Hamarosan debütál az az ausztrál fejlesztésű technológia, mely képes a hústermékeket egy láthatatlan, szilícium-dioxidból készült, emberi fogyasztásra is alkalmas, egyedi kóddal ellátni, megakadályozva ezzel azok hamisítását. Ha a húsujjlenyomat beválik, számtalan termék hamisítását szoríthatja vissza, biztonságosabbá téve ezzel az élelmiszerpiacot.
Az élelmiszermaffia behálózza a világot
A kábítószer-kereskedelem után a második legnagyobb illegális üzletág az élelmiszerhamisítás az Európai Unión belül, világviszonylatban pedig a negyedik helyen áll. Évente több mint 65 milliárd dollárnyi kárt okoznak a hamisítók világszerte, de van, hogy az ár még ennél is nagyobb, emberéletekben mérhető.
Mióta a globális áruforgalom és ezzel együtt az élelmiszer-kereskedelem behálózza az egész bolygót, a hamisítás, a feketekereskedelem és az élelmiszer-maffia fénykorukat élik. Az ember bármennyire is igyekszik elkerülni a kétes forrásból származó élelmiszereket, sosem lehet igazán biztos benne, hogy mi is kerül a tányérjára, hacsak nem ő maga vágta le azt a csirkét.
Lehet, hogy te is sokszor ettél már lovat, csak nem tudsz róla
Az elmúlt években hatalmas port kavart a nagy-britanniai lóhúsbotrány, ami során a szigetországban árult készételekben marhahús helyett részben lóhúst találtak, de olyan is volt, hogy a termék száz százalékban lóhússal volt hamisítva. Az eset addig gyűrűzött, hogy a végére már 13 országban kellett visszavonni hamisított húskészítményeket.
(kép: sciencemeetfood)
A nemzetközi nyomozás során kiderült, hogy a hamisítás szálai különböző országok vállalatain át vezettek, míg a hamis termék Európa-szerte a fogyasztók tányérján landolt. Érintett volt egy francia húsfeldolgozó, egy lengyel és egy román vágóhíd, egy ciprusi bejegyzésű, de holland vezetésű vállalat. Majd többi között a hamis húst egy luxemburgi gyártól vásárolta meg egy svéd fagyasztott késztermékeket gyártó cég, akinek a termékei a brit üzletekbe kerültek.
Több száz tonna hamis termék van a hazai piacon is
Ez a példa tökéletesen mutatja, hogy mennyire bonyolult, és éppen ezért gyakran követhetetlen úton jut el egy termék a fogyasztókig, akik aztán jóhiszeműen megveszik és megeszik azt. Magyarországon is nagy erőkkel folyik a harc a marhaként eladott megfestett sertéshús, a hamis méz, a pancsolt alkohol, a biónak beállított agyonvegyszerezett zöldségek és a feltuningolt porpaprika ellen.
Hazánkban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közösen hajt végre élelmiszerhamisítás elleni akciókat, olyan nemzetközi szervetekkel közösen, mint az INTERPOL és az EUROPOL.
(kép: foodsafetymagazine)
A legutóbbi nemzetközi, OPSON VII elnevezésű akció négy hónapos időintervalluma során több mint hétezer liter alkoholtartalmú folyadékot, valamint 105 tonna hamis, vagy ismeretlen eredetű élelmiszert (például zöldség, hús és gyümölcs) vontak ki a piacról.
“Több esetben akadt probléma hústermékeket előállító üzemekben. Januárban például egy Baranya megyei charolais szarvasmarha termékeket előállító egységben kellett intézkednie a Nébih ellenőreinek, ahol végül csaknem egy tonna hús forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint annak megsemmisítését rendelte el a hatóság.”
Jön a húsújjlenyomat, vége a hamisításnak
A probléma tehát világméretű és felszámolhatatlannak tűnik. Veszélyt jelent a fogyasztókra, problémát okoz a gyártóknak, óriási károkat tesz az élelmiszeriparban és a kereskedelemben. Éppen ezért az ausztrál Pricewaterhouse Coopers vállalat Anthony Puharich hentessel közösen kifejlesztettek egy olyan elektronikus jelölési technológiát, melyben szilícium-dioxid spray-vel egy leolvasható, egyedi vonalkódot fújnak a húsra, ami a termék útja során bármikor leolvasható.
(Kép: afr )
A szilícium-dioxid emberek számára fogyasztható, teljesen íztelen, szagtalan és láthatatlan, a húsról viszont annak rongálása nélkül nem lehet eltávolítani. Az rendszer úgy működik majd, mint az ember telefonján a QR-kód-leolvasó. A hús felé tartva egy szerkezetet, az beazonosítja az egyedi kódot, ami megmondja, hogy honnan származik a hús, milyen útvonalon került a termék adott országba, de még azt is, hogy mikor vágták és mit evett a marha.
Az ausztráloknak ez azért kiemelten fontos, mert a világhírű ausztrál marhahús renoméja romlani kezdett a rengeteg hamisítás miatt. A felvásárlók és fogyasztók elégedetlenek voltak az ausztrál marhaként megvásárolt hústermékkel, mert mint sok esetben kiderült, azt a legfőképp Kínán át történő export során valamilyen silány húsra cserélték.
Ausztrália nagy mennyiségben tenyészt export célra, de eddig sikertelenül küzdöttek az országhatáron túlnyúló hamisítás ellen. Így azonban garantálni tudják az élelmiszergyártók, az áruházak, az éttermek és minden vásárlójuk számára szerte a világon, hogy ellenőrizhető, száz százalékig megbízható, színtiszta ausztrál marhát kapjanak.
(kép: pixabay)
A húsujjlenyomat egy széles-spektrumú eszközzel lesz egyelőre leolvasható, de már dolgoznak azon, hogy okostelefonokkal is felismerhető legyen, így mi, a fogyasztók is le tudjuk majd ellenőrizni a termék származását. A cél, hogy a hústermékek után a tejtermékekre és a borokra is kiterjesszék a technológiát, majd lefedjék a lehető legtöbb élelmiszert, megállítva ezzel a globális élelmiszer-hamisítást. A technológia a napokban debütál a nemzetközi piacon.
(kiemelt kép: afr )
