holló család vidáman tartja rendezett cserépkertben a viaszvirágokat (Hoya), Amarilliseket, Cliviákat vagy a kukoricalevelet (Aspidistra elatior).
Döbbenet a ház udvarán, növényfelismerő játék egy városi fa alatt
Az Auguszt Cukrászda épületének belső udvara igazi csemege, bár inkább építészeti szempontból, mert sokkal több növény elférne itt azon a néhány hatalmas bokornyi árnyékliliomon kívül. És mégis, ritka hangulatos így is. Útközben rácsodálkozom egy kis martonvásári vonatkozásra is, ugyanis a Dreher családnak nem csak vidéken volt kastélya, rendelkeztek egy pesti palotával is, ahogy azt illett akkoriban bizonyos körökben. Az Erzsébet-híd felé vezető Kossuth Lajos utca 4-ben laktak, ha feljöttek Pestre. Itt például érdekes képeket és részleteket is találsz az épületről.
Auguszt – az épület sokkal érdekesebb volt, mint az udvar. Pedig jó növényválasztással lehetne fokozni a képet!
A Petőfi Irodalmi Múzeum épületéhez érve örültünk csak igazán a jó időnek. Zöldellnek a fák, gyerekek kiabálnak az -egyébként innen nem átjárható- kertben, a Károlyi család egykori villájának belső udvarán épp kipakolták az étterem székeit az ebédidőhöz és csak úgy száll a finom rántott hús illata. Összekacsintva éhezik meg a csoport, de a várostörténeti kalandozásunkhoz jól illő sztorikat olyan élvezettel meséli Juli, hogy csak úgy csüngünk rajta mindahányan és követjük, bárhova megy is. Persze sétálunk is egyet a korábban rózsalugasokkal, üvegházzal és francia kertrészekkel, ma már játszóterekkel teli parkban, megállunk egy-egy érdekes fa és állat (!) előtt, merthogy a Károlyi-kertnek bizony évek óta van egy saját nyula is. Az előző még szobrot is kapott, komoly dolog ez errefelé.
Károlyi kert. És ez még csak a bejárat!
A túrán még útba ejtünk néhány remek eldugott gangos, izgalmas sztorikkal teli házat, egy vadonatúj zöldfalat egy étteremben, de nekem a túra koronáját mégis az Egyetemi (Pálos rendi) Templom kolostorépületének belső kertje jelenti. A szűk folyosós, 18. századi épületben még Teréz anya is járt, aki bizonyára szintén rácsodálkozott erre az elmélyülésre éppen ideális bájos kertre. A tujacsonkokon álló muskátlikat (ezt vajon miért?) leszámítva igazán bájos a kert, hamarosan nyíló liliomokkal, szép gyeppel, néhány díszcserjével és a két imádkozó alakot ábrázoló szoborral ölelt szökőkúttal. A vadszőlővel befutott házfalak csak fokozzák a természetes élményt.
A zárt kerengőről ide látni
El sem hiszem, hogy emellett sétálgattunk annyit romkocsmázós éjszakákon, vagy amikor dolgozni jártam a szomszéd utcába.
Te vajon mi mellett mész el nap mint nap?
