Az ökológiai lábnyom kifejezéssel azt tudjuk kifejezni, hogy embernek, vagy országnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Tehát minél környezettudatosabban élünk, annál kisebb az ökológiai lábnyomunk. De mégis mennyi az annyi?
A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik és sokat emlegetjük, amikor arról beszélünk, hogy melyik ország hogy kezeli a hulladékát, vagy mennyit ülünk autóba, szelektíven gyűjtjük e a szemetet, vagy használunk e klímaberendezést a lakásunkban. Ahhoz, hogy megállapítsuk egy csoport ökológiai lábnyomát, figyelembe kell vennünk az – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsüljük az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét.
http://blogs.edf.org
Az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze:
Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága.
Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges.
Erdő lábnyom: Az éves rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület.
Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték.
Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye.
Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága.
http://www.kothalo.hu/labnyom/
A kothalo.hu-n, azaz a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának honlapján találtunk egy egyszerű ökológiai lábnyom számításra alkalmas felületet, ami egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült. Az első részben a lakásunkkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, majd jön az étkezés, a közlekedés, a beszerzés-vásárlás és a hulladék kezelésének kérdése.
A teszt elvégzése után kapunk egy számot, amit viszonyíthatunk az átlagos és a magyar ökológiai lábnyomhoz is. Az eredményünk alatt pedig érdekes megnézni, hogy egyes országokban átlagosan milyen ökológiai lábnyoma van egy lakosnak.
Forrás: wikipedia.hu, kothalo.hu
Kiemelt kép: nalakagunawardene.com
