Érdekes dolog ez a nőnap. Bár arra hivatott, hogy a női nemet dícsérje és elismerje, mégis a pasikról tudhatunk meg sokkal többet általa. Sokat elárul, hogyan viszonyulnak, ehhez a nemzetközi ünnephez, mely a nők értékeit és egyenejogúságát hirdeti.
Az első nőnapot 1909-ben New Yorkban tartották, ami kevésbé volt magasztos, mint mostanában. Több ezer nő vonult az utcára, hogy tüntessen az egyenlő bánásmódért, a magasabb fizetésért, és a szavazati jogokért.
Még ma is sok országban ezen a napon igyekeznek a női szervezetek felhívni a figylemet a nők jogaira, vagy sok esetben azok hiányára. Amerikában már az egész március hónapot a nők ünneplésének szentelik, és világszerte sok helyen állami ünnep a nőnap. Persze az egyenjogúság nevében a pasiknak sem kell dolgozniuk. Szívesen uraim!
De mára azért átalakult ez az ünnep is, és már már kezd a Valentin-napra hasonlítani. Az erősebbik nem megrohamozza a virágüzleteket, és elhalmozza a hölgyikéket a tavasz virágaival. Vagy pont nem, mert tökre kiment a fejükből, vagy éppen ezzel kívánnak diszkréten üzenni, hogy már miért is kellene a nőket ünnepelni. Bevettem magamat egy virágüzletbe, hogy felmérjem, hogyan áll a mai férfi a nőnaphoz.
Anya csak egy van, de nő rengeteg
Ülök a hangulatos kis boltban, kint dübörög a reggeli 13. kerület, de az ember gyorsan elfeledkezik a világ zajáról a milliónyi virág között a bódító illantban. Látom a kirakatüvegen keresztül, ahogy minden második munkába rohanó pasi megáll egy pillanatra a kint sorakozó nárciszok és tulipánok előtt, és már nyílik is az ajtó.
A virágboltososok álma március 8-a, ugyanis amíg anyák napján az ember csak a drága mamát, vagy még esetleg a nagyit köszönti, és jó esetben Valentin-napon is csak szíve egyetlen választottját (sajnos itt is előfordul, hogy dupláznak), addig a figyelmesebbek nőnapon megajándékozzák a kolléganőket, a női rokonokat, a nő ismerősöket, az osztálytársnőket, meg persze jó ürügy meglepni a kiszemelt leányzókat is.
„Nőnapon legalább ötszörös a forgalom egy átlagos naphoz képest. Kétszer, háromszor is el kell mennünk friss áruért, hogy kitartson estig a készlet”- avat be Fehér Andrea, az Andi Virág tulajdonosa, miközben kolléganőjével, Veronikával folyamatosan csomagolják a nőnapi virágokat. Mindketten több tíz éve virágkötészettel foglalkoznak, így már betéve ismerik a nőnapi forgatókönyvet, és hogy hogyan változtak a szokások az évek alatt. „Néhányan biztosra mennek, és előző nap megrendelik a nőnapi csokrot, de a legtöbben aznap ugranak be, és választanak valami szépet. Kevés az olyan vevő, aki egyetlen virággal távozik, a legtöbben több hölgyet is felköszöntenek.”
A gáláns kollégák
Eddig jól vizsgáznak az urak, hiszen a hatalmas forgalom azt mutatja, akadnak még figylemes lovagok. Mint megtudom, a legtöbb virág kolléganőknek lesz. Ez tuti annak is köszönhető, hogy hazánkban még nem nyilvánították munkaszüneti napnak a nőnapot, bár innen üzenem, hogy igazán megtehetnék.
Szóval mindenki szorgalmasan robotol március 8.-án, így találkozik a kolleginákkal, illik nekik virágot vinni. „Az egyik nagy roham reggel van, munkába menet jönnek be, a másik pedig kora este, akkor már a női családtagoknak vásárolnak inkább.”-mondja Andi.
Pont be is fut egy harminc körüli srác. A férfi kollégák kollektív megbízásából érkezett, hogy beszerezzen valamit az irodában dolgozó öt hölgynek. Hezitál kicsit a tulipánok előtt, de aztán meglátja az apró, cserepes krókuszokat, és azok mellett dönt. Nagy dícséret, szuper választás! Szépen ki lehet tenni az íróasztalra, sokáig díszít.
A zsebpénzemért egy kis virágot
Azt gondolná az ember, hogy a virtuális világban ragadt Z generáció tagjai, már csak virágos emojit küldenek nőnapon, de meglepetésemre a legfiatalabbak között is divat még a virágvásárlás.
„A legnagyobb változás abban van, hogy amíg régen szinte kötelező volt, manapság a tanároknak már nem nagyon visznek virágot a fiatalok, viszont az osztálytársnőknek, barátnőknek igen. Pár száz forintot költenek csak, egy-egy szál virágot kérnek, de a gesztus még nem halt ki”-meséli az üzlet tulajdonosa, miközben ég a keze alatt a munka.
Van aki ránk bízza, de akadnak határozott pasik
Kíváncsi voltam, hogy mennyire vannak tisztában az urak a virágok neveivel, és hogy van-e érzékük a választáshoz. A betérő vásárlók legtöbb esetben szétnéztek, és ráböktek, arra ami megtetszett nekik. Könnyen meg lehetett mondani, hogy kinek vásárolnak. A több, egyforma, olcsóbb darabok mentek a kolléganőknek, kicsit kötelező jelleggel, a rokonoknak már gondosabban válogattak.
Andreától megtudtam, hogy „nőnapon leginkább a tavaszi virágokat viszik, a tulipánt, a nárciszt, a jácintot, de persze van, aki marad a klasszikus liliomnál. Inkább egy szálat, vagy cserepeseket választanak, de a legfontosabb hölgyeknek nőnapon is dukál a csokor, kértek már 100 szál rózsát is ez alkalomból.
A legtöbbször ránk bízzák az összeállítást, olyankor a címzett személyiségéről kérdezzük a vevőt, hogy kiválaszhassuk a megfelelő stílust. Van, akihez egy habos-babos rózsaszín bokréta, de máshoz egy szolíd, vagy éppen elegéns csokor illik. Határozott ötlettel is érkeznek urak, ami figyelmességről árulkodik, ismerik a hölgy ízlését, és tudják, minek örülne.”
A virágüzlet kilincsét valóban egymásnak adják a férfiak ezen a napon, aki pedig nem téved be, az reméljük, a kertből szed pár szálat. Bármilyen virágot is kapunk nőnapon, becsüljük nagyra, ugyanis több ez ilyenkor egy növénynél. Megmutatja, hogy a férfi értékeli mindazt, amit nőként adunk a világnak. És hölgyeim, ne felejtsétek el a nagy feminizmusban, hogy november 19-én nemzetközi férfinap lesz.
