Kétféle akvárium létezik. A hagyományos, amikor az akvárium lényege a hal, s minden más, így a növények is csak kiegészítők. Előfordul az is, mikor ez annyira elcsúszik, hogy élő növények helyett csupa műnövénnyel teszik tele az akváriumot. Viszont van olyan is – amiről én itt most írni kívánnék – amikor a növényeké, köveké, faágaké a főszerep, és a halak csak statiszták, már ha egyáltalán vannak benne halak. Ezt növényes akváriumnak nevezzük.
Kiegyensúlyozott akvárium
Az 1800-as évek közepén egy Philip Gosse nevű angol természettudós kidolgozta a kiegyensúlyozott akvárium elméletet, mely lefektette a mai modern akvarisztika alapjait. A tudomány fejlődése e téren is rengeteg újat hozott, az akváriumok világszerte egyre népszerűbbé váltak. A mára kialakult technikai háttér lehetővé teszi a legkülönfélébb méretű, formájú, felépítésű akváriumok létrehozását. Azonban létezik egy irányzat, mely az akváriumokat művészi alkotássá emeli. Ez az akvarisztika csúcsa, az akvakertészet.
A Green Aqua csapatának egyik verseny akváriuma (Szecsei Tibor)
Az akvakertészet lényege egy víz alatti ökoszisztéma létrehozása. Alapelve a kiegyensúlyozottság és a harmónia, a természet hű tükrözése. Az akvakertészek valóságos tájképeket alkotnak meg kisebb nagyobb üvegdobozokban, melyhez az ihletet maga a természet adja. Ha kívánjuk, tekinthetünk rá úgy, mint egy művészeti ágra, melynek különböző stílusai vannak.
Holland
A holland stílus az 1930-as években vált népszerűvé, de természetesen, akkor még egészen más képet mutattak az akváriumok, mint most. A mai technológia segítségével az e stílus mentén alkotott akváriumok talán a legvibrálóbbak, legbujábbak a rengeteg különféle színű, méretű, habitusú növénytől és a kristálytiszta víztől. Ebben a stílusban a főszerep a növényeké, melyeknek az akvárium több mint 70%-át le kell fedniük meghatározott szabályok szerint. A kövek, faágak szinte egyáltalán nem kapnak benne helyet. Hasonlóan az igazi kertészethez, itt is fontos szerepet kap a növények folyamatos karbantartása, nyírása. Ha párhuzamot szeretnénk vonni, akkor ez az akvakertészet virágoskertje.
Kovács Viktor, a HAC (Hungarian Aquascaping Contest) versenyzőjének akváriuma
Japán
A japán stílusú akváriumok, más néven „nature aquarium” (angol kifejezés, melyre nehezen található megfelelő fordítás) nem meglepő módon a japánkertek világát idézik. A víz alatti kertészkedés ezen irányzata Takashi Amano, japán fényképész-akvarista nevéhez fűződik, aki az 1980-as években mutatkozott be egyedi, csak kőből és egyfajta növényből kialakított akváriumával, megdöbbentve és rövid időn belül megtérítve az akvaristák meglehetősen nagy tömegét. Módszere új életet lehelt az akkoriban lehajló ágban lévő akvarisztikába. Ahogy a japánkerteknél, itt is szigorú szabályok szerint épül fel a végső kompozíció, törekedve az arányok megtartására, az aszimmetriára és a minimalizmusra. Több válfaja van. Az iwagumi akváriumokban a köveken van a hangsúly, oly annyira, hogy csakúgy, mint a japán kőkerteknél, itt is minden kőnek megvan a szerepe és a saját neve. A ryuboku akváriumban a főszerep a faágaké (a „ryuboku” szó jelentése uszadékfa). A mizube akváriumokban szintén a faágaké a vezető szerep, de itt az ágak kiállnak a vízből, túllógva az akvárium tetején is.
A Green Aqua csapatának egyik verseny akváriuma (Lantos Viktor)
És dzsungel
Az úgynevezett dzsungel stílusú akváriumokban ismét a növényekre kerül a hangsúly. Hasonlóan a holland stílushoz itt sincsenek, vagy csak minimális számban szerepelnek kövek és az akváriumban használt aljzat is alig, vagy egyáltalán nem látszik. Azonban itt a növények ültetésére nincsenek meghatározott szabályok és a növények formára igazítása, nyírása sem kerül szóba. Ebben a stílusban a növényeket csak hagyják nőni, mígnem teljesen ellepik az akváriumot.
Forrás: wikimedia
Ha az akvakertészetről beszélünk, meg kell említenünk egy akvárium típust, ami valójában inkább az akvárium és a terrárium keveréke. Ezek a paludáriumok. Ezekben egyszerre van jelen egy víz alatti és egy víz feletti világ. Olyan, mintha egy tó-, vagy patakpart szeletét emelnénk az akváriumba. Léteznek zárt és nyitott paludáriumok. A zártakba akár kétéltűek, illetve szárazföldi állatok is kerülhetnek.
Forrás: wikimedia
Említsük meg a tengervizes akváriumokat is. Igaz ugyan, hogy ezekben főleg az állatok kapnak szerepet a homok és a kövek mellett, de találkozhatunk olyan tengeri ökoszisztémával is, ahol kis számban bár, de növények is jelen vannak. Az alapelv itt is ugyanaz. Kialakítani egy életközösséget, ami jól példázza az élet körforgását.
Forrás: wikimedia
Életközösség
Mind az édesvízi, mind a tengeri akváriumoknál, paludáriumoknál létezik egy irányzat, mely nem csak az esztétikára törekszik, hanem egy olyan életközösség létrehozására, amely a természetben valósan előfordul. Értem ezalatt azt, hogy a növények, állatok, kövek, faágak összeválogatása nem csupán a szépérzetre hagyatkozik, hanem azok származására, földrajzi elhelyezkedésére és együttélésére is hangsúlyt fektet. A biotóp akváriumok kialakításához az élőhelyek pontos ismeretére van szükség. Nem csak az élőlényeknek, kavicsoknak, köveknek, faágaknak kell passzolniuk, hanem a víz összetételének is olyannak kell lennie, mint ahogy az az adott élőhelyen található.
Van egy szempont, ami az összes eddig bemutatott akvárium típusra egyaránt vonatkozik. Egy kiegyensúlyozott, fenntartható akvakert kialakításához megfelelő technikai háttérre van szükség. Vannak úgynevezett „low-tech” és „high-tech” módszerek. Ezek alapjait azonban majd egy későbbi cikkünkben kíséreljük meg bemutatni nektek. Addig is tekintsétek meg galériánkat és ámuljatok. Ti melyiket fogadnátok el szobátok díszeként?
A képekért köszönet Lantos Viktornak és a Green Aqua csapatának!
