Mi mással foglalkozhatna egy rendes gardenista a mai Nagy Napon? Nekünk aztán teljesen mindegy, hogy Meghan melyik tervezőtől választ ruhát, mindegy, hogy ki kíséri az oltárhoz, mindegy, mit énekel Elton John a bulin és mennyire lesz átsütve az angus steak. Az viszont abszolút nem mindegy, hogy mindez HOL fog zajlani. El nem múló szenvedéllyel imádjuk ugyanis az angol kertépítészetet, és ezért egyszerűen muszáj körülnéznünk a helyszínen.
A windsori kastély… na az nem semmi. A világ legnagyobb és legrégebbi, ma is lakott kastélya. Bizony, még maga Hódító Vilmos kezdte építeni a 10. században. 1070 óta használják folyamatosan. Szédítő még csak belegondolni is, nem? És tényleg használják: Erzsébet királyné a mai napig itt tölti legszívesebben a hétvégéit. Csak az épület alapterülete 45000 négyzetméter. Órákat lehetne mesélni róla, de mi most kénytelenek leszünk a parkra korlátozni a beszélőkénket. Na az se lesz uncsi, ígérem. Akit pedig az épületek is részletesebben érdekelnek, kattintson ide vagy ide. Most pedig jöjjön a Windsor Great Park.
A windsori kastélypark területe 4800 hold (2700 hektár, ami kb. egy fél Szentendrei-sziget, bár a minap is eléggé meggyűlt a bajom a hagyományos területmértékegységek átváltásával 🙂 ). A kastély ezer éves történelme során persze ezerszer átépítették, mégis őriz valami megmagyarázhatatlan titokzatosságot. Mintha az az ezer évnyi történelem egyszerre lapulna a talpunk alatt, amíg végigjárjuk a sétányokat. A park jobbára nyilvános, részben egész évben, részben pedig az év bizonyos szakában látogatható. Fővédnöke (mit védnöke: VADŐRE! (=ranger) maga Fülöp herceg.
A Savill Garden
A park abszolút csúcspontja, szíve, büszkesége. Érdekes módon nem azért, mert ez volna a legrégebbi része, sőt: csak 1932-ben, V. György megrendelésére kezdte építeni Sir Eric Savill – de ez nem kisebbíti érdemeit. A Brit Birodalom számára szimbolikus jelentőséggel bíró fák (pl. a kelta és a keresztény hagyományban egyaránt fontos szomorúfűz) és a világ minden részéből érkező növényritkaságok, no meg persze az angolkertekből nem hiányozható rododendronok, azáleák és kaméliák mellett a legújabb látványosság a II. Erzsébet tiszteletére készült, lélegzetelállító rózsakert. Ezek mellett persze évszakonként változó, tematikus kiültetések garantálják, hogy a látogató az év minden napján talál újdonságot a kertben. Fontos tudni, hogy a nemrégiben átadott látogatóközpont fából, mégpedig a környékbeli fenntartható erdők fájából készült.
A Virginia-tó
1753-ban, amikor elkészült, bizony ez volt a világ legnagyobb mesterséges tava, és azóta még nagyobb lett. Viktória királynő egyik kedvenc piknikező helye volt, gyakran megfordult itt. Az eredeti vízesés az 1750-es években épült, de 1768-ban le kellett bontani, mert a mólója összeomlott. 1780 körül újjáépítették, és azóta is gyönyörködteti az arra járókat.
Valley Gardens
A 2. világháború után a világ számos pontjáról rengeteg felajánlás érkezett: lelkes kertészek cserjéket, elsősorban azáleákat és rododendronokat küldtek a windsori kastély parkjának újjáépítéséhez. Az adományozás szokássá vált, így a Valley Gardens mára egészen különleges arborétummá nőtte ki magát. A kertészek minden felajánlott növénynek találnak helyet – ami nem kis meló, ha tartani akarják a látvány arányait és művészi értékét. Nyilván májusban érdemes odamenni, amikor ez az egész hóbelevanc virágozni kezd. Nem lennék meglepve, ha készülne itt egy-két esküvői fotó, de legalább valami instázott szelfi a kevésbé karót nyelt vendégektől.
