Adott egy dölyfös, hatalmaskodó bíró a városban, egy óriási tölgyfa a város körüli erdő közepén, a tölgyfa tetején pedig egy nagyszájú, bátor fiatal srác, aki boszorkányosan ügyesen bánik az íjjal, és amit eloroz a gazdagoktól, azt szétosztja a szegények között – és kész, a legenda megszületett. Mesebeli erdők sorozatunk harmadik részében a Sherwoodi Erdőbe, Robin Hood otthonába látogatunk, hogy megtudjuk, mi az a tíz dolog, amit nem tudunk erről a csodás helyről.
1. Hát persze hogy létezik!
Mégpedig Anglia kellős közepén (na jó, attól kissé keletre), Nottingham megyében, az 5200 lakosú Edwinstowe városka közelében. A korábban királyi tulajdonban álló terület ma kb. 450 hektáros, 1969 óta szabadon látogatható. 2002-ben egy részét, 2007-ben pedig az egész erdőt nemzeti természetvédelmi területté nyilvánították.
2. Ő se ma jött le a falvédőről
Az még csak hagyján, hogy a terület réges-rég, a korai vaskor óta egészen biztosan lakott – de története, a precíz angol történetírásnak hála, tökéletesen dokumentált is. A 9. században már komoly mezőgazdaság folyt itt – az akkoriban létrejött települések ma is léteznek, nevük őrzi alapítóik nemzetiségét: a ‘by’ végződés (Thoresby) skandináv, a ‘thorpe’ (Gleadthorpe) dán, a ‘feld’ (Mansfield) római eredetre utal.
Az erdő első elnevezése (Sciryuda) 958-ból származik, majd 1066-tól, a normann hódítás után királyi vadászterület lett belőle. Az 1200-as évektől fontos kereskedelmi útvonallá is vált: a Londont Yorkkal összekötő út az erdőn haladt keresztül, és a kereskedők gyakran estek rablók és útonállók áldozatául. Valószínűleg ez az amúgy nem túl dicsőséges jelenség ágyazott meg Robin Hood történetének is.
A királyi birtokot a meglehetősen léha életű VIII. Henrik kezdte el darabonként eladogatni, és bár I. Jakab és II. Károly is szívesen vadászott itt, 1830-ra az utolsó talpalatnyi föld is nemesek és iparmágnások tulajdonába került. Azután jött az angol romantika fénykora, az úri közönség beleszeretett a kalandos, heroikus történelmi regényekbe, és Sir Walter Scott Ivanhoe-ja mellett egy bizonyos Robin Hood nevű betyár is népszerű figurává vált. A Sherwoodi Erdőből hirtelen turistalátványosság lett – és ez azóta is tart.
3. Robin Hood élt (vagy nem), él és élni fog!
Robin Hood és Little John konfliktust kezelnek a Sherwood Látogatóközpontban.
Nyilván semmi konkrét bizonyíték nincs arra, hogy valós személyről van szó, de ez mit sem kisebbít a kultuszon. Az énekmondók már a 14. században rebesgették, hogy a Nottingham környéki erdőben rejtőzik egy kis csapat, amely rendszeresen fosztogatja a gazdag utazókat, a 15. században pedig már a nyári falusi mulatságok egyik rendszeresen színpadra vitt történetévé fejlődött a sztori, élén Robin Hood mellett Kicsi Johnnal (Little John) és Skarlát Vilivel (Will Scarlet).
Semmiféle egységes álláspont nincs arra nézve sem, hogy Robin Hood, ha létezett, vajon közember volt, vagy – mint ahogyan a filmekben gyakran ábrázolják – vagyonát vesztett, a korai feudalizmus túlkapásainak áldozatául esett nemesember. Gyakori feltételezés, hogy Robin Hood megegyezik Fulk FitzWarin normann nemessel, aki a 13. század legelején élt, és miután kiforgatták örökségéből, felkelést indított János király ellen. Igazából teljesen mindegy – a legenda hamar túlnőtt a valóságon, és megteremtette az örökkévalóságnak a szegények mellett élete kockáztatásával is kiálló harcos és hű barátai ikonját.
