Vittünk a gyerekeknek labdát, rollert, de egyikre sem volt szükség. Még csak óvodások, mégis rácsodálkoztak a tengernyi csodás kisnövésű növényre, amik a makettország velejét adják. De törperózsa, varjúhájak, és élő békák ide vagy oda, az ország leghosszabb szabadtéri vasút-makettpályája mindent vitt akkor is, ha közel 100 történelmi épület teljesen élethű makettjeit vették körül. A szarvasi Mini Magyarországon jártunk.
A méretek miatt fontos a padon ülő hölgy is
Bár maga Szarvas is több, mint csodás, kétségtelenül az ország legnagyobb arborétuma itt az igazi vonzerő. Pedig a kisváros is igazán bájos, ahogy a folyóból kilövellő szökőkút vagy a Szarvasi Holt-Körösön való sétahajózás is legalább akkora élmény, ha nem nagyobb. De hiába a sok látnivaló, nekünk -a gyerekes családnak- más igényeket is ki kell elégíteni. Most biztos sokan bólogatnak velem az olvasók közül. A helyiekkel szót váltva hamar kiderül, hogy erre jól ráérzett az Arborétum is, amikor helyet adott a Mini-Magyarország ötletének. Láthatóan megsokasodtak szerintük a gyerekes turisták.
FOTÓALBUM ITT! Talajtakaró rózsák halomban
Mert ugyan ez sem játszótér, interaktivitása miatt ezerszer jobb annál, még akkor is, ha nem lehet hozzányúlni, csak néhány gombhoz. Egyrészt, a felnőttek is élvezik a kalandos utazást a miniországban, a gyerekek pedig egyik állomástól rohangálnak a másikig kíváncsian, hogy lássák, merre megy a kisvonat, és hol lehet ismét elindítani. Lefoglal és jó élményt ad több órára(!!). Ennél többet nem is kívánhatnánk. Különösen úgy, hogy a kerítés miatt azért sem kell aggódni, hogy elkallódik valahol a gyerek.
Erdő, hegyek, úgy 1 méter magasban…
A bejárat komoly kapurendszer, nem lehet itt szórakozni, csak ha már bent van az ember. A park már az arborétum más részéből is hívogató. Messziről világít a tengernyi, éppen nyíló virág a kis épületek körül. Színes, változatos növénybeültetések, rózsával felfuttatott lugasok, dombocskák, nyíló sásliliomokkal körülvett padok, picike folyók és tavak, hidak és kanyargós sétányok kötik össze a látnivalókat. Nem mondom, hogy nem sok ez egy ekkora területre, de most nagyon örülök, hogy idén júniusban jöttünk ide, amikor a növények már növekedésük azon szakaszába értek, amikor összefüggő, szép látványt nyújtanak. Tudjátok, amikor már csak ritkán bukkannak fel az öntözőrendszer csövei.
A vasút megkerüli a “hegyet”
Tudom, kedves tájépítészek és kertészek, mekkora giccs ez, de azért vannak itt remek ötletek és jó kivitelezések, amikből az egyszerű, kertszerető halandó igazi értékeket is vihet haza gondolatban. Nem, nem arra gondolok, hogy tegyünk mini házacskákat a virágok közé otthon a sufni mellé. De ekkora törpenövény fajtaválasztékot ritkán lát egy helyen az ember. Külön élvezet volt felfedezni azt, ahogyan kis növésű növényekkel igyekeznek a makettek körüli természetes növényzetet imitálni. És a növények gondos ápolása is láthatóan hozzáértő kezek munkája, de a kertépítési folyamat se lehetett kutya! Erről egyébként még egy Youtube-videót is forgattak öt éve, érdemes rákattintani.
Tihanyi Apátság a levendulásban
A történelmi Magyarország minden tájáról hozott épületeket természetesen eszembe sem jut most felsorolni nektek, de kiemelném a Tihanyi Apátságot például, aminek környezete ritka jól sikerült. De ahogy mindig, egy kép többet mond minden szónál, kattintsatok a fotóalbumra, aztán menjetek el Szarvasra nézelődni!
