Az a jó a teában, hogy minden évszakhoz illik, én mégis leginkább télen szeretem. Mikor az ember haza ér egy kellemes, ámbár igen fagyos korcsolyázás után, és úgy érzi, hogy a lelke is átfagyott, akkor a legjobb megoldás egy nagy, meleg pléd és egy csésze forró tea.
De nem ám valami filteres vacak, vagy ne adj isten egy kanál instant teapor. Ha igazán finom teát szeretnénk inni, aminek még jótékony hatásai is vannak, akkor annak bizony meg kell adni a módját. A nagy teaszakértők szerint az igazi élvezet a jó alapanyagokban és az elkészítés módjában rejlik, ezért most ismerkedjünk meg közelebbről a teával.
Tea csak egy van, mindenmást csak úgy hívunk
Nem árt tisztázni a fogalmakat. Vannak a teák, a gyümölcsteák és a gyógyteák. Mindhárom remek alapanyag, számtalan jótékony hatással bírnak, és kiváló minőségű italok készíthetők belőlük, azonban utóbbi kettőt csak elkészítési módja miatt nevezzük teának, valójában nem azok, ugyanis nincs is bennük tea. Szárított gyümölcsökből és gyógynövényekből készülnek, de nem tea levélből.
Éppen ezért kezdjük a valódi teával, ami a teacserje (Camellia sinensis) szárított leveleiből, vagy olykor rügyeiből készül. Az Ázsiában honos teacserje főzetéből készült ital az „eredeti” tea, ez minden teák őse, ez hódította meg az egész világot, és teremtette meg a teázási kultúrát.
A zöld, a fehér, a sárga, a fekete bizony mind ugyanaz
Általános tévhit, hogy a zöld tea zöld teából a fekete meg biztos egy másik fajtából, a feketéből készül, és így tovább. Pedig ez nem így van, ezek mind mind ugyanannak a teacserjének a leveleiből származnak, csupán a levelek kora, és a feldolgozás módja miatt különböznek egymástól színben és ízben egyaránt.
Ezek alapján hat különböző osztályba sorolják a teákat: fehér, sárga, zöld, oolong, fekete és puer. A fehér tea fiatal levelekből készül, melyek nem oxidálódnak, a sárga nagyon kíméletes erjedésen esik át, az oolongot sodorják, hervasztják és pont félig oxidálják.
A fekete, ami igazából vörös
Az Európában feketeként ismert változatot, valójában vörös teának nevezik Kínában, a tea hazájában, mivel a belőle készülő ital színe vörös. A világot viszont fekete teaként hódította meg, ez az egyik legkedveltebb változata a teának. Sötét színét, és gazdag ízét úgy nyeri, hogy a zöld tealeveleket fermentálják, gyakran zúzzák vagy sodorják is, hogy még jobban oxidálódjon.
A zöld tea, a legek legje
A másik méltán világhírű teafajta a zöld, ugyanis a fent említett feketével szemben, ez más eljárással készül. Amíg a fekete tea erős oxidáción esik keresztül, ezzel elveszítve szinte minden antioxidáns hatását, addig a zöld teát nem fermentálják és nem is hervasztják, így olyan rövid az oxidációs folyamat, hogy az antioxidáns összetevői érintetlenek maradnak. Ennek köszönhetően, a zöld tea rendelkezik a legtöbb jótékony hatással az összes közül.
Puer, a teamatuzsálem
A kínaiak a puer teát nevezik fekete teának. Ez egy olyan különleges fajta, melyet gőzöléssel majd préseléssel tömbösítenek, és ellentétben az összes többi teával nem a szedésének évében fogyasztják, hanem akár 50 évig is várnak vele. Ez idő alatt az összepréselt teagolyókon penészréteg jelenik meg, ez adja a puer különleges ízét. Fogyasztás előtt nagyon hosszú ideig, akár egész éjszakán át is áztatják.
Az ízkavalkád
Természetesen unalmas lenne mindig ugyanolyan ízű teát iszogatni, így ma már számtalan különleges ízkombinációval lehet találkozni. Ezeknek a teáknak az alapját még mindig a teacserje levele adja, azonban vagy különböző osztályú teákat kevernek össze, vagy fűszerekkel, virágokkal ízesítik azokat. A jázmin tea karakteres ízét a jázminvirágok, az Earl Greyét a bergamott olaj, az indiai chai teáét pedig a gyömbér, a kardamom, a fekete bors, a fahéj és a szegfűszeg adja.
Egy kellemes gyümölcstea
Az igazi teát sokan azért szeretik, mert élénkítő hatása van, ugyanis koffeint tartalmaz. Ezért ha este, lefekvés előtt szeretnénk meginni egy nagy bögre forró teát, vagy a gyereknek készítjük, akkor jobb ha gyümölcsteát választunk.
A valódi gyümölcsteák különböző szárított gyümölcsökből készülnek, és a kellemes íz mellett immunerősítő hatással is bírnak. De persze csak akkor, ha nem a filteres, csupán az aromáktól gyümölcsös tea mellett döntünk, hanem magunk készítjük azt, szárított teakeverékből. Nem kell tőle megijedni, csupán egy teatojás kell hozzá.
A gyógyteák áldásos hatása
Főleg télen, mikor mindenféle megfázással, influenzával, köhögéssel és egyéb nyavalyákkal küzdünk, áldásos hatása lehet egy csésze gyógyteának is. Ez sem tartalmaz tealevelet, hanem különböző gyógynövényekből, vagy gyógyhatású gyümölcsökből, fűszerekből készül.
A kamilla, a hárs, a menta, a csipkebogyó, a gyömbér, a körömvirág, a csalán vagy akár a bodzavirág is remek alapanyag, ezeket ilyenkor télen szárítva, de nyáron frissen is használhatjuk. Készíthetjük őket forrázással, vagy a legtöbb hatóanyag megőrzése érdekében áztatással is.
Így készül a jó tea
Számos népnek kifinomult teázási kultúrája van. Az angolok, a törökök, a kínaiak, a japánok és az indaiak is igazi szertartást csinálnak a meleg ital elkészítéséből. Ezek ugyan országonként eltérőek, de abban mindannyian egyetértenek, hogy az igazi tea nem filterből, hanem teafű és egy teatojás, vagy szűrős teáskanna segítségével készül. Fontos, hogy a tea fajtájának megfelelő ideig áztassuk csak a tealeveleket a forró vízben. A fekete teának csupán 2-3 percre, egyes zöld tea fajtáknak pedig csupán fél percre van szüksége, a legjobb íz elérése érdekében. Ha túl sokáig hagyjuk ázni őket, tanin szabadul fel, mely csökkenti a teában található teofolin és koffein hatását és kesernyéssé teszi az italt.
Az igazi ínyencek szerint nem szabad semmivel elnyomni a tea ízét, de ez természetesen ízlés kérdése. Van aki citrommal, mézzel, tejjel, vagy akár vajjal ízesíti, de persze akad olyan is, aki a rumra esküszik. Egy biztos, hogy a hideg téli egy jól elkészített forró tea igazi lélekmelegítő.
(kiemelt kép:pixabay)