A minap egyik kedvelt Facebook csoportomban dühös bejegyzést olvastam. Egy játszótéri helyzetről számolt be az anyuka: óvodás vagy kisiskolás (igazából tökmindegy) gyerekcsoport játszott egy játszótéren, ahol a gyerekek egy csoportja a játékok melletti sövényről sötét bogyókból „mérget főzött”. Az anyuka a gyerekeknek és a rájuk felügyelő, de egyébként egymással beszélgető pedagógusoknak is szólt, hogy esetleg veszélyes, amit csinálnak. Beszámolója szerint a pedagógusok tudtak a gyerekek szerepjátékáról és engedték nekik a játékot. A posztra sok komment érkezett, tízből kilenc komment az esetet leíró anyuka pártján állt, és felháborodásának adott hangot, de a csapat kétfelé szakadt. Az egyik csapat a pedagógusok hozzáállásán akadt fent, hogy mégis miért hagyják a gyerekeket „mérgező” szerepjátékot játszani, a másik csoport azonban a játszótéri növények veszélyességét és így a mérgezés lehetőségét hangsúlyozta.
A játszóterek kialakítását jogszabályok mellett (78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról , valamint 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelete a játszótéri eszközök biztonságosságáról) magyar szabványok szabályozzák (MSZ EN 1176 és 1777), de az ajánlások csak a játszószerekre, azok elhelyezésére és az alkalmazható anyagokra vonatkoznak. A játszótér környéki növényanyag kiválasztástára nincsen vonatkozó írott szabály. Íratlanok azonban vannak, nem teszünk mérgezőt, szúrósat a balesetveszély miatt, és érdemes kerülni az erősen növekedő vagy a túlzottan szemetelő fajtákat is!
Vegyük sorra ezeket a szempontokat.
Azt hiszem a leginkább az érthető, hogy miért kell kerülni a mérgező növények használatát. Egyes növények része, vagy egésze is erősen toxikus. A látványuktól nyilván nem lesz semmi bajunk, de a kisgyerekek leginkább felszedegetni, és megkóstolni szeretik a kezük ügyébe kerülő dolgokat. Itt jön a képbe a kommentelő csoport első fele, akik a szülő/pedagógus/felügyelő felelősségét firtatják. Mivel a gyerekek nem tudhatják, hogy éppen mivel van dolguk, ezért nekünk felnőtteknek kell észnél lennünk. Mivel nem mindenki születik botanikusnak, és egyébként is vannak növények, amelyeket viszonylag könnyű összetéveszteni, ezért talán jobb egy általános tiltást megtanítani, azaz mindent a szemnek, semmit a kéznek, és ahogy az utcáról sem eszünk, így a játszótérről sem legeljük le a növényzetet. Veszélyes növény egyébként bárhol nőhet, azaz lágyszárú és fásszárú növény egésze vagy része is lehet egészségre káros. A mérgezés okozhat külsérelmi panaszt (égés, pirosodás), vagy fogyasztás esetén hányingert, fejfájást, gyomorpanaszokat, súlyos esetben szív-, légzőszervi problémákat.
A tiltható növények sora olyan hosszú, hogy ebben a posztban nem soroljuk fel, de itt olvasható, és sajnos olyan népszerű és gyakran használt növényeket is tartalmaz, mint a puszpáng (Buxus), tiszafa (Taxus), tuja (Thuja) vagy akár a babérmeggy (Prunus l.).
Sok örökzöld része vagy egésze mérgező. Ne egyél a növényekből!
A játszószerek közelében szintén kerülni kell a szúrós növényeket. Ez egyszerűen a mechanikai sérülés elkerülése miatt fontos. A gyerekek ráeshetnek, és így a szükségesnél nagyobb sérüléseket szerezhetnek, de elég bosszantó az is, hogyha csak szimplán beleakadnak, és így elszakad a kedvenc szoknya, nadrág. Kerülendő tehát a júlia borbolya (Berberis julianae), vagy a rózsa fajok.
Egy játszótér életében kiemelkedően fontos a fenntartás. A növényeket úgy kell megválasztani, hogy ne legyen túl erős a növekedésük (ne kelljen nagyon sűrűn metszeni), azaz ne nőjenek rá egyhamar a kialakított játékterületre, ne takarják ki az egyes részeket. Fák esetén a lombkorona ne adjon mélyárnyékot, mivel akkor nem marad meg a többi növény alatta, valamint lehetőleg ne szemeteljenek a termésükkel, hiszen a földön lévő gyümölcs/termés talán még inkább fogyasztásra csábítja a gyerkőcöket, és a talajt takaró mulcsból is nehezen lehet kitakarítani.
Sok szempontot kell figyelembe venni a növényválasztásnál. Talán jobb, ha nincsen növény? fotó: wikipedia, Beroesz
Ha végigvennénk a környék játszótereit a lista alapján, akkor lehet, hogy a legtöbb növényre rátehetnénk a “kivágandó” feliratot. Mégsem gondolom, hogy a növények szanálása lenne a megoldás. Gyermekeink épsége és egészségének megőrzése érdekében minden érintettnek a lehető legalaposabban kell eljárnia, azaz a megbízók és tervezők feladata a gondos tervezés és fenntartás, a szülő/vigyázó felelőssége pedig a tájékozódás, és a tényleges felügyelet. Hagyjuk a gyerekeket játszani, de ügyeljünk testi épségükre, panasz esetén pedig azonnal forduljunk orvoshoz.
(Borítókép forrása: Wikipedia/Gerhard51)
