Sok városi ember álma egy saját kert, vagy legalább egy olyan társasház, ahol van valamennyi zöldfelület. A budapesti épületek dzsungelében viszonylag kevesen vannak azok a szerencsések, akik elmondhatják magukról, hogy kimehetnek a saját kis zöldjükbe.
A Keleti pályaudvarhoz közel fekvő egyik társasház lakói jól választottak. A kétezres évek elején született épület tetejének egészén tetőkertet alakítottak ki, igaz, ennek nagyjából a harmadát betonburkolat borítja.
Ebben a cikkben Emese írt a biodiverz zöldtetőkről (ami ugye nem tetőkert) és ha elolvasod a fogalmakkal is pontosabban tisztába kerülhetsz, nemrég pedig Rita mutatott nektek 5 grandiózus zöldtetőt a világ minden tájáról, amik – a hasznos funkciójuk mellett – látványnak sem utolsók. Álmodozni jó, én is elképzeltem, elég klassz lenne személyesen felfedezni ezeket a nagyszerű alkotásokat, de azért az sem rossz, hogy kulcsom van egy ilyen kerthez. Még úgy is jó érzés, hogy az a kulcs a(z egyik) “munkahelyem” kulcsa…
Szóval ez az egész olyan, mint egy hagyományos kert, csak a fák hiányoznak, illetve már azok sem, mivel 1-2 helyen felnőtt az igénytelen és szívós keskenylevelű ezüstfa.
Az ilyen tetőkerteken a talajréteg 40 centiméternél vastagabb, ami lehetővé teszi, hogy olyan növényeket is el lehetett ültetni, amik a hagyományos talajon épített kertekbe is kerülnek. Egyedül füves területet nem alakítottak ki, feltehetően azért, mert a gyep minőségi fenntartása itt túl sok munkát emésztett volna fel.
A két tömbből álló épület mindkét felén létesítettek tekintélyes méretű pergolákat, amikre futólonc és lilaakác kúszik. Főként nyáron szükség is van rájuk, bár a hőmérséklet csökkentésében sajnos elég kevés szerepük van. A tető kitettsége és a viszonylag sok betonfelület okozta magasabb hőmérsékletet az árnyékolók nem tudják érdemben csökkenteni. A hangulatot viszont kétség kívül fokozzák, a zöld lombtömeg legnagyobb részét a futónövények adják.
Mivel a tetőn nincsenek nagy fák és a környező épületek sem adnak árnyékot, a kert sokkal jobban ki van téve a napsütésnek egy átlagos kerthez képest. A relatív vékony földréteget alulról fűtik a lakások, így a tavasztól őszig a talaj hűtő hatása sem érvényesül. Télen pedig – szintén a lakások melege miatt – csak a felső 10-15 centis réteg fagy át. Emiatt a tavasz, a nyár és az ősz 2-3 héttel korábban kezdődik itt fenn, a tél pedig kicsit később köszönt be, mint odalenn.
A lilaakác májusra bőven levirágzik, a hibiszkusz pedig – ami augusztusban kellene, hogy nyíljon – gyorsan követi. A kuszára meghagyott futónövények szinte mindegyik csoportjában fészkel egy-egy madárpár az év folyamán.
A kert májusban a legszebb, a legtöbb cserje ekkor virágzik. A gyöngyvirágcserjék virágai az épület téli védelmének köszönhetően egyik napról a másikra szinte berobbannak. Előtte rózsacsoport és terülő borókák.
A levendula és a cipruska kombinációja igazi rovarmennyország május végén és júniusban. A levendula szinte egész nyáron át virágzik, hála a forró környezetnek, ami júliusban a nyári szicíliai hőmérsékleti értékeket ostromolja.
Nyugat felé nézve a Rózsák terén álló templom kettős tornyát, mögöttük a budai hegyeket látni, másik irányban a Magyar Állai Földtani Intézet szecessziós épületét. A reggeli kávé mellé elég klassz látvány, akár minden nap, egész éven át.
Több madárfajnak is otthont adnak a kert kusza futónövényei. Idén is fészkelt itt egy gerlepár, rigóval pedig folyton tele van a tető. De cinkéket, verebeket és vörösbegyeket is rendszeresen látni errefelé.
Sajnos 3 évvel ezelőtt a varjak is felfedezték maguknak a kertet, így az itt fészkelő gerlék állandó veszélybe kerültek. Meg is történt a baj, idén szétszedték a gerlefészket, nem is született itt fióka.
Amennyire érdemes eltölteni a nyári reggeleket és az estéket itt fenn, annyira érdemes bennmaradnia mindenkinek a lakás hűvösében napközben. Mivel az egész kert a korábban említettek alapján sokkal jobban kitett a napsütésnek mint egy átlagos kert – szinte napfelkeltétől napnyugtáig süti a nap – a betonfelületek erősen felforrósodnak, éjszaka pedig ontják a meleget, hajnalig alig van idejük lehűlni, s már kezdődik is az egész újra. Az átlagos hőmérséklet július-augusztusban 10 óra után este 6-7 óráig 40 fok körül van, vagyis nagyjából tartja a 10 fokkal melegebb értékeket, a talajszinthez képest. Ez persze csak a burkolt felületekre érvényes, a növényfelületeken az ellenkezője igaz, összességében pedig mégis csak a kert hűtő hatasa érvényesül.
Hajnalban és este viszont kárpótol a csodás látvány, ami innen feltárul. Főleg enyhén felhős időben játszanak a felhők mindenféle színben – ami persze a légszennyezettségnek is köszönhető.
Ahogy a tavasz, az ősz is hamarabb ér fel ide. Már szeptember elején színesedni kezdenek a vadszőlő levelei, ennek ellenére ugyanaddig bírják az ágakon, mint a földszinti társaik. Mivel alulról a ház melegíti a talajt, ez kihat a növények életműködésére, így rendszerint tovább is tartják a levelüket.
A Thököly úton álló katolikus plébániatemplom látszatra szinte karnyújtásnyi távolságra van, légvonalban 300 méter.
Idén pedig megjelent a legújabb látvány, ami egy hatalmas szeletet hasít ki a látványból a tűzfalak sziluettje mögött – ez az épülő Puskás Ferenc Stadion.
Még több kép a galériában!
