Feltűnt már, hogy a piacon és a boltokban is minden eper mellett az áll, hogy lajosmizsei, az összes dinnye mézédes és magyar, és a strandon néha még a hekk is balatoni? Az ember halálra olvasgatja a gyakran csak nagyítóval látható miniatűr betűket a feldolgozott élelmiszerek címkéin, nehogy legyen benne bármi E-betűs, vagy transzzsír, vagy hozzáadott adalékanyag, hidrogénezett növényi zsír, de közben észre sem vesszük, hogyan vernek át minket a magyarnak feltüntetett feldolgozatlan termékekkel.
Gyanútlanul vásárolgatunk a piacon, válogatunk a sok szép magyar termék között és fel sem merül bennünk, hogy megkérdezzük a kofától, hogy ugyan tényleg magyar-e az a magyar dinnye. A legnagyobb veszélyt az út széli árusok jelentik, mert bár szentül meg vagyunk győződve, hogy azért árulja a jó ember a barackot meg a dinnyét a csomagtartóból, mert épp most szedte a földjén, de jobb ha tudjuk, hogy ezeket az árusokat tudja a legnehezebben tetten érni a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal). Igenis éljünk a gyanúperrel, főleg ha az adott zöldséget vagy gyümölcsöt még nem is szüretelik hazánkban. Most már javában dübörög nálunk is a dinnyeszezon, de a nyár elején nem árt elfelejteni, hogy bár a melegebb éghajlatú országokban már érik a gyümölcs, nálunk csak júliusban indul a nagy szüret. Fejér megyében például több mint egy tonna dinnyét foglaltak le egy út széli árustól, mert az ellenőrzés során kiderült, hogy a földjén még be sem érett a termés, az árusított gyümölcs eredetét pedig nem tudta igazolni. Sajnos a hamisítás ennél jóval nagyobb méreteket ölt. Volt, hogy a felvásárlótelepen értek tetten egy csoportot, miközben épp két kamionnyi román dinnyét csomagoltak át magyar dobozokba.
Nem csak a dinnyét, hanem számos más zöldséget, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert próbálnak magyar termékként eladni. A hatóságok a folyamatos ellenőrzések mellett szezonálisan és a gasztronómiailag kiemelt időszakok (karácsony, húsvét) előtt is nagy razziákat tartanak. Ezeknek esett áldozatul 48 tonna feltehetően Lengyelországból származó alma, és több mint 85 ezer szintén lengyel tojás is, amiket magyar címkével akartak ellátni, de találtak eredetmegjelölés nélküli sárgarépát és hagymát is. A termelői méz szintén a hamisítók nagy kedvence. Sokan nem tartják be az előírt élelmiszeripari szabályokat és például akácmézként tüntetik fel a 15%-nál kevesebb akácpollent tartalmazó mézet, vagy olyan terméket adnak el hazaiként, amit olcsó importmézzel hígítottak fel. Fokozottan figyeljünk akkor is ha bio-, házi vagy kézműves terméket veszünk, mert ezek olyan divatos hívószavakká váltak mára, hogy a nagyobb eladás érdekében sok iparilag előállított terméket is megtévesztően ilyen felirattal látnak el.
Az Európai Parlament tavasszal fogadta el azt a jogszabályt, amitől az élelmiszer-hamisítások visszaszorítását remélik. Mi, magyar fogyasztók egészen erős védelmet élvezünk az európai országokat tekintve, ugyanis hazánkban kiemelkedően szigorú ellenőrzési rendszer működik. Csak Norvégiában és Olaszországban van érvényben hasonlóan szervezett, minden területet lefedő hatósági kontroll. Az elmúlt öt évben több mint kétezer ellenőrzést végzett a NÉBIH, ennek köszönhetően Magyarországon alacsonyabb a visszaélések száma az uniós átlagnál. Ha mégis hamisított élelmiszerrel vagy más élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalansággal találjuk szemben magunkat, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal zöldszámán (06 80/263 244) tudunk bejelentést tenni.
A hivatal szakértői szerint úgy tudunk leginkább védekezni a hamis termékekkel szemben ha tudatosan vásárolunk, elkerüljük az olcsó utcai árusokat és a megbízható, ellenőrzött, legális helyeken vesszük meg az élelmiszert. Vásárláskor érdeklődjünk, kérdezzük meg honnan származik az áru, a boltokban pedig olvassuk el az eredet jelölő címkéket. Mikor magyar terméket keresünk három felirattal találkozhatunk. Ha azt látjuk, hogy „hazai feldolgozású termék”, akkor az összetevők kevesebb mint 50%-a hazai eredetű, a „hazai termék” embléma esetén ez a szám már magasabb mint 50%, a „magyar termék” felirat pedig csak a 100%-ban magyar élelmiszeren jelenhet meg.
