Ólommérgezés, majd gázolás miatt pusztult el az a 22 éves parlagi sas, amelyet december 12-én lakossági bejelentés után talált meg Mátraalján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) helyszínre érkező természetvédelmi őre begyűjtötte a tetemet, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára került. A mostanra elkészült kórbonctani és toxikológiai vizsgálatok eredménye kimutatta, hogy az állat májában magas ólomkoncentrációt találtak – közölte az MME hétfőn az MTI-vel.
Mint írják, a fokozottan védett parlagi sas pusztulását valójában az ütközéses trauma okozta, azonban az ilyen szintű ólommérgezés koordinációs zavarral jár. Ez a magyarázat arra, hogy a több mint két évtizedes élettapasztalattal rendelkező sas miért lehetett az általa jól ismert élőhelyén gázolás áldozata. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
A sas élete során 24 fiókának adott életet, köztük az elhíresült mentett, majd szintén mérgezés áldozatául esett Remény nevű sasnak is.
Gyakori lett a mérgezés
A jelenleg talán legfontosabb probléma 2005-ben jelentkezett először parlagi sasoknál – írja a parlagisas.hu. Abban az évben két ismeretlen okból elpusztult példány került elő, amelyekről később kiderült, hogy mérgezés áldozatai lettek. Erre az 1970-es évek óta nem volt példa Magyarországon. A szakértők akkor az esetet egyedinek gondolták, ám sajnos nem lett igazunk, mert a későbbiekben sorozatban estek áldozatul a madarak a mérgezésnek.
Fotó (illusztráció): Wikipédia
“A mérgezések közül ki lehet emelni az ólommérgezést, mint feltételezhetően jelentős veszélyeztető tényezőt, de ennek gyakorisága nem ismert. Az ólomalapú lövedéktöredékek ragadozó madarakra kifejtett mérgező hatását számos vizsgálat igazolta. Az elfogyasztott sörétszemek az összes korcsoportban mérgezést okozhatnak. Az ólomvegyületek végül a csontokban halmozódnak fel. A költő állomány esetében a csontokban felhalmozódott ólom a tojásrakáskor mobilizálódhat, és ismét mérgezést okozhat.
A mérgezés a teljes hazai parlagisas-állományt egész évben érintheti a költőhely magterületeken, a táplálkozó helyeken és időszakos megtelepedési helyeken is. A veszélyeztető tényező negatív hatása minden bizonnyal jelentősebb, mint amennyire a rendelkezésre álló megkerülési adatok mutatják, hiszen a legyengült és/vagy elpusztult egyedek csak igen ritka esetben kerülnek elő” – írják a honlapon.
Kiemelt kép: Wikipédia
