Nara, a Honsú-szigeten fekvő japán város több ezer szarvas otthona. Az állatok egy közparkban élnek, amit teljesen magukénak éreznek, így fel alál járkálnak csordáknban, és ha kedvük szottyan leheverednem akár az út közepén is.
A park szarvasai ezrével vonzzák a turistákat, akik szarvaskekszet vehetnek a helyi boltokban, és azzal etethetik, az egyébként teljesen szelíd, és az emberek közelségéhez hozzászokott állatokat.
A japánok egykor szent állatnak tartották a szarvasokat, ma pedig természeti kincsként tekintenek rájuk, ennek ellenére mégis él egy egészen furcsa, szerintem nem túl állatbarát szokás Narában. Nevezhetjük akár szarvasviadalnak is, mert az egész riuálé a bikaviadalokra emlékeztető.
A rituális szarvaskergetés a terelők ünnepélyes bevonulásával kezdődik, majd megjelenik 3 szarvas bak, akiket bambuszbotokkal és piros zászlókkal igyekeznek terelni az arénában, hogy meg tudják őket lasszózni.
Ha sikerül, akkor tucatnyi férfiember próbálja kötelekkel a földre vinni az állatot, majd maguk alá gyűrték, egy szőnyegre cipelik, ahol levágják az agancsát, majd jöhet a következő bak.
Az agancsot diadalmasan a magasba tartják, aminek levágását azzal indokolják, hogy ősszel, a párzási időszakkor a hím szarvasok agresszívvá válnak, és gyakran sérüléseket okoztak a turisták és a helyiek számára, na meg a park berendezésében.
Hát nem tudom, hogy mennyire fér össze a szarvasok órákon át való kergetése és kötelekkel, földrebírkózása (ami ellen a bakok igen keményen küzdenek), az egykori szent állatként való tisztelettel, de nem tűnik túl állatbarátnak a dolog az biztos. Persze a szarvas magától is elhullajtja az agancsát ősszel, így maga a levágás nem fáj neki, de az odavezető “ünnepélyes” út kétlem, hogy a kedvére van.
(képek: japantravel)
