Ritkán gondolunk a temetőkre, sírkertekre úgy, mint városi zöldfelületre. Pedig a régebbi temetők mostanra a városszövetbe ékelődve helyezkednek el, és bár a Halottak napi temetőjáráskor bosszantóan zsúfoltak, de az év többi részén kellemes sétaterek.

Farkasréti temető – mintha egy városi parkban sétálnánk, a kukák azért  rontják az összképet

Temetőink zöme egykoron az egyházakhoz tartozott, jellemzően valamelyik templom közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A 19-20. században nyitott temetők többségét már kifejezetten köztemetőként létesítették, és azóta is települési fenntartásban üzemelnek.

A temetők tudatos kertépítészeti tervezése a 19. század végén a 20. század elején, a geometrikus formálású köztemetők megjelenésével indult.  A szépen megmunkált síremlékek, családi sírépítmények elterjedése, a városi temetők díszkertté alakítása is ekkora tehető. Például a Debreceni köztemető területét a Nagyerdőből választották le, és 1932-ben nyitott meg. A temető kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a növények harmóniájára, gondosan megtervezték az aljnövényzetet, a sírhelyeket övező, elválasztó cserjéket. A tervezés és kivitelezés során figyeltek arra, hogy a beültetett növények színvilágával kihangsúlyozzák az épített elemeket, köztük a műemlékvédelem alatt álló Krematórium épületét, vagy a tükörtavat. Az 1950-60-as évek terveiben a díszkert funkció már kevésbé kapott hangsúlyt, sőt több temető sorsa veszélybe került és az erőltetett lakótelep építésnek esett áldozatul (a Kerepesi temetőt is be akarták építeni).  Aki szeretne elmélyülni ebben a témában, annak olvasmányként  ajánlom Gecséné Tar Imola Történeti temetők Magyarországon című doktori értekezését, vagy Tóth Vilmos történész, temető kutató megjelent könyveit, írásait.

Nézegess temetőket a magasból (fotók: google earth)

Budapest Új köztemető - szinte az egész egy nagy összefüggő zöldfelület

 

Nálunk a legelterjedtebb a magas hantos sírhely. A hant mérete és magassága (általában 50cm magasság a megengedett) a temetőszabályzatokban van meghatározva, a sírhelyek rendbetétele a sírhely felett rendelkezők felelőssége.  A hamvasztásos temetések megjelenésével és elterjedésével a temetők klasszikus nagy sírhelyes parcellái mellett megjelentek az urnasíros parcellák is. Néhány helyen van példa a leginkább a filmekből (vagy a híres magyar rapper klipjéből) ismert amerikai típusú parcellákra is, hant nélküli, gyepesített sírfelülettel és álló síremlékkel. Ilyen a Budaörsi Német-magyar katonai temető, ami Magyarország legnagyobb II. világháborús katonatemetője.  A legújabb temetkezési lehetőség (talán a minimális fenntartási költségek miatt) a hamvak hazavitele vagy szétszóratása, amire a temetőkben külön parkrészleteket jelölnek ki szórókúttal és az elhunytak nevét tartalmazó kőoszlopokkal vagy falakkal.

Szinte mindegyik temetőben van kiemelt terület, ahol a település fontos/tehetősebb polgárai, közéleti személyek kapnak helyet. Budapesten az Új köztemetőben található Honvéd parcella, katonai parcellák (olasz, román, lengyel, szovjet, török katonai parcellák), szerzetesi parcella, és talán a legismertebb az ’56-os nemzeti emlékhely az 1956-os forradalom kapcsán elítélt és kivégzett mártírok sírjait jelölő parcellák (298, 300, 301), a tavaly megnyílt bemutatóközponttal.  A Farkasréti temetőben található Művészparcella, Magyar Tudományos Akadémia parcella, és külön emlékfal az elhunyt olimpiai bajnokoknak. Még egy exkluzív parcellát is kialakítottak a temető legszebb fekvésű területén Angyalok kertje néven. Ide bárki temetkezhet, aki megfizeti a több milliós költséget. Cserébe igényesen kialakított és fenntartott parkrészletben, az egymástól kellemes távolságra elhelyezett sírhelyek közül választhat. A sírhelyeket szépen nyírt sövény, és gömb koronájú fák választják el egymástól, nem mellesleg egy Szent Mihály angyal szobor, több pad, és gyönyörű kilátás is jár az extra szolgáltatáshoz. Érdemes ide is ellátogatni.