Érdekes egyébként, hogy a történészek, még ha abból indulnak is ki, hogy Robin Hood valóban létezett, inkább Yorkshire környékére teszik zsiványkodásai helyszínét, mintsem Nottinghamshire-be.
4. Ez az erdő se annyira erdő
A Százholdas Pagonyhoz hasonlóan a Sherwoodi Erdőt sem „sűrű sötét nagy erdő”-ként kell elképzelnünk: a jobbára tölgyek és nyírfák alkotta erdős részeket gyakran szakítják meg homokdűnék és füves tisztások. Ahogyan említettük az imént, régen vadászterület volt, ezért sokáig három királyi szarvasrezervátum is helyet kapott az erdőben.
Sherwood erdős része sem az a tipikus elhagyatott, érintetlen vadon: a legkorábbi időktől fogva gondosan menedzselt erdőgazdálkodást folytattak itt. A faanyagból építőanyag készült, az aljnövényzetet elsősorban háztartási fűtőanyagként használták, de jellemző volt a szénégetés és a bőrcserzéshez használt tölgykéreg kitermelése is. A tölgymakkal sertéseket lakattak jól, a tisztásokon szarvasmarhák, juhok és szarvasok legeltek.
5. És aki talán még Robin Hoodnál is fontosabb: az Őrnagy
Sherwoodban egymást érik az 500-600 éves tölgyek, több száz is van belőlük. Közülük a képen látható, elképesztő szépségű példány, a Major Oak, azaz az „Őrnagy” a leghíresebb, de nem is azért, mert a többi sherwoodi tölgy között is a korosabbak közé tartozik, hanem mert a legenda szerint ez volt Robin Hood fája: a tolvajok fejedelme és társai e fa ágai között találtak búvóhelyet.
Az Őrnagy Edwinstowe falu közelségében él, ma már több mint 800 (egyes becslések szerint 1000) éves, magassága 28 méter, törzse körmérete 10 méter, súlyát 23 tonnára becsülik. 2002-ben Nagy-Britannia legnépszerűbb fájává választották, 2014-ben pedig hivatalosan is az Év Fája lett Angliában.
Mai nevét Hayman Rooke őrnagytól kapta, aki 1790-ben elsőként készített részletes leírást a fáról az idős sherwoodi tölgyekről szóló tanulmányában. A 19. század végén kezdték el vaskos ágait támrendszerrel óvni, 1908 óta pedig országos védettséget élvez. A Brit Hadsereg 46. Gyaloghadosztálya a második világháborúban az Őrnagy képét viselte jelvényén.
A fa különleges méretének és formájának kialakulásával kapcsolatosan csak elméletek vannak. Elképzelhető például, hogy eredetileg nem is egy fa volt, hanem több, amelyek még magonc korukban összenőttek. A rendkívül vastag és sűrűn elágazó törzs kialakulhatott úgy is, hogy a fát fiatal korában gyakran visszavágták, hogy több faanyagot nyerjenek belőle. Ennek ellentmond az a tény, hogy az Őrnagy szomszédságában élő többi fával nem jártak el ilyen módon.
Kékfény-szekció: 2002-ben valaki internetes árverésen akart pénzt csinálni olyan makkokból, amelyek állítólag az Őrnagytól származtak. Eladó az egész világ…
A gondos utókor már az Őrnagy utáni időkre is gondol: 2003-ban Dorsetben létrejött egy olyan ültetvény, ahol az Őrnagy 260 makkjából nevelnek csemetéket, egyrészt a történelmi fa minél alaposabb megismerése végett, másrészt nyilván turisztikai célokból.
6. Gombák, rovarok és madarak Kánaánja
Ő a lappantyú. Magyarországon is védett, eszmei értéke 50.000 Ft.
Mióta védettséget élvez, az erdő élővilága egyre gazdagabb. Számtalan gomba- és ritka rovarfaj mellett elsősorban madarairól ismert – fészkel itt például a Magyarországon is honos és védett európai lappantyú (Caprimulgus europeus) és az erdei pityer (Anthus trivialis).
