Idén későn jött a tavasz, vicces is, hogy a mostani az első igazán kellemes kertészkedős hétvége – mindjárt április van. Jó, jelenleg az ország nagy részén épp szakad az eső, de ezt leszámítva még mindig marad két nap egy kis kertészkedésre. Ha esetleg sűrű a húsvéti családi program, akkor is beszoríthatsz 1-2 órát egy kis veteményezésre, ha pedig csak lézengsz a házban/lakásban és a tv távirányítót kapcsolgatod, akkor nincs kifogás, irány a kert!
Itt most a veteményesről lesz szó, a dísznövényekkel holnap foglalkozunk. Azokat a zöldségeket vesszük sorra, amiket most kell ültetni, vagy akár már el is vethetted volna őket 1-2 hete. Ahogy az időjárás kinéz, jövő héten beköszönt a kellemes 18-20 fokos meleg, szóval tökéletes az időzítés, hogy a magok hamar kikeljenek a közelgő meleg hatására.
Borsó
A magokat bokorba vagy sorba is ültetheted, 2-4 cm mélyre. A magok között legyen legalább 5 centi, hogy a növények később ne nyomják el egymást. A borsó minimálisan fut, nem szerencsés, ha elfekszik a talajon, vagyis szeret kicsit támaszkodni. Ezt legegyszerűbben két kisebb cövek közé kihúzott spárgával oldhatod meg, de ezzel ráérsz addig, amíg 10-15 centisek nem lesznek a növénykék. A borsó a meleg, napos helyet kedveli, erre figyelj ültetésnél. A mostani vetéstől számítva nagyjából 3 hónap múlva lesz saját, zsenge borsód. Ha hosszabb ideig szeretnél szüretelni, akkor vess mostantól egy hónapon át hetente, így a szüret is sokáig fog tartani.
A borsó azért is ideális, mert a szedése után, június-júliusban felszabadul a helye, ahová máris kerülhet valamilyen nyáron vethető zöldség, így ha esetleg kicsi a zöldségesed, emelheted a megtermelt mennyiséget. Ezt a stratégiát természetesen sok más növény esetében is alkalmazhatod.
Tök (és a cukkini meg a patisszon)
Ezeknek a tökféléknek közös tulajdonsága, hogy rendkívül víz- és tápanyagigényes növények, emellett – valószínűleg nem mondok nagy újdonságot – sok helyre van szükségük. Növényenként 1-1,5 négyzetméterrel minimum számolhatsz. Mivel még várhatóak éjszakai fagyok, érdemes cserépben is csíráztatni, a benti ablakba téve, de nyugodtan vesd el a kinti földbe is, így dupla esélyed lesz a korai cukkini szüretre. Egy fészekbe tegyél legalább 4-5 szem magot , ne csak egyet, 3 centi mélyre, hogy ha az egyik épp már nem életképes, ne várj és reménykedj hetekig abban, hogy majd kikel az az egy kis szerencsétlen. 5 szemmel már elég biztos a siker. Amikor kikeltek, háromnál többet ne hagyj egy csoportban. Figyelj rá, hogy a talaj mindig nedves maradjon, öntözd sokat.
Ha bent vetetted cserépbe, a 10-12 centis palántákat érdemes kiültetni a végleges helyére – azok gyökere már eléggé behálózza a cserép talaját ahhoz, hogy egyben tartsa a cserép földjét. Egy tejfölöspohár méretű cserépnél ne legyen nagyobb az ültető alkalmatosság. Ha van rá módod, a palántának kijelölt helyet még most sem késő betrágyázni – a növény meg fogja hálálni a termésével. Ha most elveted a magokat, már akár június közepétől-végétől saját szedésű cukkiniből/patiszonból/tökből készítheted a finomságokat. Jól hangzik!
Retek
A retek az egyik legkorábban vethető, hidegtűrő zöldségfélénk. Ha még mindig a zacskóban van, gyorsan vesd el – a nyári melegben már nem nagyon szereti a létezést, gumóképzés helyett hamar felmagzik, a nagyobb eséllyel kiszáradó talajban megpuhul, ráadásul jobban is férgesedik.
Azért is érdemes ültetni retket, mert hamar, a vetéstől számítva nagyjából 2 hónap alatt eléri a szedési méretet, így nálunk a legkorábbi zöldségfélének tekinthető. S miután letermett, június elején már kerülhet is a helyére valami más.
Rukkola
Idén télen háromszor szüreteltem egy-egy nagy szatyornyi rukkolát 2 folyóméterről. Ez volt az első saját rukkolás élményem, tavaly kora ősszel vetettem először – és mennyire megérte. Ha szereted az ízét (Ki nem szereti a rukkolát? Van olyan?), vesd most, nyáron, és ősszel is, mindig, állandóan, mintha nem lenne holnap. S ha egy részét meghagyod, késő őszig növekszik, akár 30-40 centis bokorrá is fejlődhet. Sőt, ahogy most is, enyhe teleken még a tél folyamán sem áll le a növekedése.