Angyalok kertje (Fotó: Bognár Emese)

 

Zelk Zoltán sírhelye a Farkasréti temetőben, hírességek mindenhol akadnak

A temetők fenntartása települési hatáskör. A városokban az üzemeltetést önkormányzati tulajdonú cégek végzik, fő feladatuk a sírhelygazdálkodás, ápolják a temető zöldfelületét, és igény szerint, külön megrendelésre a sírhelyet is karbantartják. Az általános kertészeti munkákon kívül vállalják a sírok gondozását, virágbeültetését, vagy akár koszorú kihelyezést is (olyan, mint a virágküldő szolgálat, csak itt az átvevő már nem posztolja a Facebookra).

 


Egyre több az elhagyatott sír – lehet hogy már a rokonok sem élnek?

 

Egyre kevesebb a míves sírbolt

A sír és a körülötte lévő terület rendben tartása egyébként a hozzátartozó kötelezettsége. Talán pont ezért az utóbbi évtizedekben egyre több a csak kővel borított sírhely. Ennek több oka is van, az egyik, hogy régen drágább volt a kő, így csak az igazán tehetősek engedhették meg maguknak a sok követ tartalmazó építményt.  Illetve manapság már nem feltétlenül cél, hogy a temetőlátogatás egyéb feladatokkal is járjon, azaz nem szívesen vállalnak a hozzátartozók kertészkedést. Pedig a síremléken kívül a növény teheti egyedivé a sírhantot, a virágok gondozása az élet folytonosságát biztosítja, ezért alkalmazunk örökzöld növényeket is. Angliában például nagyon gyakori, hogy az elhunytat nem kővel borított sírba temetik, hanem a hamvait egy már meglévő növény alá helyezik el, vannak olyan rózsakertek, ahol mindegyik rózsa alatt egy-egy elhunyt pihen. Ez a parkszerű megfogalmazás sokkal kellemesebbé teszi a hozzátartozók látogatását is, és mennyivel gyorsabban és hasznosabban telik az idő, hogyha a temetőlátogatásunk során kicsit megigazíthatjuk a síron lévő növényeket és nemcsak az üres kőfelületet bámuljuk, a virágok gondozása az emlék legszebb megbecsülése.

Budapesten 14 temetőt gondoz a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., azaz a BTIRT. Ez Magyarország, és egyben Európa legnagyobb kegyeleti szolgáltatója, jogelődjét még az 1900-as évek elején alapították magáncégek egyesítésével, olvashatjuk a honlapjukon. Nem csak a BTIRT tartozik az európai élmezőnybe. Az Új köztemető is Európa egyik legnagyobbja, összefüggő zöldfelülete nagyobb kiterjedésű mint az V. kerület, több mint 200 ha, máig kb. 3 millió elhunyt nyughelye. A temető tervét, a bejárati épületeket a kor neves építészei tervezték. A budai oldal legnagyobbja a Farkasréti temető, amelyet a tudományos és művészvilág nagyjai miatt lehet érdemes meglátogatni. A gyönyörű fekvésű temetőben külön Művészparcella található, de a központi sétány mellett több híres sportoló nyughelyét is megtalálhatjuk.

Az igazi nagyágyúk azonban a Nemzeti Örökségi Intézet kezelésében lévő Fiumei Úti Sírkertben nyugszanak. Kész történelem óra: Kossuth, Deák, Arany, Vörösmarty, Petőfi csak néhány az itt található nagy nevek közül, akik sírhelyét, vagy akár mauzóleumát egyénileg vagy csoportos, vezetett túrák alkalmával is meg lehet látogatni. A sírkert gazdag növény- és állatvilágának köszönhetően parkként is élvezetes az idelátogatók számára. A sírkertben időnként rendhagyó programokat is tartanak például esti koncertet fényfestéssel. Ettől függetlenül nálunk még nem épült be a köztudatba, hogy a temetőket nemcsak temetőként használjuk. Talán ha nincs saját halottunk, akkor szívesebben sétálgatunk egyedül vagy a családdal (persze tiszteletben tartva és nem zavarva az elsődleges, kegyeleti funkciót). Külföldön számos példa van arra, hogy felhagyott vagy jelenleg is üzemelő temetőket egyéb funkciókkal töltenek fel, a családi pikniktől kezdve a koncert és esküvő helyszínekig széles a paletta. Hazánkban egy átlagos temető erre kevés lehetőséget nyújt, de sose lehet tudni, menjetek és fedezzétek fel a temetőket itthon és külföldön egyaránt!

 

Fiumei úti sírkert (fotók: Bognár Emese)



Címkék: