A saját kertedből a saját mézedet enni, amit te gyűjtöttél be csak arcvédőben, amúgy sima nyári ruhában, az priceless. Ausztráliában jártam, a fullánk nélküli méhek hazájában.

Kétségtelen, hogy Ausztráliában a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó kenguruk, koalák és szörfösök száma, de emellett megannyi csodát rejt még ez a földrész, amiről itt Európában nem is tudunk. Mikor megérkeztem, csak kapkodtam a fejemet a trópusi növények és állatok láttán, amik ott olyan természetesnek számítanak, mint nálunk a muskátli vagy a veréb.

Az északi parton, Brisbane külvárosában laktam, ahol minden házhoz csodálatos trópusi kert tartozik. Bele is vetettem magamat a miénkbe, és egyszer csak feltűnt a kert közepén, egy postaláda forma doboz. Majd még egy és még egy. Ennyire nem mehet az analóg levelezés, gondoltam, meg is vizsgáltam közelebbről.

Amikor láttam, hogy a postaládák méhkaptárak, hirtelen kevésbé voltam már nyugodt. Normálisak ezek? Telepakolták velük ezt a gyönyörű kertet, hogy fogok így banánt meg papaját szedni?

Nem bántanak – nyugtat meg Gwynneth, a kedves szomszéd hölgy.

Biztos? – kérdezek vissza kétkedve. Értem én, hogy itt Ausztráliában mindenki nagyon kedves, még a méhek is, de azért én kicsit parázok tőlük.

Tuti, ezek fullánk nélküli méhek!

Hogy mi? Kiderült, hogy a fullánk nélküli méhek nemzetsége, azaz a Melipona,  a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken őshonos, így Ausztráliában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában is. Több, mint ötszáz faj tartozik a nemzetséghez, de mostanra sajnos ezek közül már jó pár kihalt.

Igazából van nekik

A fullánk nélküli elnevezés nem teljesen helytálló, ugyanis ezeknek a méheknek is van fullánkjuk, de csökevényes, így nem alkalmas védekezésre, nem csíp. A kaptáraikat úgy védik, hogy az őrméhek a betolakodó hangyákat és pókokat viaszos, nyúlós anyaggal kenik be, erős rágóikkal megtámadják. Ezek a méhek jóval kisebbek, mint az európai fajok, és jóval sötétebb a színük is.

A fullánk nélküli méhek egész évben aktívak, viszont sokkal kisebb a mézhozamuk, mint a hazánkban is elterjedt méhfajoknak. Amíg például az európai méhek képesek akár évi hetvenöt kilogramm méz előállítására, addig az ausztrál melipona méh csupán egyetlen kilónyit hoz létre. Ennek köszönhetően mézük igazi különlegességnek számít, és nagyon magas áron értékesítik a termelők. Tény, hogy isteni íze van, sötét barnás-arany színe, és sokkal folyékonyabb mint a hazai mézek, egész szirupszerű.

Ausztráliában 1600 méhfaj őshonos, azonban ebből csupán 14 tartozik a fullánk nélküliek nemzetségébe. Csak az ország legmelegebb tájain, vagyis Queenslandben és Új-Dél-Walesben képesek több mézet előállítani az egyedek, mint amennyire az életben maradáshoz szükségük van. Így csak itt jellemző, hogy begyűjtik a mézüket.

Az ausztrálok az ország nagy részén kaptárakat tartanak a kertjeikben, de nem méztermelés céljából, hanem hogy a segítsék az őshonos fajok fennmaradását, amit az emberi civilizáció veszélyeztet nagymértékben. A méhek pedig ezért cserébe beporozzák a növényeiket.

Mivel pont egy queenslandi kertbe csöppentem, így meg is kóstolhattam a kuriózumnak számító mézet. Aztán a következő három hétben vissza-vissza jártam rá. Volt szerencsém azt is látni, ahogy rövidgatyában szüretelik a folyékony aranyat a kaptárból. Itthoni fejjel ez merőben szokatlan élmény volt.

Így csináld

Mézszüret ausztrál módra. Helyezz el pár speciális kaptárat a saját kertedben, és várd meg, amíg a fullánk nélküli méhek szépen belakják, majd megkezdik a házi méztermelést.

Egy szép, napsütéses napon sétálj ki a kertbe, és nyisd fel a kaptárak leragasztott tetejét. Ehhez semmilyen különösebb védőfelszerelés nem szükséges, elég csupán ha arcodat véded, nehogy belerepüljenek a szemedbe vagy a szádba a megzavart, de egyébként ártalmatlan méhek.

A kaptárak tele vannak mézzel, amit egy külön részben gyűjtenek, így az könnyen kiemelhető.

A lépet egy spatulával darabokra kell vágni.

Ha a lépben vannak méhek, akkor ki kell őket szedni belőle, vízzel leönteni, és miután megszáradtak, vissza fognak térni a kaptárakba.

Fogj egy tálat, egy szitát és egy vödör vizet. Öntsd a gyűjtőben lévő mézet a szitán keresztül a tálba.

Majd ezután minden egyes lépdarabból ki kell préselni a mézet, és a szitán át ezt is a tálba szűrni.

Egy kaptárból nagyjából 2 liter mézet sikerült kinyernünk, édes, mégis enyhén savanykás, kellemes gyümölcsös ízű.

Ha arra jársz, mindenképp kóstold meg te is.

Foto: Gwynneth Wyer



Címkék: