Minden évben augusztus 20-án csodálatos tűzijáték borítja be hazánk egét, és ünnepel az egész ország. Méghozzá nem is egy, hanem számtalan dolgot, ugyanis ez a nap több vallási és világi eseménynek is emléket állít. A nemzeti ünnepen az államalapítást, az államalapító Szent István szentté avatását, valamint az aratás végét is ünnepeljük. Ez utóbbiról azonban kevesen tudnak.

Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. De vajon honnan ered ez a szokás és mit jelképez az Új Kenyér ünnepe?

Az ünnep eredete

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep. Ezt az aratószokást sok helyen még a mai napig tartják, így ha valaki szeretné közelebbről is megismerni a hagyományt, akkor augusztus 20-án látogasson el Kistelekibe. Az ott rendezett Búcsú és Aratóünnep keretén belül  Új Kenyér szentelést, Szentmisét és díszes aratókoszorús felvonulást is tartanak majd.

A vallási háttér

A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél  egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. „Az Ószövetségben a mózesi törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt, vagyis mielőtt hálaáldozatot mutattak volna be Istennek az új búzából, senki nem süthetett abból kenyeret.“

Az Új Kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik, azonban eredetileg nem augusztus 20-án rendezték, hanem  a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották.

Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, melyen a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére.

A történelmi háttér

1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter rendeletbe foglalta a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Ezzel szerette volna lecsendesíteni az akkoriban forrongó agrármozgalmakat és helyreállítani az aratók és a földesurak közti jó viszonyt. Azonban kezdetben nem járt túl sok sikerrel, mert ez az ünnep sok településen nem szerepelt a hagyományok között, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak és kisebb nagyobb ünnepségekkel emlékeztek meg az aratásról országszerte. Egyre több ünnepi mozzanat kapott helyett a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.

Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. A kommunista párt úgy gondolta, hogy ha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe.

Néhány év múlva ismét megváltozott az ünnep tartalma. Az egykori hatalom “1950-től a Népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította”, melynek továbbra is fontos mozzanata maradt a kenyérszentelés.

Napjainkban augusztus 20-a ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.

A kenyér

Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének. Az emberiség táplálkozási szokásaiban rendkívüli szerepet betöltő kenyér “gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják.”

A ma ismert, kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt már az ősember is fogyasztotta.  Több ezer évvel ezelőtt ő fedezte fel, hogy ha megőröli az összegyűjtögetett magvakat, akkor vízzel összekeverve lepényt tud a masszából sütni. Ebből a lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből fejlődött ki a mai kovászos kenyér. Kezdetben búzából készült, de mára már rozs-, árpa-, alakor- vagy akár hajdinaliszt is lehet az alapanyaga.

Akkor most tulajdonképpen melyik kenyeret szentelik meg az augusztus 20-ai ünnepségen?

Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. A Magyar Pékszövetség 2011 óta megrendezi a megmérettetést, ahol szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén.

Igazi különlegességeket adott a fogyasztóknak a Magyar Pékszövetség 2018-as, augusztus 20-i termékversenye. Az idén Innovatív, Teljes kiőrlésű és Búzakenyér kategóriákban meghirdetett verseny nyertesei a Mézalmás Rozskenyér, Hajsza és Várhegyi Deres nevet kapták, és mindegyik egészen egyedi élményt ad. A friss fejlesztésekkel a nagyközönség első alkalommal a Magyar Ízek Utcája rendezvénysorozaton találkozhat, augusztus 18-20-án, a Várkert Bazár előtt.

A Szent István-napi keneyeret először a Magyar Ízek utcáján lehet majd megkóstolni, augusztus 19-én és 20-án.



Címkék: