A friss, igazi, finom olajbogyó illatos, zamatos és rendszeres fogyasztásával nagyot jót teszünk a testünknek. Sajnos ilyet találni elég nehéz, néha nem is érteni, mitől van olyan furcsa fémes íze a bogyónak és mitől olyan vacak az egész? Hát attól, hogy nem kerülhette el a méz sorsát: ezt is hamisítják.
Az olajbogyó egy gyümölcs (bizony!), ami zöld, lila, vagy fekete, a formája pedig lehet gömbölyű és hosszúkás is. A boltban kapható bogyó színe nem fajta függő: az érés különböző fázisaiban szedték le őket. A zöldet ősszel, a feketét pedig később, januárban szüretelik. Valószínűleg Kréta szigetén kezdődött a története, Kr. e. 3500 körül, ahonnan aztán Észak- Afrikába és Kis-Ázsiába is eljutott, de állítólag Izraelben is állnak még több ezer éves fák. Manapság az egész világon közismert és népszerű alapanyag, ennek köszönhető, hogy nem kerülhette el a hamisítás sem.
flickr.com/photos/thelunatic
Érezted már, hogy a fekete bogyónak furcsa, fémes mellékíze van? Hát először is érdemes tudni, hogy fekete olajbogyó nem is létezik. Az érett bogyó lilás-barnás-szürkés, viszont ha réz-szulfáttal kezelik, fekete lesz és frissebbnek tűnik. A festett olajbogyók szebbek, viszont a réz-szulfát mérgező, úgyhogy semmiképp ne szín alapján válasszunk. A legjobban akkor járunk, ha olyan válogatást keresünk, amiben különböző színűek a bogyók, hiszen azok állnak a legközelebb a természetes állapothoz.
Forrás: Ma Is Tanultam Valamit
Kiemelt kép:
