Nyári napforduló – most akkor már az ősz kezdődik?

Van egy olyan elméletem, amely szerint a téli napforduló valójában nem a tél, hanem a tavasz első napja, hiszen onnan kezdve egyre rövidülnek az éjszakák. Télen ez az elmélet kifejezetten jólesik, melenget, életben tart, reményt ad – de ha konzekvens lennék, akkor most azt kellene mondanom: szevasztok, iskolások, sajnálom, de vége a nyárnak, jön a sötétedés. Nem nehéz kitalálni: nem vagyok konzekvens. Éljen a nyár!!! De miért pont most ünnepeljük, amikor egy hónapja döng a kánikula meg a nyári zivatarok?

Nulladik pont: ismétlés télről

Ha ESETLEG véletlenül nem ugrana be az ötödikes természetismeret óra: az egész azért van, mert a Föld forgástengelye és Nap körüli keringésének pályasíkja nem esik egybe, egymással 23,5 fokos szöget zárnak be. A Nap így folyamatosan változó szögben süti a fejünket, ami az Egyenlítő környéki népeknek nem is tűnik fel igazán, de minálunk ez okozza az évszakok és a természet fárasztó, olykor a feje tetejére álló, de kétségkívül lenyűgöző körforgását.

Nyári napfordulónak azt a pillanatot nevezzük, amikor a forgástengely a legkisebb szöget zárja be a beérkező napsugarakkal. Ilyenkor tölti az adott terület a legkevesebb időt „napárnyékban”, következésképpen finom meleg van és jó sokáig van világos este. Hurrá.

1. Ausztráliában jobb

 

Azt is tanultuk ötödikben, hogy a Föld nem kör alakban kering a Nap körül, hanem elliptikus pályán, plusz itt van még ez a ferde forgástengely is. Emiatt pedig a déli félteke 7%-kal több napfényt kap nyáron, mint mi. A rohadékok, gondolhatnánk – de ne higgyük, hogy a több napfény több meleget is jelent. A déli féltekén ugyanis jóval több a vízfelület, mint itt nálunk a zord északon, ez pedig bőven kiegyenlíti a 7%-nyi napfényadag-különbözetet. Az északi féltekén valóban sokkal nagyobbak a hőmérsékleti kilengések, mint a délin. Meg különben a 7% körülbelül a sarkokon mérhető, az Egyenlítő felé közeledve egyre elhanyagolhatóbbá válik.

2. Ez is „mozgó ünnep”, mint a téli napforduló

Igen, az északi féltekén a nyári napforduló időzónától függően június 20. és 22. között bármikor bekövetkezhet – 2018-ban a mi időzónánkban éppenséggel június 21-én 10 óra 7 perckor. Érdekes, hogy a forduló sokkal gyakrabban jön ki 20-ra, mint 22-re: kb. 4-5 évente egyszer ugrik előre június 20-ra, 22-én viszont 1975-ben volt utoljára, és 2203-ig (igen, kettőezer-kettőszázig) nem is fordul elő még egyszer.

3. Az év legrövidebb éjszakája? Kis jóindulattal.

Ahogyan télen, nyáron sem pont a napforduló napján fordul meg a nap. A legkorábbi napfelkelte itt mifelénk 4 óra 46 perckor következik be az idén, ezt június 12-től 20-ig folyamatosan produkálja az univerzum, de pont 21-én már egy perccel később kel a Nap. A legkésőbb naplemente pedig 20.45-re esik, ez 20-a és 30-a között végig így megy. Azaz az idén 20-a a legrövidebb éjszaka napja, hiába tartjuk hivatalosan 21-én.

4. És nem ilyenkor dőlnek a melegrekordok sem

Ahogyan nem a december a leghidegebb, úgy nem a június a legmelegebb hónap, hanem a július. Átlagát tekintve is így van, és az abszolút melegrekord tekintetében is: utóbbit Magyarországon 2007. július 20-án, Kiskunhalason mérték (41,9 fok).

Ez egyszerűen azért van így, mert így június közepén-végén – kissé szimplán fogalmazva – még kevesebb ideje van nagyon meleg, mint amennyi ideig még nagyon meleg lesz a nyár végének beköszönte előtt. Hiába van tehát kevesebb ideig fent a nap innentől kezdve, az éjszakák még jó sokáig nem lesznek elég combosak ahhoz, hogy a maximum-, ill. az átlaghőmérsékletek csökkenjenek. Kivétel mondjuk az előttünk álló 2-3 nap, mert a jelenlegi előrejelzés szerint durva hidegfront elébe nézünk pont Szentivánéj környékén.

