A szomszéd kutyája egy kedves, fekete eb, nagytestű, olyan igazi jó fej keverék. Legalábbis napközben. Aztán jön az éjszaka, amikor is Negró felszívja magát tüdőre, és nekiáll ugatni, mintha nem lenne holnap. Néha vesz levegőt is, de a másfél órás masszív műsor végére az idegeim cafatokban vannak, rosszabb pillanatokban üvöltve tudnék ugrálni Negró fején. Esetleg a gazdájáén.
Mint kiderült, nem vagyok egyedül ezzel a problémával:„Hogyan öljem meg a szomszéd kutyáját?”, „Mit tegyek, ha a szomszéd kutyája folyamatosan ugat, mikor nincsenek otthon?”, „Mit tudok tenni, ha a szomszéd kutyája egész éjjel ugat? Nem lehet tőle aludni, és 2 hete 1-től 6ig folyamatosan, amíg be nem reked, ugat”. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket találunk, ha beírjuk a Google-be a kutya+szomszéd+ugatás keresőkifejezéseket. Ha téged is zavar a közelebbi vagy a távolabbi szomszédod ebe éjjelente, ha már a szép szó sem segít, de nem tudod, hogyan tovább, akkor ez a cikk neked szól.
Ezt ne:
Segítünk, a méreg nem megoldás, az állatokat szeretjük, a kutya nem tehet róla, hogy a gazdája nem foglalkozik a kéréseddel. Ne bántsd! Ha nem vagyunk elég meggyőzőek így, akkor még hozzátennénk, hogy az állatgyilkosságot a törvény is bünteti.
„Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza” – fogalmaz a Büntető Törvénykönyv [244. § (1)].
Forrás: Pixabay.com
Amit tehetsz:
Ha társasházban élsz, érdemes megvizsgálni a házirendet, majd ennek ismeretében beszélni a tulajdonossal, ahonnan a zavaró zaj származik. Ha ez nem hat, beszélni a közös képviselővel, ha pedig ez sem jön be, tovább menni az illetékes jegyzőhöz, ő lesz ugyanis az, aki el tud járni az ügyben: a rendőrök a pecsma.hu szerint ki sem jönnek kutyaugatás miatt. Ha úgy gondoljuk, az eb nem megfelelő tartásából fakad a probléma, állatvédelmi eljárást kérhetünk a jegyzőtől. Dr. Lovász István, Pécs jegyzője a lapnak néhány éve azt mondta, a jegyző a helyszíni szemle során megvizsgálja, mi okozhatja a kutya viselkedését, és ha ez a nem megfelelő tartásból ered, akkor a hanyag gazda bírsággal is sújtható. Az állattartás azonban csak nagyon súlyos esetben tiltható meg. Ha nincs szó állattartási problémáról, akkor a hosszan tartó, éjszakai/nappali kutyaugatás miatt birtokvédelmet kérhetünk (kertes ház esetében is.) Ha a birtokháborítás egy évnél kevesebb ideje áll fenn, az eljárás indításával ismét a jegyzőt kell megkeresnünk.
„A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A jegyző a megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli” – áll a Kormányablak.hu-n. Így tehát neked kell hangfelvételt, videót készíteni, valamint írásos megerősítést szerezni a további szomszédoktól, de még így is nagyrészt szubjektív a megítélése annak, hogy a kutyaugatás zavaró-e vagy sem. Szuper, igaz? A birtokvédelmi eljárást személyesen, illetve írásban is kérvényezhetjük, egyszeri háromezer forint ellenében.
A kérelemnek tartalmaznia kell még
a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
szerepelnie kell rajta a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekmény leírásának,
a birtokvitával érintett dolog megjelölésének,
és tartalmaznia kell a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését,
a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
a birtoksértés időpontjára történő utalást,
valamint a a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
Ha bármelyik elem is hiányzik, a jegyző a kérelmet elutasítja.
Ha a jegyző helyszíni szemléje után elutasító határozatot kaptunk, akkor a kézbesítést követő 15 napon belül kérhetjük a döntés megváltoztatását – ám ekkor már perre megyünk. A keresetlevelet a bírósához kell benyújtani. A pert kezelő bíróságot az ingatlan fekvése, illetve az alperes lakóhelye határozza meg. „A birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult. A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 Ft. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 Ft.” Ugyanígy lehetőségünk van azonnal perre menni akkor is, ha már egy évnél régebben történt a birtokháborítás.
Felmerülhetnek az eljárás során egyéb költségek is, mint például a „tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége, a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege, az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség, valamint a jogszabályban meghatározott további eljárási költségek.” Az eljárási költség a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, birtoksértést megállapítása esetén a birtoksértőt terheli. A birtokvédelem megállapítása esetén a szomszédot kötelezhetik arra, hogy állatát úgy helyezze el, hogy azzal másokat ne zavarjon. És akkor innentől jön a reménykedés, hogy a határozat el is éri a célját.
Az ügyvéd szerint
„Az a tapasztalatom, hogy az önkormányzati szakban az emberek egyedül, ügyvéd igénybevétele nélkül próbálnak boldogulni. Az is tapasztalat, hogy a jegyzők nem szívesen foglalkoznak ezekkel a dolgokkal, gyakran nem derítik fel a tényállást. A bíróság természetesen alaposabb, viszont bizonytalan az ítélkezés, mivel a jogszabályok objektív mércéket nem határoznak meg. Birtokvédelmi ügyekben a bíróság helyszíni szemlét tart és az érintett lakásban vizsgálja, hogy a környezet jellegére is tekintettel egyáltalán okoz-e bármely kirívó zavarást az ebugatás” – fogalmazott az ügyvédnő.És hogy mi a megoldás? „Bírósági eljárásban lehet kérni, hogy szigetelést vagy zajcsökkentést alkalmazzon a szomszéd, ez végrehajtási szakban végre is hajtható.” Ha pedig a bírósági határozat ellenére sem cselekszik a szomszéd? „Az ítélet végrehajtását lehet kérni a végrehajtótól, ismételten nem kell bírósághoz fordulni. Csendháborítás esetén lehet hívni a rendőrséget, de emberi hangoskodás esetén” – tette hozzá az ügyvédnő.
Nektek volt már gondotok a szomszéd kutyájával? És hogyan alakult a történet? Írjátok meg nekünk!
