A nyári hónapokban egyre gyakrabban vannak hatalmas szélviharok, égszakadások, özönvíz szerű esőzések és olykor dióméretű jéggel szőnyegbombázzák az országot.
Az is épp elég kellemetlen, ha az embert elkapja útközben egy nagy eső és ronggyá ázik, de akkor még szerencsésen megúszta. A májustól szeptemberig tomboló nyári viharok utcákat árasztanak el, háztetőket tépnek le és még a termést is tönkre teszik. Végeláthatatlan károkat okoznak az ingatlanokban, a villanyvezetékekben, a vasúti vezetékekben, a futballmérközésekben, az utakon és gyakran a járművekben is. Van, hogy emberáldozatot is követelnek.
A viharjelzés nem vicc, vedd komolyan!
A vihar nem válogat, és gyakran hatalmas égzengéssel érkezik. Így történt májusban is a Fejér megyei Bodajkon, ahol egy mindössze nyolc éves kislányt csapott agyon a villám, a hirtelen érkező ítéletidőben. Augusztus elején pedig a vas-megyei Kenézen zuhant egy háztető egy autóra, és mire a tűzoltók kiszabadították a sofőrt, belehalt sérüléseibe.
Éppen ezért, mindenek előtt való főszabály, hogy óvjuk a testi épségünket ha lecsap a vihar. Főleg nyáron, figyeljük a tévében, rádióban és interneten kiadott előrejelzéseket, mert életeket menthet. A viharjelzés három fokozatú: a sárga, a narancs és a piros. Ezek a különböző veszélyességi szintek, súlyossági sorrendben növekedve.
Első szint (sárga)
Az ebbe a kategóriába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől.
Második szint (narancs)
Veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk nagyon körültekintők, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.
Harmadik szint (piros)
Veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés e legmagasabb (piros) szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek.
Forrás: http://www.met.hu/idojaras/veszelyjelzes/omsz_veszelyjelzo_rendszere/
Ezeket a jelzéseket, főleg ha magas a veszélyfokozat, folyamatosan kommunikálják a lakosok felé a médián keresztül. És ugyan előfordul, hogy mégse lesz akkora ramazuri, de abba még senki se halt bele. Ezen felül nyomon követhetjük a várható időjárási eseményeket az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján is (www.met.hu).
Vihar a vizen
Ha a Balaton környékén nyaralunk és kint vagyunk a vizen, lehet, nem ér el időben a közeledő rossz idő híre. Ezért érdemes, sőt kötelező megtanulnunk a vihar közeledtére figyelmeztető fényjelzések jelentését. Számtalan esetben kell a vízimentőknek bajbajutott vitorlásokat, vízibicikliseket, vagy éppen fürdőzőket kimenteniük a vízből, mert nem voltak elég körültekintők, és a tó közepén érte őket a hatalmas szél vagy eső.
Balatoni vihar
A vízi viharjelzésben is három szintet különböztetnek meg. Az alapfokú viharjelzés esetén nincs fényjel, az első- és másodfokú figyelmeztetés esetén viszont már bekapcsolják a parton a jelzőlámpákat. Ha a vízben vagyunk, vagy mielőtt bemegyünk, ezeket mindig ellenőrizzük a saját biztonságunk érdekében. Meg mert bűntetik.
Ha a jelzőrendszer alap fokozaton van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/h sebességet. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.
Elsőfokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 km/h, azonban nem haladja meg a 60 km/h sebességet, a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel a vízben tartózkodni, csak a parttól számított 500 méteren belül szabad. Ilyenkor kerülni kell a gumimatraccal és gumicsónakkal való fürdőzést, és ha már elvitte a szél a fürdőeszközt, akkor se ússzunk utána, nem érdemes kockáztatni az életünket pár ezer forintért.
Másodfokú viharjelzés esetén, már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható, a viharjelző lámpák percenként 90-szervillannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik. Ilyenkor fürödni tilos! Továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorláshajók kivételével). Aki megszegi ezeket a szabályokat, az kockáztatja az életét. A másodfokú viharjelzést nagyon sokszor nem veszik figyelembe a fürdőzők, pedig ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. És nem a hullám a legveszélyesebb ellenség, hanem, hogy “porzani” fog a víz, ami azt jelenti, hogy a vízfelszín felett akár 40-50 cm magasságban is 80-90 % páratartalmú a levegő, tehát itt is szinte lehetetlen levegőt venni, és mindegy, ki mennyire tud úszni, ha nincs kopoltyúja kéznél. Ilyen helyzetben arra kell törekedni, hogy minél hamarabb kikerüljünk ebből a rétegből valamilyen módon.
Forrás: http://zanka.hu/balatoni-viharjelzesek-ertelmezese/
Ilyen viharjelző rendszer működik a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tónál és a Fertő-tónál egyaránt. Bárhol is töltjük a nyarat, minden esetben legyünk körültekintőek, ha a vízbe megyünk.
Hova meneküljünk, ha jön az ítéletidő?
