Hulladék-újrahasználat, hulladékhierarchia, szelektív hulladékgyűjtés. Ezek nem szitokszavak.
A hulladékhierarchia legalján az ártalmatlanítás áll, aztán következik a hulladékhasznosítás, az újrahasználat és végül, de nem utolsó sorban a megelőzés.
Sosem gondoltam volna, hogy engem érdekel a hulladékkezelés, de erre gyorsan fény derült az egyetemen, környezetvédelem órán, kedvenc tanárom előadásá(ba)n. Ha titeket is legalább annyira felcsigáz ez a sztori, beszéljük át ezeket az alapfogalmakat.
Az ártalmatlanítás kétféle módon történhet: a hulladék vagy lerakóban végzi vagy elégetik. ( Nemcsak égetéssel lehet az anyagminőséget megváltoztatni, de ez a legjellemzőbb.) Előbbi a lehető legrosszabb, de sajnos még mindig a leggyakrabban alkalmazott módszer, hiszen ekkor a hulladékkal nem történik semmi. Jó, az igaz, hogy lerakás előtt általában kezelik, lerakás után pedig a bomlásnak köszönhetően valamennyire csökken a mennyisége, de szerintem értitek a fő problémát. A hasznosíthatóakat nem hasznosítják tovább. Az égetés során ugyan csökken a mennyisége, de ez meg egyéb környezetvédelmi problémákat vet fel.
A hasznosítás – a hulladékról szóló törvény szerint – bármely kezelési művelet, amelynek eredményeként a hulladék hasznos célt szolgál, más anyagok helyébe lép, amelyeket konkrét funkció betöltésére használtak volna. Tehát a hulladékból másodlagos termékeket állítanak elő.
Az újrahasználat pedig az, amikor a hulladéknak nem minősülő terméket, vagy annak egy részét újrahasználják arra a célra, amelyre erdetileg is szolgált. Ilyen például a boltban vásárolt üveg üdítős palack későbbi felhasználásra házi paradicsompüré tárolására, stb.
És végül a piramis csúcsán lévő, a legtökéletesebb megoldás, amit az emberiség csak hírből ismer, az a megelőzés. Amikor a hulladék keletkezését előzzük meg, például mikor egy darab almát nem teszünk nylon szatyorba, mint ahogy két krumplit, de három fokhagymát sem. Tudatos vásárlással néha-néha a fellegekben, esetünkben a hulladékhierarchia csúcsán érezhetjük magunkat.
De amíg nem érünk fel úgy általánosan magasabb szintekre, már az is valami, ha legalább a társadalom tudatába beépül a szelektív hulladékgyűjtés, mint egy lehetséges opció a Földünk megmentésére. Ez túlzás, mert csak ezzel nyilván nem menthető meg a bolygó. A legtöbb ember már megszokta, hogy papír, fém, műanyag, üveg hulladékait külön gyűjtőkbe tegye, de vannak olyan helyek is, ahova külön elviheted leadni a festéket, textíliát, elektromos hulladékaidat, stb. Arról nem beszélve, hogy a gyógyszereket a gyógyszertárakba viheted vissza, az elemeket, izzókat, fénycsöveket pedig külön ezeknek kihelyezett gyűjtőkbe kell dobni. A szelektív hulladékgyűjtés pedig 2018 őszére egy újabb anyaggal bővült: a sütőolajjal.
Korábbi cikkünkben írtunk már a MOL étolaj gyűjtő rendszeréről, amit itt olvashatsz el, ha eddig még nem tetted. De ezen kívül nem megoldott a lakossági használt étolaj begyűjtése Magyarországon. Legalábbis nem hatékonyan. Így a sütőzsiradékok több, mint 95%-a végzi szennyvíztelepeken, hulladéklerakókban, stb.
Nyilván mindenki tisztában van vele, hogy mindez miért akkora gond: a sütőolaj és zsiradékok hatalmas környezetterhelést jelentenek, meglehetősen károsak a környezetre. Csak egy-kettőt hagy említsek. Mindenkinek megvan az a momentum, mikor az olaj úszik a víz tetején, ugye? Ez a tulajdonsága a természetbe kerülve sem vész el, így megakadályozva a víz légáteresztő képességét, a vízfelület oxigéncseréjét, amely következtében állatok tucatjainak pusztulását okozza. Hasonló a helyzet a növényekkel is, mert esetükben meg a gyökérzetük tápanyag-és vízfelvételét, valamint a gyökérlégzést akadályozza meg.
fotó forrása: pixabay
Az összegyűjtött használt sütőzsiradékokat bioüzemanyaggá alakítják át. ”Egy környezetileg káros hulladékfajta megszűnik és helyette egy megújuló forrásból származó, kedvező tulajdonságú üzemanyag, energiahordozó keletkezik oly módon, hogy nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.”
Kaposváron tesztelik a sütőolajok és zsiradékok begyűjtési rendszerét. A város teljes területéről gyűjtik majd a lakossági használt olajat. Az NKV Zrt. dolgozta ki azt a begyűjtési rendszert, amelyet most először a dunántúli településen tesztelnek. Lényege, hogy a regionális hulladékgazdálkodókkal és az illetékes önkormányzatokkal együttműködésben próbálnak megoldást nyújtani a szóban forgó problémára. Minden családi házas háztartás kap egy-egy legalább 3 literes edényt, amelyet 1-2 hónapig tölthetnek a lakók. Ez az edény szagzáró, hőálló és azonosítható. A többi szelektív hulladék elszállításához hasonlóan történik az olaj elszállítása is, a lakóknak csak ki kell tenniük az edényt és cserébe kapnak egy újat. Az edénycsere gyakoriságát feltehetően 1-2 hónapra becsülik.
A társas házakban minden háztartás szintén kap egy ilyen gyűjtőedényt, de esetükben lesz egy közös, nagy méretű gyűjtőedény is, amelybe a 3 literes edény tartalmát üríthetik. Az 50-60 literes tartály telítettségének mérésére beépítenek egy eszközt, amely az adatokat egy központi szerverre továbbítja. A tartály cseréje a telítettség függvényében zajlik majd.
Remélhetőleg aztán az egész országra kiterjesztik ezt a rendszert. Addig is gyűjtsd az olajat a rántott husi után és vidd be valamelyik MOL kútra!
Na és miért jó a bioüzemanyag?
Egyrészt egyértelműen azért, mert ez a rengeteg használt sütőolaj nem a szennyvizet, lerakókat, ezáltal a Földet terheli tovább, hanem újrahasznosulnak. Másrészt környezetbarát üzemanyag, amely nem növeli az üvegházhatást, nem veszélyezteti a környezetet és a természetet. „Csökkenti a mezőgazdasági célra is felhasználható elsődleges alapanyagok biodízelben történő felhasználási arányát, nem avatkozik bele a mezőgazdaságba, alacsony a kéntartalma, valamint a biodízel előállítása nem járul hozzá a globális felmelegedéshez olyan mértékben, mint a dízel előállítása. Emellett a biodízelnek alacsonyabb a szén-monoxid, a nem elégetett szén-hidrogén és a szemcsés anyag kibocsátása, mint a dízelé. Elegyítve pozitívan befolyásolja a dízel tulajdonságait is. Nem utolsó sorban a biodízel alkalmazása hozzájárul Magyarország az EU irányába tett kötelezettség-vállalásainak teljesítéséhez is, így a bioüzemanyag célú alapanyagok használatához.”
kiemelt kép forrása: pixabay