A sarki pizzásnál vagy a töröknél persze az apró, egész levelek néznek ki jól, de nyugodtan hagyd, hogy bevaduljon. A nagy levelek ugyanolyan finomak lesznek. A Gardenista szerkesztőségének tagjai mesélhetnének erről – nem egy ülésen majszolták a friss rukkolát januárban és februárban, amivel megleptem őket.
Saláták
Jégsaláta, római saláta, fodros saláta, tépősaláta, madársaláta – amit csak akarsz. Itt most a „hagyományos értelemben vett” salátáról van szó, hisz mint tudjuk, nagyon sok zöldségfélének a levelére tekinthetünk úgy is, mint egyszerű salátàra. A cékla levele is finom, bár alapvetően nem amiatt ültetjük.
A saláta vetése pofon egyszerű. Mivel vetési mélysége nagyon sekély, 0,5-1 cm, én nem is szoktam árokkal bajlódni. Fél centi mély árkot nem is lehet húzni kézzel, abból minimum 2 lesz. Ezért a legegyszerűbb, ha csak gereblyével kicsit felborzolod a földet, kiszórod a magokat, és óvatosan esőztetve beöntözöd a földet, és kész. Időjárástól függően tartsd nedvesen a talaj felszínét, hogy a mini kis csírák könnyebben a felszínre bukkanhassanak. Ha most elveted, azt gyanítom, a jövő heti 18-20 fokos meleg hatására hétvégére vagy a következő hét elejére már ki is bújnak az apró növények.
Spenót
Épp sikerült vetőszalagos spenótmagot vennem, így igazán könnyű dolgom volt vele. 2 centis kis árok, bele a szalag, vissza rá a föld és kész. Finoman beöntöztem – terveim szerint 1 hónap múlva már legelem is, mint a kecske.
Érdemes minden magból, amiből csak létezik, a vetőszalagos változatot megvenni, sokkal egyszerűbb dolgod lesz. Nem kell óvatoskodni a szórással, tuti nem “rontod el”, nem lesz egy csomóban 50 mag, míg a sor utolsó harmadára meg nem jut egy szem sem. A vetőszalaggal biztosított az egyenletes tőtávolság.
Fokhagya
Bár azt mondják, az őszi fokhagyma finomabb lesz, mint a tavaszi, én mégis azt javaslom, duggass fokhagymát is. Ha másért nem, a növénytársítás áldásos hatásaiért mindenképp megéri. S ha tényleg nem lesz finom, legalább tettél egy kis erőfeszítést a természetes, vegyszermentes növényvédelem érdekében.
Vöröshagyma
A hagymát magról és dughagymáról is lehet nevelni, de mivel 2 éves növény, jobban jársz, ha dughagymát veszel. Remélem már be is készítetted, irány a kert, már rég kiválasztottad a kert legnaposabb részét, gyors felszíni kapálás és gyomtalanítás a laza szerkezetű talajban (mert azt szereti leginkább), és már mehetnek is be a földbe a kis hagymák 6-8 centis távolságra egymástól.
A zöldjét már egy hónap múlva eheted is. Alapvetően kellene köztük 15 centis távolságot hagyni, hogy legyen hely a fejképződéshez, de ha az imént említett, sűrűbb ültetésből minden másodikat megeszed zöldhagymaként, akkor ki is jön az a 15 centi, s lesz helye a nagyra növő fejeknek.
És a tizenegyedik: a rebarbara
A ráadást nem hagyhattam ki, minden zöldséges cikkben szerepelnie KELL a rebarbarànak. Nem elég, hogy fantasztikusan gyorsan és hatalmasra nő, szívós és egész igénytelen, csupán sok vízre van szüksége, hogy kellően megnőhessen, megjelenése miatt dísznövényként is simán használható. Ja, és persze finom. A mélyrétegű, 50-60 centis, tápdús talaj azért nem árt a neveléséhez, mivel hosszú karógyökere mélyre hatol.
Magról is nevelheted, de sok időt spórolsz, ha sikerül kifejlett növényt vásárolnod. Mostanra a legtöbb helyen kihajtott, már van 1-2 levele. 4-5 hét múlva már lesz akkora, hogy érdemes legyen elkezdeni szedni. Kezdd az oldalsó, szétterülő leveleivel, s ha folyamatosan szeded, kisebb helyen sem fog beteríteni mindent – bár szerintem az sem nagy baj. Köré érdemes fűnyesedéket, szalmát vagy egyéb levágott növényi anyagot szórni, hogy a lehajló levelek ne tapadjanak bele a sárba, így minden része megmarad arra, hogy megedd.