Ha tehetjük fél füllel folyamatosan figyeljük az előrejelzéseket, de ha valamilyen oknál fogva mégis váratlanul ér minket a vihar, akkor a következőket tehetjük. Három dologtól kell óvni magunkat, a villámcsapástól, a hatalmas széltől és a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadéktól.
Mindhárom esetben, igyekezzünk valamilyen, biztonságot nyújtó épületbe menekülni. Ha erre nincs lehetőség, nagy szél esetén vigyázzunk a fák és az épületek közelében, mert előbbiekről ágak zuhanhatnak ránk, utóbbiakról pedig cserepek. Vagy szorosan a ház falához húzódva közlekedjünk, vagy pedig az út közepén menjünk, minél távolabb az utat övező fáktól és tetőktől.
Ha nagy villámlás kíséretében érkezik a vihar, húzódjunk be valahova, mert a legtöbb épületen van villámhárító, így ott biztonságban lehetünk. Igyekezzünk elkerülni a tavakat, folyókat, patakokat, de még a megtelt vízelvezetőket és víz alatt álló réteket is, mert a víz nagyon jól vezeti az áramot. Ha látjuk, hogy jön a rossz idő, vagy fent van a viharjelzés, akkor azonnal hagyjuk el a tavat, folyót és térjünk vissza a partra. De a partról se horgásszunk tovább, mert a pecabot villámhárítóként működhet.
Erdőn, mezőn ne keressünk magaslest, kilátót vagy magas fákat menedékként, hanem tartózkodjunk minél alacsonyabban. Ha a villámlás és a mennydörgés között nagyon rövid idő telik el, az azt jelenti, hogy nagyon közel vannak hozzánk a villámok, ilynekor a legjobb ha lábujjhegyen leguggolunk, hogy minél kisebb felületen érintkezzünk a talajjal, és a lehető legalacsonyabban legyünk. Az erdőben álljunk távol a fáktól, mert azokba is könnyen belecsaphat.
Ha épp úton vagyunk, álljunk félre az autóval, zárjuk be az ajtókat, húzzuk fel az ablakokat, és lehetőleg az ülésen kívül ne érjünk semmihez. Így várjuk meg, amíg elvonul a zivatar. A hirtelen lezúduló eső is veszélyt jelenthet. Semmiképp se húzódjunk be aluljárókba, de a saját pincénkbe se, mert könnyen csapdába eshetünk a beömlő víz miatt.
Az idei viharszezon számokban
Természetesen a legfontosabb, hogy magunkat óvjuk, de sajnos a vihar nem kíméli sem az épületeket, sem az autókat, sem a vezetékeket. Csak az idei évben több milliárd forintos kárt okoztak a nyári viharok. A biztosítókhoz több tízezer bejelentés érkezett eddig.
Az Aegon Biztosító arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben, több mint 10 ezer bejelentést fogadott, az 1,2 milliárd forintot is meghaladó károk jelentős részét a július 10-12-én, a július 23-26-án és augusztus 6-án kialakult viharok okozták. Villámlás miatt 2383 alkalommal, jégverés miatt 1879 alkalommal, beázás miatt 1094 alkalommal érkezett bejelentés, 3818 esetben pedig vihar okozott kárt a biztosító adatai szerint.
Felhőszakadás miatt 936 esetben, idegen tárgy rádőlése miatt 79 esetben érkezett bejelentés. A károk átlagos értéke a jégveréseknél volt a legmagasabb, csaknem 150 ezer forint.
A Generali Biztosító is rendkívül magas számokról adott hírt. Ők július 10. és augusztus 8. között közel 10 ezer esetről kaptak bejelentést, a károk becsült értéke eléri az 1,5 milliárd forintot. A bejelentések csaknem fele – mintegy 500 millió forintnyi kár – viharokhoz köthető, közel 2500 alkalommal villám okozott összesen 300 millió forintnyi kárt, majdnem kétezer esetben pedig jégverés miatt keletkezett összesen 500 millió forintot meghaladó kár.
Forrás: http://www.hirado.hu/2017/08/09/tobb-milliard-forintos-kart-okoztak-a-nyari-viharok/#
Óvintézkedések vihar esetére
A megelőzés nagyon fontos, ha el akarjuk kerülni a nagyobb anyagi kárt, de a legjobb, ha ezek mellett bitosítással is rendelkezünk, mert van, amit a legnagyobb körültekintéssel sem tudunk kivédeni. Erős széllel érkező zápor, zivatar előtt az udvarból, kertből, teraszról, erkélyről vigyünk biztonságos helyre vagy rögzítsünk mindent, amit elfújhat vagy megrongálhat a szél.
Zárjuk be az ablakokat és engedjük le a redőnyöket. Húzzuk be a függönyöket is, melyek ha az ablakok betörnének, megvédenek bennünket az üvegszilánkok okozta sérülésektől.
Vihar közeledtével húzzuk ki az elektronikai készülékeket a konnektorból, áramtalanítsuk a legtöbb eszközt a lakásban, hogy elkerüljük a villámcsapás okozta károkat. Elektromos készülékek esetében villámvédelemmel ellátott elosztókkal csökkenthetjük a károk mértékét, de ez sem nyújt 100 százalékos védelmet.
