Rendes, békés emberek a szomszédok. Néha átjárnak egymáshoz egy-egy tál friss gyümölcsre, vagy frissen füstölt sajtra. De van valami, ami képes a legjobb szomszédi viszonyt is tíz másodperc alatt tönkretenni. Ez a fűnyírás. És még csak nem is az emberek a közvetlen oka.
2013-ban az Önkormányzatok hatáskörébe adták a Közösségi együttélés szabályozásának helyi meghatározását. Ebből lett a káosz, több dolog miatt is. Először is mindenki a Zajrendeletbe (A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályozza a birtokvédelmet.) kapaszkodna, mert a fűnyírás, meg a fúrógép zajos ugyan, de sajnos kapufa. A zajrendeletnek ehhez semmi köze. Olyannyira, hogy kivételként kifejezetten kiemelték, hogy
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) közterületi rendezvényre,
b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,
d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,
e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint
f) a vallási tevékenység végzésére
Ebben az esetben a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekről beszélünk.Na de akkor most mikor nyírhatok füvet? Nos, hogy a kérdésre is válaszoljak, a fűnyírásra vonatkozó szabályozást a helyi közösségi együttélést szabályozó rendeletben kell keresni, mégpedig a helyi önkormányzat weboldalán.
De az is segít, ha a saját univerzumunkból kicsit kipillantunk, és rájövünk, hogy szombaton nem mindenki kel hatkor, hogy hétre kolbásszagú böfivel, WC-után, tettrekészen élezze a kést a fűnyíróban.
Örök veszélyzóna a nyaraló is. Aki már pénteken lejött, az lenyírta pénteken, vagy szombat reggel. Aki szombaton jön, lenyírná szombaton, vagy ami még rosszabb, vasárnap. Aki meg ott lakik, pihenne. Meg a másik kettő is. Nem jó. Aki ott lakik, azon értetlenkedik, miért nem lehet hétközbe nyírni, a hétvége a pihenésé. Aki meg egész héten a melóba ül, nem érti, hogy mit zavarja az a fél óra, amíg végez. Kinek van igaza? Erre való a rendelet.
Az is csodás, ha valahol kisgyerek van. És hiába akar a szomszéd előzékeny lenni, és csak délután egykor áll neki nyírni, ha a kicsi pont akkor aludt volna az ebéd után. Eredmény: fintorgó szomszéd, nyűgös gyerek. Kellemetlenség. És még az is lehet, hogy közben a szabályt is betartja. Tessék, a következő rendeletben 9-14 között nyírhatunk.
Mutatok pár példát, hogy milyen esetek vannak erre, Budapest XI. Kerületének a szabályozása eképp szól, 2013-ból:
Rendeletek – 2/2013. (I. 29.) XI.ÖK rendelet
Zaj-és rezgésvédelemmel kapcsolatos szabályok megszegéseaki lakóövezetben a kertépítéssel és a zöldfelület fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (pl: robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) végez az alábbi időpontokban
munkanapokon 20.00 óra és 08.00 óra között
szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 00.00-09.00 óra és 14.00-24.00 óra között,százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
Egy másik példa Budapestről, a XVIII. kerületből:
A kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenység (például robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktorműködtetés) a lakóövezetben: – hétköznapokon: 06.00 óra és 20.00 óra között, – szombaton, vasárnap és ünnepnapokon: 09.00 óra és 18.00 óra között végezhető.
A XII. Kerület kicsit csavart a dolgon.
Egyrészt szabályozza a közterületi kertészkedéssel kelett zajt, másrészt a 2008-as állapothoz képest, 2013-ra kicsit szigorítottak, és vasárnap már teljes kusti van, csak a harangozás mehet délben:
a kerületben élők nyugalmának biztosítása érdekében kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenység (pl. fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése)
a) munkanapokon 7.00 óra és 20.00 óra között,
b) szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 9.00 óra és 12.00 óra között, valamint 15.00 óra és 18.00 óra között végezhető,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon ilyen tevékenység nem folytatható.
Számomra ebből az látszik, hogy ahány önkormányzat, annyiféle szabályozás. Igenám, de mi van ott, ahol nincs is szabályozás? Mert ilyen hely is elég sok van, nem is kell messzire menni. Nos, itt azt tudom tanácsolni – amit amúgy is tanácsolnék -, hogy a józan eszünkre hallgassunk. És senki se zúgasson a másik fülébe fűnyírót reggel hétkor se, meg nyolckor se, hiába űzte ki az ágyból a reuma, vagy a vizelési inger.
Toleránsnak és megértőnek kell lenni, arra gondolva, hogy a Sanyika a szomszédban túlórázik, hogy ki tudja fizetni a hitelt, meg a gyerek különóráját, ne fűnyírózzam már fel reggel. Majd ha látom kijönni, rákérdezek, zavarná-e. És nem fogja.
Ugyanez vonatkozik a hajnali flexelhetnékre, városi házban meg a reggel 7-9 között elpuhuló falakra. Ésszel kell csinálni. És amennyire mi felháborodnánk, ha valaki álmunkból hangzavarral keltene, valószínűleg a szomszéd is ugyanannyira fog felháborodni. És nem arról van szó, hogy lehet, vagy nem lehet. Mert többször lehet, mint amennyire zavaró. A társasházakban a házirendben, általában leírják, mikor mit lehet zajolni. De a józan ész, a másik életritmusának tudomásul vétele segít. Meg amúgy is szét kell engedni a borostyánt a kertben, talajtakarónak az is jó, és nem kell nyírni.
Meg tudjátok, mire jó még ez a cikk? Ha van egy hülye szomszéd, aki nem veszi észre magát, el lehet neki küldeni. Hátha.