A különleges öreg tölgyek és a gazdag fauna miatt Sherwood nem egyszerűen természetvédelmi terület, de úgynevezett Kiemelt Tudományos Jelentőségű Terület, valamint az európai közösségi jog által védett Kiemelten Védett Terület is.
7. Kit érdekel ma Robin Hood? Bizony sokakat!
A Sherwoodba látogató turisták száma évente 350 ezer és 1 millió között változik – utóbbi szintre utoljára akkor ugrott, amikor a BBC 2006-ban tévésorozatban dolgozta fel a Robin Hood-sztorit. 2018-ban új látogatóközpont nyílik a területen, közelebb Edwinstowe városához, amitől azt remélik a projekt vezetői, hogy minden eddiginél jobban fellendíti a helyi turizmust is.
8. Persze hogy van Robin Hood Fesztivál is!
Hát mondanunk sem kell, ugye? Minden év augusztusában rendezik, egy hétig tart, és természetesen mindenki középkori ruhákban mászkál, középkori kajákat eszik és lovagi tornákon próbálja ki magát. Zsonglőrök, tűznyelők, garabonciások, csepűrágók, minden, ami kell – és persze Robin Hood maga is feltűnik, naná.
9. Te is lehetsz Robin Hood!
Angliában nagy hagyományai vannak annak, hogy a történelmi helyszíneken önkéntesek segítik a vendégek tájékozódását, olyan programokat bonyolítanak le, amelyek élővé, kézzelfoghatóvá teszik a mai szemmel nézve ódon, sőt olykor megmosolyogtató vagy unalmas szokásokat. Nincs ez másképp Sherwoodban sem, sőt. Jó angolhoz méltóan nagyon vicces szöveggel toboroznak önkénteseket: „biztosan nem gyakran látsz olyan munkaköri leírást, ami így kezdődik: középkori öltözékek megfelelő módon történő viselése, Robin Hoodról szóló sztorik mesélése a vendégeknek stb.”. Hát, őszintén, biztosan lelkesítőbb elfoglaltság, mint szemetet szedni a trehány turisták után…
10. Ja, és persze mindez Magyarországon van!
kép: telegraph.co.uk, credit: Lionsgate
Na jó, ez azért kicsit tényleg erőltetett… Arról van szó, hogy Robin Hood történetét eddig vagy 200 különböző módon filmesítették meg, az imdb.com legalábbis ennyi találatot dob ki. Van közöttük 1912-es néma rövidfilm, van 1991-es hollywoodi szuperprodukció a kissé pocakos Kevin Costnerrel, ennek 1993-as paródiája, a Fuszeklik fejedelme, van BBC-sorozat 2006-ból, és persze Russell Crowe se hagyhatta ki ezt a jó kis outdoor szerepet (2010).
A legújabb verzió 2018 szeptemberében kerül a mozikba. A legnagyobb név benne a (szerintem + amúgy) tényleg zseniális Jamie Foxx, aki Little John-t alakítja – ez akár egy eredeti húzás is lehet. No de most jön a lényeg: a filmet részben Magyarországon forgatták, az etyeki Korda Stúdióban, de állítólag feltűnik benne egy turai magraktár is – szeptemberben lecsekkoljuk!
Százholdas Pagony, Rejtekadó Erdő, Tiltott Rengeteg… A kertész is volt gyerek, és vagy mert mindig is azok maradunk, vagy mert most a gyerekeinkkel újraéljük az akkori sztorikat, ezek a réges-régi, titokzatos helyszínek újra megjelentek a fejünkben. Mesebeli erdők című sorozatunkban felkeressük őket, egyiket a másik után, és csak tátjuk a szánkat attól, amit tartogatnak nekünk. Az első részben Micimackó otthonát, a Százholdas Pagonyt, majd a Rejtekadó Erdőt, Rumcájsz hazáját fedeztük fel.
(források: wikipédia, visitsherwood.co.uk, nottinghamshire.gov.uk, imdb.com)