Nem elegendő, hogy villámhárító van a házunk tetején, azt rendszeresen ellenőriztetni kell a szakemberekkel, hogy megfelelően van-e földelve.
Tartsuk karban a ház ereszeit, hogy elvezessék a nagyobb mennyiségű esővizet, így megóvhatjuk magunkat a beázástól. Erre a pincékben is fokozottan figyelni kell, ott a beömlő víz okozhat beázást, így jó, ha van kéznél pár homokzsák. Arra is ügyeljünk, hogy a vezetékek, elosztók ne legyenek a földön, nehogy víz érje őket, és az értéktárgyakat is tegyük minél magasabbra.
A saját házunkon lévő cserepekért, valamint a kertünkben lévő fákért, mi vagyunk a felelősek. Ezek állapotát rendszeresen ellenőrizzük, mert ha sérülést vagy kárt okoznak, azért minket vonnak majd kérdőre. Az elkorhadt ágakat vágjuk vagy vágassuk le, a meglazult cserepeket pedig javítsuk meg, mert egy erősebb szélben balesetet okozhatnak.
Az autónkkal lehetőség szerint fedett helyen parkoljunk, ha erre nincs módunk, akkor is minél távolabb a fáktól, épületektől és a villanypóznáktól, hogy elkerüljük, hogy valami rádőljön vagy ráessen.
Mire fizet a biztosító?
Akármilyen elővigyázatosak is vagyunk, a nagy erejű nyári viharok könnyen megrongálhatják az ingatlanunkat, vagy akár az autónkat is. Így nagyon fontos, hogy rendelkezzünk biztosítással. Ebben az esetben, a kárunkat részben, vagy egészben megtéríti a biztosítótársaság. De itt is sok mindenre érdemes figyelni, ha nem akarunk pórul járni.
Mikor a biztosítást kötjük, jól nézzük meg, hogy melyik csomag milyen kár esetén, és milyen mértékben nyújt fedezetet, mert ha csak az ár alapján választunk, nem biztos, hogy baj esetén jól járunk.
Amennyiben kár ért minket, azt minél hamarabb jelentsük a biztosító felé, lehetőleg 48 órán belül. Ezt megtehetjük telefonon, interneten vagy az ügyfélszolgálaton is. Kisebb károk esetében van, hogy elegendő a bejelentés is, nagyobb káresemény esetén viszont kárfelmérést végeznek a szakemberek.
Meg kell értenünk, hogy mikor nagy területeket, akár az egész országot érintő viharkárok történnek, akkor a rengeteg bejelentés kivizsgálása nem „érkezési sorrendben” történik, hanem a kár súlyosságától függően. Azokat a kárbejelentéseket fogják előbb felmérni, ahol azonnali helyreállítás szükséges, mert mondjuk elvitte a tetőt a szél.
A kisebb káreseteket általában pár napon belül lezárják, a nagyobbak rendezése akár több hétig is eltarthat. Tömeges viharkárok esetén azonban gyakran gyorssegélyt folyósítanak a károsultak számára, még mielőtt megállapítanák a végső kárösszeget, így segítve őket, hogy minél hamarabb orvosolni tudják a fellépő nehézségeket.
Nagyon fontos, hogy csak abban az esetben kártalanít a biztosító, ha a kellő elővigyázatossággal jártunk el. Tehát nekünk is meg kell tennünk mindent, hogy elkerüljük a bajt, például ha az ingatlanunk épületszerkezete az elhanyagoltság miatt nincs megfelelő állapotban akkor a keletkezett kárért nem csak a vihar a „hibás”, így könnyen megeshet, hogy a biztosító részben vagy egészben megtagadhatja a kártérítést.
Tudnunk kell, ha a mi ingatlanunk vagy a a kertünkeben lévő fa okoz kárt, például a lerepülő cserepek vagy a letörő gallyak, akkor azért mi tartozunk felelőséggel. De nem kell kétségbe esni, mert a legtöbb biztosítás tartalmaz felelősségbiztosítást is, így az így keletkezett károkat megtéríti helyettünk a biztosító.
Közterületen bekövetkezett károk
Viharok esetén gyakran előfordul, hogy egy közterületen álló fa, villanyoszlop dől az autónkra vagy házunkra, vagy rászakad egy faág vagy villanyvezeték.
Ezekben az esetekben mindenképpen értesítsük a kataszrófavédelmi hivatalt, a 112-es vagy 105-ös telefonszámon. Ők fogják elhárítani a veszélyt, semmiképp se nyúljunk például a villanyvezetékekhez, mert még nagyobb baj történhet.
Ilyen helyzetben az önkormányzatokhoz kell kártérítésért folyamodnunk, mert ők tartoznak felelőséggel a közterületen lévő fák, villanyoszlopok, vezetékek és egyebek által okozott károkért. Ők rendelkeznek az ilyen károk fedezetéül szolgáló felelősség- és vagyonbiztosításokkal.
Forrás: http://hungarorisk.hu/hirek/Hogyan-jelentsd-be-a-viharkart-ha-penzt-is-akarsz-latni/131
