Az időjárás kicsit megtréfált bennünket és mikor már azt hittük, hogy itt a jó idő, akkor egy újabb havazással visszatért a tél, legalábbis pár napra. Fejben viszont már a tavaszi programokat, kirándulást tervezgetem és nosztalgiával gondolok a tavaly bejárt dániai helyszínekre. Lássuk csak..
Városi sétámat az egyik leghíresebb európai vidámparkban, a Tivoliban kezdem, mely 1843-ban nyitotta meg a kapuit, és a világon a második legkorábbi vidámpark (az első szintén Dániában van). Nevét a Párizsi Jardin de Tivoli-ról kapta, ami viszont a Rómában lévő Tivoli kert nevéből ered. Ezek a parkok is a kikapcsolódást, szórakoztatást szolgálták, innen a párhuzam.
A Tivoli megalapítója, Georg Carstensen, azzal győzte meg VIII. Keresztély dán királyt, hogy “ha az emberek szórakoznak, akkor nem gondolkodnak politikáról”. A Király 61 000 m2 területet bocsájtott Carstensen rendelkezésére a városfalon kívüli ’vármezőn’ (glacis),a Vesterport (nyugati kapu) mellett, bérleti díj fejében, a létesítmény tehát 1850-ig a városfalon kívül helyezkedett el. A Tivoli már a kezdetektől fogva bővelkedett az attrakciókban, az épületek kevert keleti stílusban épültek, a színház, zenepavilonok, éttermek, kávézók, körhinták, szellemvasút és hullámvasút. Sötétedés után színes lámpákkal világították meg a parkot. Különleges alkalmakkor tűzijátékokat lőttek fel a Tivoli kert tavának partjáról. Ahogy korábban írtunk róla, a kertben található tó az egykori védelmi célt szolgáló árokrendszer egy részének maradványa.
1874-ben épült a kínai stílusú pantomimszínház, egy korábbi, kisebb színházépület helyén. Az épület a színpadot rejti magában, melyet egy mechanikusan szétnyíló pávafarok-szerű kapuzat rejt. Az előadótér fedetlen. A színház a a Giuseppe Casorti által népszerűsített olasz stílusú pantomimnak adott helyet. Ezt a tradíciót, ami a Commedia dell’Arte-ból ered, továbbvitték, és a klasszikus karaktereket (Cassander, Columbine, Harlequin, Pierrot) megjelenítő darabokat játszanak továbbra is. A dialógusok nélküli darabok a gyermekek és a külföldi látogatók körében is népszerűek.
1943-ban a náci szimpatizánsok számos épületet felgyújtottak, köztük a koncerttermet is. Az új épületet 1954-56 között építették, Frits Schlegel és Hans Hansen tervei alapján. Az épületet 2005-ben felújították, bővítették.
A Tivolit mindig a történelmi múlt és értékek figyelembe vételével bővítették, a fejlesztések folyamatosak, a kert soha sincs teljesen kész. A Tivoli szolgált előképként a Disneyland megalkotása során is, a svéd nyelvben pedig a tivoli szó a vidámpark szinonímája lett.
A koppenhágaiak körében máig népszerű a park, sokan éves bérletet vásárolnak, mivel a park csak belépő fejében látogatható. A különböző, új és régi, modern, és a régmúltat idéző vidámparki játékok igénybevétele plusz pénzbe kerül (vagy lehet venni olyan bérletet is, ami erre is feljogosít), de így is megéri az éves belépő, mert számos ingyenes rendezvénynek helyet ad a park. Nyáron szinte minden este koncertek vannak a szabadtéri színpadon, és a kisebb helyszíneken, van játszótér, és a pantomimszínház darabjai is ingyenesen megtekinthetők. A Tivoli Szimfónikus Zenekar koncertjeit heti rendszerességgel lehet élvezni a nyár folyamán, és szabadtéri mozival is szórakoztatják a látogatókat.
A park értékét tovább emelik az ügyesen használt színek, formák, a meghökkentő épületek, a szépen gondozott parki felületek, gyönyörű virágágyások, és a meglepően barátságos állatsereglet, amit a látogatók lelkesen etetnek. Ilyen barátságos kislibákkal sem nagyon találkoztam még, napozóágyunk mellett egy egész kis libacsalád pihengetett, legelgetett a fűben.