Fehérvácsurgón komolyan veszik a kastélypark-turizmust, aminek, ha így folytatja a gróf Károlyi család, valódi mozgatórugója is lehet a Károlyi kastély. Volt itt már tájépítész konferencia, évente egyszer hatalmas kertművészeti kiállítás, előadássorozat és persze minden hónap harmadik vasárnapján a botanikai séta. Régóta tervezek az utóbbival, mert imádom, hogy valaki végre nem csak megnyitja egy park kapuját, hanem eligazodási pontokat is nyújt hozzá. És amikor eljutok a sétára, éppen azt kapom, amire vágytam: lelkes, hozzáértő vezetést, izgalmas részleteket, jópofa sztorikat és érdeklődő csoportot, aminek a tagja lehetek.
Lila ingben a vezetőnk, Gábor. Én valahol a csoport közepén bandukolok a forró napsütésben
A 45 hektáros történeti kertből 22 2015 nyarára nyerte vissza 19. századi hangulatát egy EU-s pályázat segítségével, de tudni kell, hogy ezen már azelőtt is sokat dolgoztak. A hatalmas kert elhanyagolt, bozótos erdőhöz hasonlított alig egy-két évtizeddel ezelőtt, amire ma már csak a felnyurgult ősfák alakja emlékezteti a látogatókat. Mutatja Imre Gábor, kertészmérnök, a botanikai séta vezetője is őket. Mára szépen egyensúlyba került a park fontos részét képező, tökéletesen helyreállított tó is, amelyet a helyi patak táplál. A lankás tájképi kertet hidak, girbe-gurba patakmeder, kisebb dombocskák, virágos részek és persze a csodás, ma négycsillagos hotelként működő felújított kastély teszik romantikussá. Le is terítenék tíz méterenként egy piknikplédet… De bevallom, én ennél többre vágytam, és ugyan nem egy pléden, de feltettem néhány kérdést a kertészeti-idegenvezetőnek.
Kanyargó patak a park közepén
Gardenista: Minden séta ilyen népszerű? Mire kíváncsiak főleg az emberek?
Imre Gábor: Minden hónapban egyszer tartunk botanikai sétát immáron 3 éve, túránként úgy 30-40 látogatónak. A klasszikus, kertészeti témákon kívül a park történetére és természetesen a Károlyi családdal kapcsolatban érkeznek kérdések, de a rekonstrukció részleteire is sokan kíváncsiak.
Hogy mitől ilyen népszerű ez a program? A park különleges ékköve Magyarországnak. Kiemelkedő mennyiségű és korú őshonos és egzóta faállománnyal rendelkezik, kertészetileg és történelmileg is egyedinek mondható. Ezenkívül ez talán az egyetlen olyan kastély az országban, amelynek épülete és parkja is nem egész egy évtized alatt visszanyerte az eredeti állapotát. Azt hiszem, még vendég nem távozott innen csalódottan.
A kastély oldalában, a híres “csipke terasz” előtti bájos kertet nézzük
Gardenista: A Károlyi család jelenleg hosszú távra bérli a kastélyt, közel 100 évre, ha jól értesültem. Mivel többé-kevésbé ők is itt laknak a kastélyban, biztos vannak igényeik, ötleteik a kertre vonatkozóan is. Előállnak időnként fura ötletekkel? Veteményesük például lehetne a parkban?
Imre Gábor: Igen a Magyar Államtól kapták 99 évre haszonbérletbe a kastélyt és a hozzá tartozó, közel 45 hektáros parkot. Igényeik, ötleteik természetesen vannak! Angelica asszony (Károlyi György felesége) kiemelt figyelmet fordít minden apró részletre. Amit most látunk itt, szinte mindent neki köszönhetünk. Amikor csak teheti, a kastély és a park legszakszerűbb fenntartásáról gondoskodik.
A tavat hónapokon keresztül markolászták a bobcat-ek. Ma négyféle, terebélyes tündérrózsa díszíti. Hátul a látványos gloriette
Fura ötletek nem jellemzők, inkább kihívásokkal telik, amelyeket azért rendre meg is valósítunk.
Például a napokban helyeztek ki egy fektetett nyolcas formájú pihenőpadot, ami nem csak a végtelent szimbolizálja, hanem a Károlyi család legújabb generációját is. Károlyi György és felesége, Angelica, ugyanis 8 unokával büszkélkedhetnek.
A veteményes kérdése is megoldódott nemrégiben. Két évvel ezelőtt Dr. Bálint Gyuri bácsi barátom egy könyvdedikálás alkalmával felvetette, hogy a közelben lévő iskolának (a kastélyparkban néhány évtizede működik egy iskola – szerk.) mi lenne, ha készítenénk egy iskolakertet… Angelica asszony azonnal nagy beleéléssel támogatta az ötletet és a Károlyi József Alapítványon keresztül meg is valósítottuk.
Friss, fiatal rózsák tömege a domb oldalában. Úgy két év múlva bámulatos lesz virágzáskor.
Gardenista: Több helyen olvastam, hogy a kertet eredeti állapotára állították vissza. Jelen esetben mi jelenti az eredetit? Mesélnél nekünk röviden a kastélypark történetéről?
Imre Gábor: A Károlyi család hosszas bérlés után 1853-ban vásárolta meg a birtokot a Perényi-Berényi családtól. A mostani park akkor még gyümölcsösként funkcionált, majd amikor elkezdték a kastély bővítését, elkészült az első díszkert is. Összesen öt Károlyi generáció használta a kastélyt, főleg nyaralóként, és alakíttatta át a parkjával együtt. A ma is látható, főleg angol kerti jegyekben gazdag kialakítás nagyjából az 1860-as, majd az 1910-es években valósult meg. A kivitelezésekor a levéltárban fellelt tervek, növénylisták megmaradtak, így a mai technikáknak köszönhetően GPS koordinátákkal szinte centiméteres pontossággal minden a helyére tudott ismét kerülni.
A kastély, azaz a hotel főbejárata
Gardenista: A kert három évvel ezelőtti komplex felújítása óta mi jelenti a legnagyobb feladatot a helyi kertészeknek?
Imre Gábor: Összesen 3 kertész dolgozik főállásban és mondhatom, nem unatkoznak. A nyári időszakban a gyep nyírása, -gondozása a legnagyobb hangvételű dolog, ezen felül az ágyások gyommentesítése és az invazív fajok, pl. borostyán, vadszőlő kordában tartása nagy feladat.
Fontos, hogy a park természetvédelmi terület, amely címet a kimagasló növény-, rovar- és madárállományának köszönhet, amire vigyáznunk kell. Ezt szem előtt tartva szeretnénk, ha a természetes „ősgyep” teret nyerne. Emiatt helyenként, egyes növények virágzásakor nincs levágva semmi, hogy magjaikkal teret tudjanak nyerni maguknak. Illetve a rovarállomány különböző szaporodási ciklusait is figyelembe vesszük egy-egy parcellán és akár korhadt fatörzsek közelében is tudatosan marad az aljnövényzet.
Azért itt-ott akad egy kis füves terület, amit nyírni lehet…
Gardenista: Hogyan kezelitek a puszpáng-kérdést a kastélyparkban? Csak az első díszkertben több száz darab lehet…
Imre Gábor: Nagyon jó kérdés! Valóban több száz darabunk van, bár sajnos csak a középső díszudvarban lévők maradtak meg, mivel a -pár éve ide is megérkezett- puszpángmoly és a gyapottok bagolylepke hernyója teljes tarrágást végzett a park sok, több évtizedes növényén. Ezeket más rezisztens fajokkal pótoltuk. A díszudvarban lévőket elzártságuk miatt egyelőre jól tudjuk óvni vegyszeres növényvédelemmel.
A franciás díszkert a kastély belső udvarán. Itt vannak csak puszpángok
Gardenista: Milyen további fejlesztések várhatók a kertben? Például a Csipke Terasz felőli domboldalon a rózsatelepítés ötletét én nagyon szeretem, néhány év múlva igazán impozáns lesz.
Imre Gábor: A kertben mindig apró fejlesztésekkel igyekszünk színesebbé tenni elhagyott zugokat vagy használaton kívüli helyeket. De nagyobb hangvételű fejlesztés lesz idén ősztől az ún. Csikóistálló felújítása és a mellette elterülő közel 2 hektáros régi konyhakert. A tervek szerint illatos kert, krikettpálya és egyéb sétány is helyet fog kapni. Már nagyon várjuk!
