Leginkább az új kertek esetében jön elő a kérdés, milyen autóbeállót építsünk? A régebbi házaknál általában adottság. Ha van, akkor az ott is marad mert szükség van rá, legfeljebb kap egy új térkő burkolatot, vagy lebetonozzuk, és kész. Ha nincs, valószínűleg nem is lehet, mert nem olyanok a lehetőségek, utcáról nem lehet beállni, mert magasan van a telek, vagy nincs is rá szükség, mert az eredeti építtetőnek volt lehetősége az utcafrontra tenni a garázst. Ma a településkép-védelmi szabályozás ezt a kertes övezetekben legtöbbször nem engedi.
A keskeny gyepsáv miatt a burkolatcsíkok még keskenyebbnek hatnak, főleg, amikor magas a fű. Itt épp fűnyírás után vagyunk, de így sem olyan nyomasztó a térkőtenger
Az itt bemutatott példában az alábbi szituáció adódott:
A ház, az utcafronttól messze, egy hosszú és viszonylag keskeny telek közepén áll. A garázst nem lehetett az utcafrontra tenni a fent említett szabályozás miatt, így az épületbe kellett kerülnie. Ennek a bejárata az utcafronttól nagyjából 20 méter. Szélessége legalább 2,5 méter vagy egy kicsivel több, tehát minimum 50 négyzetmétert kell leburkolni. Ez a látvány uralja majd az egész előkertet.
Én mindig csak szemlesütve hümmögök, amikor megkérdezik, ugye milyen szép az új autóbeállóm?
“Sajnos” bennem kialakult az a szemlélet, hogy egy autóbeállót nem tudok szépnek látni, igényesen kivitelezettnek, rendezettnek viszont igen. Nem akarom játszani a sötétzöldet, nem vagyok az a típus, aki betelefonál az önkormányzathoz, hogy a Feneketlen tó partján ne vágják ki a nádat mert a kacsáknak nem lesz hol telelniük (megtörtént eset).
Én is ezen a világon élek, használok pöfögő járműveket, szemetet termelek, az ökológiai lábnyomom valószínűleg 25-ször nagyobb, mint egy átlagos, Afrikában élő embernek.
Az autóbeállók építését tehát nem próbálom sehol a testemmel megakadályozni, szükség van rájuk és kész. A kert veszteségeit – mert szerintem minden feleslegesen leburkolt négyzetméter veszteséget jelent – viszont ésszerű döntésekkel és tervezéssel minimalizálni lehet, hogy egy ilyen beállót kényelmesen és céljának megfelelően lehessen használni.
Érkezésünkkor ez a látvány fogadott
A két hosszú betonsáv már adott volt. Ezt pár éve készítette az előző tulajdonos, tehát egy teljesen jó állapotú beton alap várt. Sokan úgy vannak vele, hogy nem vacakolnak a két keréknyom közti terület megmentésével, az úgyis egy keskeny, 60-70 centis sáv csak, használhatatlan. Ebben az esetben viszont, hogy a tulajdonosoknak ne egy ipartelepre hasonlító előkertet kelljen nézni hátralévő életükben, úgy döntöttek, hogy maradjon csak meg ez a középső sáv, aminek a zöldje elég klasszul feldobja az egész látványt, valamennyire semlegesíti a térkőrengeteg látványát.
Rögtönzött Photoshop akciót hajtottam végre az egyik képen: hogy ne kelljen elképzelned, milyen lenne ez az előkert teli burkolattal, eltüntettem a középső, füves részt. A látvány azt hiszem magáért beszél.
Ugye, mennyire más a látvány? Hosszú egyenes szakaszon érdemes meghagyni a középső sávot zöldek, egész más lesz az összkép
A teli burkolat persze szükséges olyan esetben, amikor például két autónak egymás mellé kell állnia, mert a kanyarodás, forgolódás miatt nem lehet megoldani, hogy bele ne menjenek a füves sávba.
A két térkőcsíknak tehát csak az egyenes szakaszokon van értelme, amiről nem kell letérnie az autónak.
A kivitelezés
A térkőburkolat készítése mellett kétszárnyú kapu is készült az utcafrontra, aminek sávalapot ástak. Emellett a kert talaja erősen agyagos és törmelékes volt, ezért talajcserét is végeztek. A sávalapból és a kertből legyalult tíz centi agyaggal megtelt két 8 köbméteres konténer. Erre szükség volt, hisz a nagyon vékony talajrétegen minden gondoskodás ellenére a fű csak sínylődött volna, így viszont a 20 centiméter friss föld biztos alap lett a számára.
Az építkezéseken szokásos világháborús állapotok – nincs ez másként a kertépítésben sem
Mint minden burkolatnak, ennek is először a szegélyezését kellett elvégezni. Az olyan helyzetekben, ahol minden centi számít, érdemes kalkulálni a betonszegély 5 centi szélességével is. Két oldalt az már tíz, egy ilyen 95 ceti széles térkősáv esetében az több, mint 10 % – nem mindegy, hogy középen 60 vagy csak 50 ceti marad.
Kész a szegély, a térkő nagy része lerakva, a kövek bevágása van még hátra, és jöhet a döngölés
Mivel a beton sima és hibátlan volt, csak ágyazó homokréteget kellett tenni rá, arra kerülhetett a térkő. A végén persze ezt is le kellett döngölni lapvibrátorral, hogy a kövek “összeérjenek” és tökéletesen sima felület jöjjön létre.
És kész is az új, rendezett autóbeálló
A végére maradt a fugázás kvarchomokkal. Ez úgy megy, hogy az ember kiszór a frissen rakott térkőre pár zsák nagyon finom szemcséjű kvarchomokot, és addig söprögeti, amíg a kövek fugaközei teljesen meg nem telnek homokkal.
S ha kész van, nézheted vagy 20-30 évig, vagy amíg meg nem unod.