A Valley Gardens egyik nagyon emberi pontja a Plunkett Memorial nevű kis pihenő, amely Lord Patrick Plunkettnek, a királyi család egyik legkedvesebb munkatársának állít emléket. A lord 1948-ban lovászként kezdett szolgálni VI. György, majd Erzsébet mellett, majd 1954-től 1975-ös haláláig a királyi háztartás vezetője volt. És erre kapott egy ilyen gloriettet a volt főnökeitől. Szép, na.
A Hosszú Sétány és a szarvaspark
Na itt kolbászolj jó sokat, ha 1000 éve történelmét akarod beszippantani. Ez a tájkép ugyanis nem sokat változott a kastély története során. Az eredeti fákat persze már pótolni kellett, mert azokat még II. Károly ültettette a 17. században, de a platánok és vadgesztenyék által rajzolt sétány vonalvezetése a régi.
A szarvaspark a britek nagy mániája, a hagyományt csak a 2. világháború alatt szakították meg, amikor is a szarvasok legelőit szántófölddé alakították, hogy az élelmiszerhiányt enyhítsék. A parkban ma kb. 500 szarvas él.
Az obeliszkes réten (Obelisk Lawn) főleg kisgyerekes családok hédereznek a gyepen szép időben. Még maga az obeliszk is a családi szeretetről szól, hiszen II. György állíttatta fiának (!), a későbbi III. Györgynek, köszönetképpen a sok támogatásért, amit tőle kapott. Majd én is tolok egy ilyet a fiaimnak itt az előkertben (már ha ők is olyan rendesek lesznek velem, mint a jó III. György volt az öregével).
A másik rét (na jó: pázsit) neve Smith’s Lawn – itt meg persze lovaspóló-versenyeket rendeznek. Hát ér valamit is egy brit királyi kastély lovaspóló-pálya nélkül? Na ugye.
A barokkos környezetben épített Cow Pond nevű tó körül sétáltatta a fővadőr (a.k.a. a királynő férje) a magasrangú-kékvérű vendégeit. Orrok fel, kezek a hát mögé, és indulhat az arisztokrata séta a vízililiomok, a pontyok és a vadkacsák nagy örömére. A tavat 2012-ben, a királynő uralkodásának 60. évfordulója alkalmából felújították.
Anna királynő útja
Eredetileg 1708-ban készült, szilfákból és citromfákból állt, és sétánynak szánták, csak közben kiderült, hogy Anna imád lovagolni, ezért „walk”-ról „ride”-ra keresztelték át – amit mi a magyarban huszárosan átvágunk egy „út”-tal. Ma már tölgyek szegélyezik az utat, és nemcsak királynők, de hétköznapi lovasok, kutyasétáltatók és mezítlábas turisták is használhatják. Igen, kutyások is. Pedig egy ezeréves királyi kastély parkja. Mégis tudnak vele bánni. Nem lehetetlen.
Bónusz: a Szent György kápolna
Csak azért említjük meg, mert itt fog elhangzani a boldogító igen. Kápolnának hívják, de méretei és az évezredes angol történelem lélegzetelállító emlékeit őrző kisebb-nagyobb zugai révén simán tartja a lépést egy kisebb ország koronázótemplomával. Egyrészt még csak nem is kicsi: teljes befogadóképessége 800 fő – a Mátyás-templomban max. 1200-an férnek el. Másrészt olyan pillanatoknak volt helyszíne, amelyek önmagukban megtöltenek egy történelemkönyvet. Itt nyugszik még VIII. Henrik is, meg még egy csomó angol uralkodó, fel sem soroljuk őket. A boldogabb események közül: itt házasodott a királynő legkisebb fia, Edward herceg 1999-ben, Károly herceg is itt vette feleségül jelenlegi feleségét, Camillát 2005-ben, a mai vőlegény, Harry unokatesója, Eugénia hercegnő pedig októberben megy itt férjhez. Ami Harryt illeti, ő se először lesz itt főszereplő: ebben a templomban keresztelték.
Tudjátok, az a jó abban, ha valaki brit herceg (vagy brit herceg csaja), hogy nem sokat kell agyalni azon, hol legyen az esküvő. És nem kell félni attól se, hogy a kiválasztott helyszín gagyi lesz vagy elcsépelt, vagy hogy a nagyi barátnőjének a negyedik férje húzkodja majd a száját, hogy minek kell a világ végére menni egy hülye esküvő miatt.
Harry és Meghan meg legyenek nagyon boldogok és vagányak még vagy ezer évig.
(források: www.windsorgreatpark.co.uk, windsor.gov.uk, www.geograph.org.uk)
