Első cikkemben elmeséltem, miért költöztünk falura, miért törekszünk önellátásra, hogyan élünk, gazdálkodunk. Most arról szeretnék pár sort írni, hogyan készülünk a karácsonyra.
Kis falunkban semmiféle változást nem történt a karácsony közeledtével. Az élet ugyanolyan csendesen, lassan folyik. Minden halad a saját medrében, csak egy-egy feldíszített, kivilágított ablak árulkodik az ünnepekről. (Igaz, tavaly házfalon mászó mikulás is megjelent már.) A mi életünk sem változik meg decemberben. Idén már egyáltalán nem megyünk be a városba, nem nézelődünk karácsonyi ajándékok után, hiszen jól bevált szokás szerint a kamrából választunk meglepetést a családtagoknak és barátoknak.
Egyetlen változás kis gazdaságunkban, hogy novemberben megszülettek a bocik. Az ellátásuk, a kézzel fejés és a tej feldolgozása teljesen lefoglal minket. Szabadidőben a gyerekekkel boci nézés, simogatás a program. Készül a házi vaj, sajt, aludttej, tejföl és túró. A vaj és sajt nagyszerű újdonság lesz ajándéknak.
Egy szó, mint száz, karácsonykor is betartjuk, hogy minél kevesebb vásárlás, annál több saját, egyedi ötlet. Mi szintén annak örülünk, ha saját készítésű ajándékot kapunk, vagy a gyerekek a nagyi által varrt figurákat. Nagybácsi horgolni szokott fantasztikus állatkákat. Ha pedig nincs idejük, nyugodtan jöhetnek üres kézzel vagy egészséges rágcsálnivalóval, finomsággal. Minden évben újra és újra elmondjuk szűk családi körben, hogy idén is tartsuk magunkat ehhez az értékrendhez. Sokkal könnyebb lenne bemenni a boltba és venni valamit. A nagymamák városban élnek és hajlamosak visszaesni, túlzott vásárlásba fogni.
Mit teszünk, ha ajándékozunk?
Benézünk a kamrába. Egész nyáron, ősszel folytak a befőzések és ilyenkor gondoltunk arra, hogy jusson ajándékba. Végtelen sok mindent felsorolhatnék. Lekvárok, szörpök, befőttek, aszalt gyümölcsök, aszalt paradicsom, szárított növények teának, paprikakrém, fokhagymakrém, szárított erdei gombák. Minden finom, egészséges, vegyszer- és tartósítószermentes. Van még hidegen sajtolt napraforgó olajunk, teljes kiőrlésű lisztünk is. Volt, hogy családtag fokhagymát vagy babot kért tőlünk ajándékba. A legkedveltebb télen a mák, a dió és méz. Ezekből mindig csomagolunk, illenek az ünnepekhez.
A kamrán kívül a könyvespolc tetején nézek szét. Mi található a könyvespolc tetején? Háziszappan. Kétévente készítünk 6-8 kg szappant saját használatra, ilyenkor dekoratív formákba is öntök jelentős adagot. Mindig kéznél vannak, ha ajándékozásra kerül a sor. Szépek, illatosak és háziak.
Végül, ha nem a kamra és nem szappan, akkor marad az ezermesterkedés. Idén a gyerekeknek babakonyhát barkácsolunk. Saját, egyedi babakonyhát. A terv már kész a fejemben, lassan ideje kivitelezni.
Tavaly, tavalyelőtt, ha jutott időnk ajándék után nézelődni, a régiségvásár és a bolhapiac jöhetett szóba. Fantasztikusan jó, egyedi dolgokat találni mindkét helyen. Olcsó és leginkább környezetbarát, ha nem új dolgot veszünk. Játékot, könyvet, ruhát, bútort szinte mindig használtan veszünk. Gondoljuk csak el, mennyi játék van forgalomban napjainkban. Ha ma leállnának a gyártásukkal, akkor is rég késő lenne. Elárasztottuk vele a Földet. Pedig rendkívül káros hatással van a rengeteg játék a gyerekek lelki fejlődésére. Ehhez társul még a fogyasztói társadalom által diktált mértéktelen ajándékozási szokás. Mi évek óta szem előtt tartjuk, hogy minimális ajándék és játék kerüljön a fa alá. Kevés kis apróság, nekünk és a gyerekeknek egyaránt.
Van a szekrény tetején egy doboz, amibe összegyűjtöttem bolhapiacon, régiségvásárban vett jó pár játékot, hogy mindig kéznél legyenek, ha nincs idő vásárba menni, és persze vásár sincs mindig. Fő az előrelátás!
Mit nem teszünk karácsonykor?
Egy biztos, hogy nem vásárolunk, és nem vágunk ki fenyőfát. Az előző tulajdonos kb. 40 fenyőt ültetett a kertbe karácsonyfának, ideköltözve mi örököltük őket. Kéznél vannak, mégsem vágjuk ki egyiket sem pusztán azért, mert mai világunk elhitette velünk, mindenkinek nagy, igazi karácsonyfa jár, bele sem gondolva ennek milyen ára van. Régen luxus volt a fenyőfa, ma mindenki luxus körülmények között akar élni. De mi lesz ennek az következménye? Mi tiszteletben tartjuk fenyőinket. Olyan különleges hangulata van, ennek a 40 fenyőfának. Karácsony napján ágakat vágunk belőlük, és egy nagy csokrot készítünk. Ez díszítjük fel szalmadíszekkel, fadíszekkel, saját készítésű angyalkákkal.
Ha fenyőfát nem is, de egy pulykát biztosan levágunk az ünnepekre, hogy éhesek ne maradjunk.
Még két dolgot nem teszünk. Nem veszünk csomagolópapírt, hanem helyette újságpapírt használunk, vagy egyáltalán nem csomagolunk. És végül nem kapcsoljuk be a tévét, mivel nincs is tévénk, és nem nézünk filmet, mesefilmet számítógépen sem. Inkább egész este együtt játszunk a gyerekekkel.
Mindenkinek szép, csendes, áldott békés karácsonyt kívánok!
