Lassan végleg eltűnik a fű a kedvenc fád alatt? Nincs minden veszve! Az alacsony talajtakaró növények igazi jolly jokerek, sok helyen jó hasznukat vehetjük a kertben. Például kitölthetjük velük könnyedén az üres helyeket az évelőágyásban, a lépőkövek közötti hasadékokat sem kell murvával beborítani sőt, a száraz, félárnyékos fa alatti területre sem muszáj minden tavasszal és ősszel felülvetni a füvet. A felesleges munka és pénzpocsékolás helyett érdemes a fű helyett másban gondolkodni.
A talajtakarók az igazán alacsony termetű növények gyűjtőneve, amelybe lágyszárú aprócska évelők éppúgy tartoznak, mint cserjék és félcserjék. Lényegük, hogy alacsony termetükkel és terjedő vagy elfekvő természetükkel segítenek abban, hogy ne maradjon pucéran föld a kertben, amivel kockáztatnánk a talajunk minőségét, no meg a látványt. Így aki nem hisz a mulcsban, ültessen törpe kis növényeket!
A kövek között is kakukkfűféle terjedt el. Hát nem sokkal jobb, mintha homok lenne a helyén? (Kép: flickr.com)
Fű vs talajtakarók
Remek hír, hogy a nap-, eső- és gondozáskedvelő füvekkel ellentétben a talajtakarók között sokféle igényű növénnyel találkozhatunk. Így lehet az, hogy napos helyre éppen olyan könnyen találunk belőlük, mint árnyékkedvelőket. Ezenkívül komolyan lecsökkenthetjük a fűnyírómunkát, hiszen ezeket nem kell vágni, kicsik ők mindig maguktól is. A taposást mértékkel elviselő fűvel szemben azonban a talajtakarókra ne lépjünk, nem szeretik, ezt vegyük figyelembe telepítéskor.
Árnyékba, félárnyékba
Klasszikus választás lehet a Heuchera, azaz a tűzesők bármely fajtája. Változatos színű és szép formájú leveleivel díszít télen nyáron. Nálam teljes árnyékban és félárnyékban is szépek, bár nagy szárazságban igényel egy kis locsolást. A Japán kövérke (Pachysandra terminalis) is jól bírja, ha nem rá süt a nap és e terjedő tövű növény télen is díszít leveleivel. A földieper, avagy szamóca talán furcsa ötletnek tűnhet, nálam mégis remekül bevált talajtakaró több félárnyékos helyen a kertben. Gyorsan terjed, csinos alakú levelei ősszel kicsit el is színeződnek, tavasszal nagy fehér virágaival, míg május végétől finom gyümölcseivel örvendeztet meg minket. Főnyeremény.
Borostyán, eper és tűzeső az árnyékosabb területekre
A Pénzlevelű lizinkánál (Lysimachia nummularia) alacsonyabb talajtakarót nehéz lenne találni. Ne csak edényből lógassuk hát, mert szépen befutja a földet is, és míg kora nyáron sárga virágait is látjuk, ősszel pirosas árnyalatot vesz fel, ezenkívül jó hír, hogy még a diófa alatt is remekül érzi magát. A borostyánt (Hedera) sokan főleg falra és kerítésre futtatva használják, pedig tökéletesen fedik a talajt a legárnyékosabb helyeken is, vízszintben is nyugodtan számíthatunk rá.
Napos helyre
Biztosan észrevettétek, milyen jók a napos helyekre a varjúháj félék. Tengernyi Sedum fajta van, de ez ne riasszon el, bátran tehetjük bármelyiket napos helyre a kertben. A kedvelt gyapjas tisztesfű, azaz a nyuszifül (Stachys byzantina) ne árválkodjon többé csak úgy az előkertben egy kupacban! A sok helyen unatkozó nyuszifül igazi üde színfolt, megbízható talajtakaró is lehet a kertben, ha ezüst színével kontrasztos, nagyobb növények közé teszed. Jó helykitöltő és nyár elején rózsaszín-lilás, magasra növő virágainak is örülhetünk. A mezei vagy vad kakukkfű (Thymus serpyllum) az egyik legjópofább őshonos növényféle, ha talajtakarót keresünk.
Bár a nyuszifül legfeljebb 15cm magas egész évben, a virágai úgy 30-40cm magasságig nyúlnak nyár elején (kép: wikimedia)
Mert -bár sosem lesz olyan finom aromás, mint kerti változata-, igazi puha párna válik belőle bármilyen repedésben és apró, fehértől sötét rózsaszínig terjedő színű virágai nyáron csak úgy vonzzák a rovarokat, pedig 10 cm-nél sosem lesz magasabb. Egy örökzöld orbáncfűvel (Hypericum calycinum) borított terület izgalmas része lehet a kertünknek. Bár ez nem bír jótékony hatással, mint közönséges változata, nagy, citromsárga virágai júniusban feltűnő jelenségek, míg fényes, ovális alakú levelei szépen kitűnnek környezetükből, úgy harminc centiméter magasban. Hazánkban csak félörökzöld, és levelei elszíneződnek, ahogy jönnek a hidegek, de ettől csak még jobban szeretjük.
Sedum, azaz varjúháj variációk a talajra
Rózsák
Kár lenne megfeledkezni arról, mennyi csodálatos, alacsony termetű rózsa áll rendelkezésre ma már, amelyek méretes felületek befedésére is alkalmasak kissé elterülő formájuk miatt. Na, erre aztán tényleg ne akarjunk lépni, ellenben gyönyörködésre épp ideális lesz a kert napos részeire. Gondozást különösebben nem igényelnek, de arra figyeljünk, hogy fagytűrő fajtát vásároljunk.
Az egyik kedvenc talajtakaró rózsám a kertben. Szépen terül el a földön
(Képek: flickr, wikimedia, pxhere, wikimedia, pixabay, flickr, többi saját)
