A John Templeton által létrehozott díj a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó elismerése, jelenleg 1,1 millió fonttal (446 millió forinttal) jár. Az 1972-ben alapított díjat olyanoknak ítélik oda, akiknek életművében, pályafutásában ötvöződik a tudomány és spiritualitás. Az elismerést először Kalkuttai Teréz anya kapta meg, az utóbbi évek díjazottjai között szerepelt a dalai láma, de két éve II. Abdullah jordániai király nyerte el. A tavalyi díjazott Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek igazgatója, a Humán Genom Projekt vezetője volt.
“Felfedezései gyökeresen megváltoztatták a világnak az állati intelligenciáról vallott nézeteit, egyszerre alázatra késztető és magasztos módon gazdagították az emberiségről alkotott képünket” – méltatta a tudóst Heather Templeton Dill, a John Templeton Alapítvány elnöke.
Jane Goodall, a világhírű természettudós és állatvédő kapja idén a Templeton-díjat.
Goodall 1934-ben született Londonban. 1957-ben utazott Kenyába, ahol megismerkedett a világhírű antropológussal és paleontológussal, Louis Leakeyvel. 1960-ban meghívására fogott bele csimpánzokkal folytatott világhírű kutatásaiba a mai Tanzánia területén.
Kutatásai hozzájárultak a primatológia forradalmasításához, megváltoztatta a tudósok és a közvélemény szemléletmódját az állatok érzelmi és társadalmi komplexitásának felimerésében.
Ő volt az első, aki megfigyelte, hogy a csimpánzok olyan tevékenységeket végeznek, amelyekről korábban azt hitték, kizárólag az emberek sajátja, mint például a szerszámok készítése és kimutatta, hogy a csimpánzoknak saját egyénisége van.
1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok védelmére és tanulmányozására, valamint helyi közösségek támogatására. A kilencvenes években pedig létrehozta a Roots & Shoots környezetvédelmi és humanitárius programot, amelynek gyakorlati projektjei a közösségek, az állatok és a környezet javát szolgálják több mint 65 országban.
“Egyesek azt hiszik, hogy élhetünk a természettől elkülönülve, pedig nem” – hangsúlyozta Goodall, aki szerint mindenkinek át kell gondolnia, hogy ma meghozott döntései milyen hatással lehetnek a jövendő generációkra, a bolygó egészségére.
Az elmúlt évtizedekben Goodall átlagosan több mint 300 napot töltött utazással évente, hogy világszerte előadásokat tartson a természetvédelemről és a kollektív cselekvés lehetőségéről a változás eléréséhez. A koronavírus-járvány miatt le kellett állnia az utazásokkal, de online tovább folytatta ismeretterjesztő munkáját. Gyermekkori otthonából, Angliából podcastot indított, amellyel 87 évesen is emberek millióit éri el a közösségi médián keresztül.
(Gardenista/MTI)
