“Déli tizenkettő órakor feketébe öltözött az ég. Hatalmas robaj, mint a puskaropogás. Bújok egyik sarokból a másikba, de sehol sem jó, olyan, mintha a harctéren én lennék a célpont. De nem puska ez, “csak” irgalmatlan mennyiségű jég potyog az égből hatalmas viharral karöltve.
Fél óra horror, majd csend és újra kivilágosodik. A vihar kitombolta magát, így kimerészkedek az udvarra. És elsírom magam. A jég mindent szétvert. A kerti hintaágy cafatokban 20 méterrel odébb, üvöltő állatok, síró kiscicák a körtefa tetején. Az új autó pöttyös a jégtől. A háztető egy része lecserepelve, de a vakolatot sem kímélte a jég. Az összes növény oda, a muskátliktól kezdve az almafán át minden. Egy levél sem maradt rajtuk, nemhogy termés. Mintha tél lenne, de igazából június van. A földön 20 cm vastagságban jégtakaró.
A szomszédnak oda a fél háztető. Másnak meg az egész. A paneleken alig maradt ép ablak, a redőnyök szintén pettyesek a sok jégverte lyuktól. A lóversenypályán épp lóverseny zajlott, már megy a mentés. Mindenfelől szirénáznak: mentők, tűzoltók, rendőrök és katasztrófa-elhárítók lepik el a települést. Dráma. Többeket úgy megvert a jég, hogy kórházba kell vinni őket. Lovakat kell elaltatni. A határban a másfél méteres kukorica helyett a földből 10 centire kikandikáló szármaradványok. A búzát, árpát a föld felszínével tette egyenlővé a jég 10 nappal az aratás előtt.”
Mindez visszaemlékezés a 2010-ben történtekre egy dél-békési kisvárosban. Most ide is telepítenek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szorgalmazott jégkárelhárító-rendszer részeként talajgenerátort.
Az elmúlt évtizedekben – na meg persze korábban is, de a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás miatt egyre fokozódó jégeső igen nagy károkat okozott országszerte, nemcsak, de legfőképp a növénytermesztésben. A jégkár-elhárító – de legalábbis mérséklő – rendszer kiépítését a Vidékfejlesztési Programból finanszírozták, míg a működését a Kárenyhítési Alapból fogják. Idén május elsejétől lépett életbe a rendszer.
A NAK nagyon bizakodó, az utóbbi években évente kb. 50 ezer hektárt érintett a jégkár, ez hatalmas mértékű gazdasági kár is egyben. A rendszer 50 milliárd forintnyi termelési értéket tud megóvni. Mindez a növénytermesztésért, de ne felejtsük el ezen felül a többi értéket (házak, autók, stb.) sem, amelyeket szintén megóvhat a rendszer.
Hogyan működik?
Az ország teljes területét lefedő rendszer ezüst-jodiddal működő talajgenerátorokból épült ki és kezdte meg működését. A talajon működő generátorok ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, így több, de kisebb jégdarabok hullanak majd a földre, amelyek vélhetően jóval kisebb károkat okoznak, illetve előfordulhat, hogy már el is olvadnak, mire leérnek.
Tudtad-e?
A jégeső a magasan fekvő, vízben gazdag felhőkben jön létre, amelyekben nagyon erős emelkedő és lefele irányuló szelek uralkodnak, mint például a zivatarfelhőkben. Nagy esőcseppek képződnek, melyeket a heves, felszálló szelek a magasba ragadnak. Ott a cseppek jéggé fagynak. Miközben lehullanak, további vízcseppek telepednek rájuk. Ezek is megfagynak, amikor a kis jégszemek még egyszer a magasba sodródnak. Minden „liftezésnél” újabb jégréteg nő rá a szemekre. Végül a jégszemek olyan nehezek lesznek, hogy a földre hullanak.”
A jégkár-elhárító rendszer pontosan azt használja ki az ezüst-jodid feljuttatásához, hogy a vihar előtt jelentős a meleg levegő felfelé áramlása.
A talajgenerátorokat 10×10 km-es négyzetháló metszéspontjába telepítették, így kapjuk meg az országos lefedettséget. Egy ideje működik már ez a rendszer a Dunántúlon, most az országos rendszer részévé vált. Az országos rendszer kiépítése során 984 új talajgenerátort telepítettek, ebből 200 darab automatikus működik, de a többit önkéntesek működtetik.
A talajgenerátor – mindössze 2 m2 helyet foglal el.
Mikor kell bekapcsolni a generátort?
Mikor megkapják a jelet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jelzi előre, hogy mikor kell bekapcsolni a generátorokat. Az önkéntesek, akik a generátorokat működtetik, erről sms-ben kapnak értesítést a NAK-tól. A kikapcsolásról pedig újabb sms érkezik majd nekik. A jégeső-szezon májustól szeptemberig tart, ebben az időszakban az önkénteseknek készenlétben kell állni, várhatóan 40-50 alkalommal kell majd bekapcsolni a generátort ez idő alatt.
A kellékek: acetonos ezüst-jodid, égető kémény, tartály.
Korábbi tapasztalatok
A Dunántúlon (Somogy, Baranya és Tolna megyében) már korábban is működő rendszer tapasztalatai szerint a kárarány jóval csökkenni fog. A rendszer kiépítése előtt 4-4,5%-os volt a kárarány, ez kevesebb, mint 1%-ra csökkent a 141 talajgenerátorból álló rendszer kiépítése után.
Külföldön is működik már talajgenerátoros rendszer, de repülővel és rakétával is törekednek a jégkár elhárítására, mérséklésére. Tapasztalataik alapján a generátorok biztosítják a legköltséghatékonyabb megoldást. Utóbbit csak Franciaország egyes borvidékein alkalmazzák, megtérülése viszont csak a prémiumtermékek esetén teljesül.
Az EU és a hazai állásfoglalások szerint az ezüst-jodidnak semmilyen káros hatása nincs a környezetre. Nagyon-nagyon remélem, hogy tényleg így van!
kiemelt kép forrása: pixabay
