Mielőtt az embernek gyermeke születik, számos előadást végiglátogat, megtanul úgy hatszázféle szüléssegítési masszázstechnikát, és kis szerencsével elkeveredik a Magyar Gyermekmentő Alapítvány ingyenes elsősegély-tanfolyamára is. Itt a vészhelyzetek kezelése mellett elmondják a gyámoltalan leendő szülőknek azt is, hogy a nagymama táskája az egyik legveszélyesebb vendég a lakásban (gyógyszerek), de érdemes a kertben is körülnézni, mielőtt a csúszó-mászó, pardon, kúszó-mászó gyermeket kiengedjük oda. És, ha már belekezdünk, nézzük végig a benti növényeket is. Előre szólunk, elkeserítő a helyzet.
Ha nálad is jön a gyerek, esetleg kutyát, macskás tervezel, akkor ideje a csodaszép leandernek már most szerető pótmamát keresni, de érzékeny búcsút inthetsz a hiperérzékeny hortenziának, vagy a tavasz legszebbikének, a gyöngyvirágnak. Hogy miért? Mert részben vagy egészben mind tartalmaz mérgező anyagokat. És akkor akadnak még azok a növények, amiket senki sem hívott, azok a betolakodók, amik virágnak tűnnek, pedig valójában gyomok. És időnként csak úgy átkandikálnak a szomszéd kertjéből. Legalábbis nálam így történt, hogy ráakadtam a Kínából származó alkörmös (Phytolacca acinosa) egyik példányára, amiről első ránézésre azt gondoltam, kis szerencsével akár a szeder rokona is lehetne. Amúgy pedig lehet, hogy valami fura virág, amit nem ismerek.
Pár nappal később ugyanerre a növényre kérdezett rá valaki fotóval a Vidéken Újrakezdők Facebook-csoportban, azóta tudom én is, hogy alkörmösnek hívják, hogy mérgező és hogy sokan dísznövényként tekintenek rá.
De mit lehet még tudni róla?
Kínai karmazsinbogyóként is fut, nagy termetű, tövénél fásodó, egyébiránt elég magas, 100-250 centire növő lágyszárú növény, írja a Wikipédia, akárcsak azt, hogy virágzása főként júniusban-júliusban esedékes. Termése bogyótermés, először fényes sötétlilára, majd feketére érik. Közeli rokona, így nagyon hasonlít is hozzá az amerikai alkörmös (Phytolacca america), ám annak többek között a virágzata is lazább, a termése lelógó, bogyója pedig nem nyolc-, hanem tízmagvú. A Botanikaland pedig azt is tudni véli, hogy ez a kínai változat sokkal kevésbé mérgező, mint amerikai társa.
Nevéből fakadóan aligha meglepő, hogy hazája Kelet-Ázsia, Kínában termesztik is. Sokan dísznövényként tekintenek rá, itthon is előszeretettel hagyják szaporodni. A Wikipédia szerint Magyarországon először 1945-ben, Bázakerettyén regisztrálták a jelenlétét, azóta pedig főleg Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon találkozni vele gyakrabban.
Oké, de jó bármire is?
Európában dísznövényként, valamint korábban festőnövényként ültették, amerikai társáról tudjuk, hogy régebben – elsősorban külföldön – ételfestékként, borszínezékként használták, de élelmiszeripari felhasználása mára már tilossá vált – írja a Szépzöld. Ha mégis azt gondolod, hogy feltétlenül szükség van rá a kertedben, akkor az első évben kell a leginkább odafigyelned rá. Azt írják, hogy őszi mélyszántásra, alapos talajlazításra és starter trágyázásra lehet szükség, öntözni kifejezetten a fiatal növényeket kell, de heti 3-4 alkalomnál többször még azokat sem kell öntözni, még kánikulában sem. Egyébként ez az inváziós jószág mindenhol megmarad, ahol tápanyagdús, jó vízáteresztő talajt fog. Micsoda szerencse, nem?
Vigyázz a gyerekekre te is! Forrás: Pxhere.com
Mérgező?
A kínai változatról a Wikipédián azt találtuk, hogy „a fiatal növény még nem vagy csak alig termel mérgező vegyületeket, ilyenkor hajtásai és zsenge levelei megfőzve (a spárgához vagy spenóthoz hasonlóan) ehetőek. A benne levő hányást, hasmenést okozó anyagok egy része főzés közben lebomlik.” Értjük, persze, azért mi inkább mégis azt javasolnánk, hogy inkább se nyersen, se főzve ne fogyasszák semmilyen részét, még akkor sem, ha kevésbé veszélyes, mint amerikai rokona, melynek (elsősorban magjainak) fogyasztása idegrendszeri tüneteket, valamint hasmenést, hányást, görcsöket is előidézhet.
(Borítókép forrása: Wikipedia/Gerhard51)
