Nyáron zajlott az UNESCO Világörökség Bizottságának 42. ülése, melynek során számos olyan világörökségi helyszínnel kapcsolatban születtek fontos döntések, ahol a WWF is aktívan tevékenykedik.
A bizottság ülésén kiderült: egyes területek jövője a példaértékű összefogásnak és jó döntések sorozatának köszönhetően biztatóan alakul, míg más világörökségi helyszíneken még sok a tennivaló.
Nem veszélyeztetett többé a Belize Korallzátony
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 42. ülésén döntött arról, hogy a Belize Korallzátony lekerül az UNESCO Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájáról. Ez annak köszönhető, hogy Belize kormánya múlt év végén elfogadta azt a jogszabályt, amely teljes mértékben megtiltja az olajkitermelést a területen. Ez a lépés példaértékűnek tekinthető a közép-amerikai ország részéről.
Kép forrása: Wikipédia
A korallzátony 1996-ban került fel az UNESCO Világörökségi Listára. A területen közel 1400 különböző faj él, így a biológiai sokféleség remek példájának tekinthető, amely turisztikai szempontból is kulcsfontosságú az ország számára. A Belize Korallzátonyt 2009-ben nyilvánították veszélyeztetett területté, mivel számos olyan beruházás kezdődött meg a korábbi időszakban, amelyek nagy kockázatot jelentettek a térség természeti értékeire nézve.
A veszélyeztetettség foka tovább nőtt, amikor 2016-ban a belize-i kormány bejelentette, hogy a korallzátony területén engedélyezi a szeizmikus tesztelések végrehajtását. Erre reagálva a WWF partnereivel és a civil lakossággal összefogva petíciót indított, melynek hatására végül nem kezdték el a teszteléseket. A folyamat kicsúcsosodását jelentette az olajbányászati moratórium megszavazása 2017-ben.
Selous: csökkenő orvvadászat, fenyegető vízerőmű
Pozitív lépésként értékelhető a Selous Vadrezervátumot érintő döntés is, ugyanis Tanzánia kormánya kötelezettséget vállalt egy stratégiai környezeti hatástanulmány elkészítésére a tervben lévő Stiegler’s Gorge vízerőmű megépítésével kapcsolatban. A projekt megvalósítása több ezer négyzetkilométeren lehetővé tenné az ipari fakitermelést, a terület jelentős részét pedig vízzel kellene elárasztani. A WWF 2017 júliusában készített egy elemzést a tervezett vízerőmű negatív hatásairól, amely visszafordíthatatlan károkat okozna a vadrezervátum élővilágában, továbbá a környéken élő emberekre is kihatással lenne.
Kép forrása: Wikipédia
A Selous Vadrezervátum 1982 óta világörökségi helyszín, viszont – elsősorban az orvvadászat miatt – 2014-ben felkerült a Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára is. A Bizottság kiemelte az orvvadászat csökkentését szolgáló jogi szabályozások pozitív hatásait is, amelyeknek köszönhetően az elefántpopuláció stabilizálódott a vadvédelmi területen. Viszont ezt az eredményt beárnyékolja az említett vízerőmű építésének terve a világörökségi helyszínen belül, így a vadrezervátumot továbbra is veszélyeztetett területként tartják nyilván.
Továbbra is veszélyeztetett a Virunga Nemzeti Park
A Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listáján marad a kongói Virunga Nemzeti Park is, ahol ez év áprilisában hat természetvédelmi őrt gyilkoltak meg. Az UNESCO Világörökség Bizottsága aggodalmát fejezte ki Afrika legrégebbi nemzeti parkjának biztonsága miatt, amely olyan illegális tevékenységek miatt vált rendkívül sérülékennyé, mint az orvvadászat, az illegális halászat és a fakitermelés.
Kép forrása: Wikipédia
A Bizottság arra kéri a kormányt, hogy továbbra is törekedjen a nemzeti park biztonságának stabilizálására. Emellett kérvényezte azt is, hogy a kongói vezetőség továbbra se engedélyezzen olajkitermelést a Virunga Nemzeti Park területén, mivel sem a bányászat, sem a kőolaj- és gázkitermelés nem egyeztethető össze a világörökségi státusszal. A WWF évek óta törekszik arra, hogy a területen az orrvadászatot és az olajfúrásokat visszaszorítsa, hiszen számos ritka faj él itt, mint például a hegyi gorilla.
Pirin Nemzeti Park: környezeti hatásvizsgálat szükséges
A bulgáriai Pirin Nemzeti Parkkal kapcsolatban az UNESCO Bizottsága arra kérte a kormányt, hogy biztosítsa a stratégiai környezeti hatástanulmány kidolgozásának megkezdését, tekintse ezt egy elsődleges ügynek, illetve ne fogadja el a kezelési terv 2017. decemberi változtatásait. A Pirin Nemzeti Park 2017-es kezelési terve szerint ugyanis a jelenleginél több mint 12-szer nagyobb területen engedélyeznék az építkezéseket, illetve a park területének közel 60%-án lehetségessé válna a kereskedelmi célú fakitermelés.
Kép forrása: Wikipédia
A tervet eredetileg stratégiai környezeti hatástanulmány nélkül kívánták végrehajtani. Viszont a WWF pert nyert a bolgár kormánnyal szemben, ez után pedig a bíróság kötelezte a kormányt a hatástanulmány elkészítésére. Ettől függetlenül a park jövője továbbra is bizonytalan. „Aggodalomra ad okot, hogy a bolgár kormány továbbra is nyitott azokra a tárgyalásokra, amelyek az UNESCO kérését háttérbe szoríthatják. A mostani döntés nem elég fajsúlyos ahhoz, hogy biztosítsa a Pirin érintetlenségének fennmaradását – hogy olyan maradhasson, amilyen évszázadokig volt” – fogalmazott Katerina Rakovska, a WWF Bulgária szakértője.
Kárpátok ősbükkösei: előremutató lépések, de folyamatos fakitermelés
A „Kárpátok és Németország ősbükkösei” elnevezésű világörökségi helyszínnel kapcsolatban az éves ülésen üdvözölték a szlovák kormány két határozatát, amelyet a Bizottság 2017-es kérésére dolgoztak ki a világörökségi helyszín szlovákiai részének védelme érdekében. Viszont aggodalmukat fejezték ki, hogy a hiányzó jogi védelem miatt még mindig folyamatos a fakitermelés a területen. Az ősbükkösök kétszáz évesnél is idősebb bükkfák, a szürke farkas, a barnamedve és a hiúz élőhelyeként is szolgálnak, így felbecsülhetetlen természeti értékekkel rendelkeznek, a helyszín 2007 óta része a világörökségi listának.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: WWF
Kiemelt kép forrása: Wikipédia