A nyári napforduló persze ettől függetlenül nem szokott túl hűvös lenni: a nap melegrekordját Kaposvár tartja 1917-ből. És ha már szó esett a közelgő lehűlésről: a most szombatról vasárnapra virradó éjszakának 1910-zel kell megmérkőznie, amikor is Sopronban 1910-ben összesen 4 fok volt.

5. A karácsony után a második legfontosabb nap az évben

A téli napfordulóhoz hasonlóan a nyári is ősidők óta kiemelt jeles nap minden kultúrában. A keresztény egyházak természetesen erre is „ráépítettek”, ahogyan a karácsony esetében: a nyári napforduló környékén Keresztelő Szent János születését ünneplik a hívek. A naphoz rengeteg vidám népszokás kapcsolódik, legtöbbjükben fontos szerepet kap a tűz, a sötétség elleni harc fő fegyvere, a tisztító erejű, gonoszt, betegséget elűző tűz.

Nem meglepő, hogy a legnagyobb hacacárék az északi népeknél történnek – akik ilyenkor mindent beleadva lapátolják magukba azt a D-vitamin mennyiséget, amelytől országaik földrajzi fekvése télen megfosztja őket. Óriási örömtüzek gyúlnak mindenhol, a családok és a barátok összejönnek, esznek-isznak meg minden, ami ezzel együtt jár. Angolul értőknek az alábbi kisfilmben maguk az érintettek vallanak be mindent, amit egy rendes svéd ezen a napon bevállal. Hogy világos legyen: Svédországban március végén születik a legtöbb gyerek. Vajon miért…?

6. Magyarul miért Szentiván a Szent János?

Magyarországon érdekes módon a János név szláv formája maradt meg a nyári napforduló körüli ünnepek elnevezésére. Idehaza is nagyon sokáig az egyik legharsányabb, legvidámabb közösségi ünnep volt, amelynek központi eleme nálunk is a tűzgyújtás. Gyújtottak tüzet azok ellen a gonoszok ellen, akik/amelyek a gondos gazdát fenyegetik ebben az időszakban (szélvész, jégeső, pára, köd, illetve az ebben élvezkedő gombabetegségek), és gyújtottak tüzet az emberi betegségek ellen is – ez az egyik alapja például a híres tűzugrásnak. A tűzbe a legtöbb vidéken gyógynövényeket is tettek, és ezek füstjével hitték megtisztítani magukat azok, akik vállalták a máglya átugrását.

De ugyanilyen fontosak voltak a Szentiván-napi gyümölcsevési tilalmak is. A hiedelem szerint az az asszony, aki Szentiván előtt gyümölcsöt eszik, halott gyermeket fog a világra hozni – akikkel pedig már meg is történt ez a tragédia, különösen tartózkodtak a gyümölcsevéstől. A halál talán túlzás volt, de az éretlen gyümölcs fogyasztásával kapcsolatos ismeretek minden bizonnyal megalapozottak voltak már évszázadokkal ezelőtt is.

Aztán persze szerelmet és házasságot is jósoltak ezen a forró napon. Nógrád megyében például a lányok búzavirág-koszorúval a hajukban ugrották át a tüzet, majd a koszorút feldobták egy fűzfára. és úgy tartották, akinek fennmarad, az azon az őszön férjhez megy.

7. És persze Shakespeare is megénekelte

Nem vagyunk irodalmi portál, de nem hagyhatjuk megemlítetlenül, hogy a nyári napforduló környékén, a csodás, langymeleg nyári éjszakákon a vér is könnyen forrósodik, és erről Will Shakespeare óta nem írt senki se líraibban, se frivolabbul, se virtuózabbul, se viccesebben.

Gyorsan közelget; szép Hippolytám,
A nászi óra; négy boldog nap új
Holdat derít föl; ah, de mily soká
Fogy e vén hold nekem! s epeszti vágyam,
Mint özvegy asszony, hervadt mostoha,
Ki egy fiú örökjén teng sokáig.
(Szentivánéji álom, első felvonás, 1. szín. Arany János fordítása)

Boldog Midsummert, boldog Szentivánt, boldog nyarat mindenkinek!

Címkék: