Nemrég megjelent egy igen tanulságos cikk, mely szerint napjainkban a gyermekek kezében túl sokat van a telefon és a táblagép, emiatt mikor iskolába mennek, nem tudják megfogni a tollat és ceruzát. Vezető brit gyermekorvosok fogalmazták meg a figyelmeztetést.
A baj igen nagy, nyugaton sorra jelennek meg a figyelmeztető cikkek. Egyikből megismerkedhetünk egy kisfiú történetével, aki annyit játszott virtuális játékokkal életének első hat évében, hogy mikor iskolába került, féléves külön foglalkozásra kellett járnia, míg egyáltalán hozzákezdhetett az írni tanuláshoz. Az édesanya tudja, ő a hibás, és reméli, hogy ha most változtat (korlátozza a technikai eszközökhöz hozzáférését, helyette hagyományos eszközöket ad fia kezébe), akkor nem lesz maradandó a kár. A brit orvosok felhívása szerint a túl sok telefon- és táblagépezés miatt nem fejlődnek ki rendesen azok az izmok a gyerekek ujjaiban, melyek révén megfelelően tudják fogni az íróeszközöket.
Mi kell ahhoz, hogy a gyerek sikeres legyen, boldoguljon az életben?
Kreativitás, fantázia, jó kézügyesség. A fejlett finommotorikus mozgásnak köszönhetően a gyerek nemcsak ügyes lesz, hanem okos is, hiszen a kézügyesség és az agy fejlődése között szoros összefüggés van. Ha a gyerek keze ügyes szépen színez, vág ollóval, később szépen ír, rengeteg sikerélmény éri az életben, már a kezdetekkor. Sajnos ezt visszafelé is érvényes, akinek keze ügyetlen, sorozatosan kudarcok érik az életben, gondoljunk csak a fent említett kisfiúra. A kézügyesség mellett a kreativitás éppoly fontos a sikerhez. Ezért én most a kettőt összekapcsolom, és olyan játékokat fogok keresni, ami mindkettőt fejleszti.
Kreatív, kézügyességet fejlesztő játékok
Azt mondják egy natúr fa játék, jobban fejleszti a kreativitást, mint a színes, mert itt a színt is bele kell képzelnie a gyerekeknek. Érdekes elgondolás nem? Ebből következik, hogy a mai bolti játékok többsége egyáltalán nem jó, hiszen túl kidolgozott. Lássuk az igazán kézügyességet fejlesztő játékokat, melynek köszönhetően a gyerekek az alkotás örömét is megtapasztalhatják minden nap, sőt fejlődik fantáziájuk. Az igazán kreatív játék tetszőlegesen szabadon alakítható és végtelen sok minden beleképzelhető. A legkreatívabb a semmivel játszani. Ilyet is lehet? Igen, mindjárt meglátjuk. Ezért aztán hagyjuk a gyereket unatkozni is, találja fel magát.
- A kedvencem az árnyjáték a falon. Csak két kezünk kell hozzá, egy lámpa és a fal. Hihetetlenül fejleszti a kézügyességet és a fantáziát. Ahhoz, hogy igazán jól sikerüljön, fejlett finommotorikus képességre és térbeli leképezésre van szükség. Gyakoroljuk a gyerekekkel és nézzünk róla könyvet vagy videót, mert nagyon jók.
- Gyurmázás kicsit másképp. Nem kell hozzá gyurma sem, mert a kenyértészta tökéletes hozzá. Készíthetünk sógyurmát is, vagy egyes süti tészták szintén megfelelőek. Mind azért nagyszerű, mert ehető alapanyagból vannak, tehát nem baj, ha a kisgyerek szájába veszi közben a kezét és nem kell kezet mosni utána. Bármit készít a gyerek, sose javítgassuk, ne mondjuk, hogy nem jó, nem hasonlít az igazira. Amit elkészített a gyerek az úgy jó, ahogy van. Mért fontos ez? Azért mert a kreativitást gátolja a kudarctól való félelem, ha elveszed a kedvét az alkotástól. Amíg önfeledten gyurmázik (rajzol, játszik), addig endorfin termelődik szervezetében, amikor azonban kritizálod, beleszólsz a játékába, leáll az endorfin termelése. A gyerek pedig akkor fejlődik, ha endorfin (boldogsághormon) termelődik szervezetében.
- Papírhajtogatás, origami. Sosem szabadna elfelejtenünk, olyan egyszerű és olyan csodálatos játék. Továbbá nagy és apró mozgásokból álló feladataival segíti az agyféltekék összehangolt működését. Minden gyerek életének szerves része kéne hogy legyen.
- Rajzolás, festés, kopírozás, ollóval vágás. Minden nap, otthon is. Rendkívül fejleszti a kézügyességet, amire, mint megtudtuk, az iskolában nagy szükség lesz az írástanuláshoz. A rajzolás sokféleképpen variálható, nézzünk utána vagy emlékezzünk vissza gyerekkorunkra. Lehet olyat is, hogy becsukott szemmel rajzolni firkát, majd a másik gyereknek ki kell egészítenie úgy, hogy valami felismerhető dolog legyen belőle. Vagy egy lapot négyfelé hajtunk (harmonikaszerűen), felülre valaki fejet rajzol, alá másvalaki nyakat és felsőtestet, utána megint másvalaki szoknyát vagy nadrágot, végül valamilyen cipő következik. Azután kinyitjuk a lapot és megnézzük mi lett belőle. Nagyon vicces dolgok születnek, főleg, ha igyekeztünk nem szokványos fejet, felsőtestet, alsótestet, cipőt rajzolni. Az ollóval vágás, megint nagyon fontos, és nagyon jól le tudja magát kötni egy gyerek vele, csak adjunk neki feladatot, vagy egy újságot, és ő már kezdi is.
- Mutogatós játékok. Elmutogatni egy cselekvést, tárgyat, szakmát, bármit. A többieknek ki kell találni. Maguktól is játszhatják. Eszembe jutott az Amerikából jöttünk, milyen nagyszerűeket játszottunk így. Biztos, hogy érdekes lenne legalább egyszer Pantomim előadásra elmenni a gyerekekkel.
- Kartondoboz. Végtelen sok minden készülhet belőle: babaház, garázs, parkoló, csocsóasztal (nemrég láttam róla képet, rudakat beleszúrunk a dobozba, rá ruhacsipeszeket akasztunk, ezek a bábuk), társasjáték stb.
- Társasjáték, de készítsük mi kartonlapra. Rajzoljuk fel a pályát, lehet akár egy ismert játék vagy kitalálhatunk újat, új szabályokkal, ez még jobb. Nekünk még volt ilyen gyerekkorunkban.
- Egy doboz ruha. Rakjunk egy dobozba nyári ruhákat, vagy téli ruhákat, vagy maskarázásra alkalmasakat (de semmiképpen sem vásárolt jelmezeket. Tartsuk észben, hogy az fejleszti a kreativitást, amibe bele kell képzelni valamit. Egy teljesen kész, szépen kidolgozott jelmezbe már semmit sem kell beleképzelni). Nekünk kedvenc játékunk volt, hogy mikor anyukám elment otthonról, elővettük a ruháit, cipőit és beöltöztünk anyunak, ezután indulhatott a játék. Képzelhetitek, mi mindent kijátszhat magából így a gyerek, és mennyire szükség van erre. Nem kell messzire mennünk, gondoljunk csak a pszichodrámára, mennyire fejlesztő és jótékony hatással van a felnőttekre is. Az én pozitív tapasztalatom, hogy két éves kislányomnak játékok helyett rendszeresen ruhákat adok, imád öltözködni, és hihetetlenül fejlődik közben a keze. Ruhák begombolása, cipő befűzése, cipzár felhúzása, mind tökéletesen elég, a boltban reklámozott kézügyességet fejlesztő drága játékok helyett!
- Kendők. Kisebbek, nagyobbak. Régi textil zsebkendők. El sem képzelhetjük mennyi mindenre jó egy egyszerű textildarab, de majd gyermekeink megmutatják. Lehetnek varázskendőink is. Nálunk van egy madaras kendő melyet, ha felvesz kisfiam, őszapókává változik. Onnantól kezdve ő egy madár, egész addig, míg le nem veszi.
- Pokrócok, párnák, plédek, szivacsok, paplanok. Minden lehet belőlük: kuckó, csúszda, piknikpléd, kutyaház, róka odú, madárfészek stb. Nem kell kész kisházat venni, mert az csak egyetlen dolog. Ezekből pedig minden építhető. A Waldorf óvodákban paravánok vannak. Nálunk különböző méretű szivacsok töltenek be hasonló szerepet.
- Varrás. Alig várom, hogy nagyobbak legyenek a gyerekek és varrhassunk. Igenis, a kisfiamat is érdekli, sőt jobban, mint kislányomat! A régi, téves dolgokhoz ne ragaszkodjunk, esetünkben például ahhoz, hogy mi fiús és mi lányos. Emiatt pedig megfosszuk fiainkat a sírástól, varrástól, babázástól, főzéstől; lányainkat meg a fiús vadulástól, autózástól. Mai világunk azért csodálatos, mert a régi értékeket és az új információkat, tudást összerakva, fantasztikus dolgok születhetnek. A varrás lehet lányos és fiús. Nálunk édesapám varrt nekünk gyerekruhákat és játékokat, ő vágta a hajunkat is. A varrás kreatív és fejleszti a kézügyességet. Hogy mennyire? Vegyünk elő cérnát, tűt és próbáljuk csak ki mennyire ügyes hozzá a kezünk, vagy már elbutult? Amíg kicsik a gyerekek lássák, hogy anya varr, ha nagyobbak álljanak be ők is bátran.
- Főzés. Van ennél kreatívabb dolog a világon? Fogjuk be bátran a gyerekeket. Amíg kicsik csak olyanokban segítsenek, hogy krumpli pucolás, fűszerezés, apróra vágás, pogácsaszaggatás stb. Kézügyesség fejlesztésére, mi lenne jobb? Négy éves fiam már megpucolja az ebédhez szükséges krumplit, tököt, cukkinit (zöldség hámozóval), ha kedve tartja. Ha nagyobbak már a tűzhelyhez is engedhetjük őket. Segítsenek és főzzenek maguk is, ha kedvük tartja, minél többet.
- Krumplinyomda. Na tessék, még nyomdáért sem kell boltba szaladnunk, félbevágunk egy krumplit és kifaragjuk a mintát a felszínéből, ecsettel vízfestékkel helyettesítjük a tintát. Ha nagyobbak már ők faraghatják a krumplit. Azt hiszem sokkal kreatívabb, mint a boltban vett nyomda, persze abból is lehet otthon, mert egy szépen kidolgozott nyomda megcsodálása is pozitívan hat a gyermekre.
- Bábozás. De nem kell hozzá paraván és igazából még bábok sem. Két szék, egy pléd és egy-két játék (baba, autó, plüssfigurák) ennyi is elég. Persze nagyszerűek az ujjbábok, kézbábok, főleg ha van köztük olyan, amit mi vagy a gyerekek varrtak. Nekünk nincs se ilyen, se olyan, azért még nagyszerűeket bábozunk. Ha nagyobbak találjanak ki egy egész előadást.
- Tudjátok mi a legkomplexebb, legérdekesebb, legkreatívabb dolog a világon, melyet egyetlen ember alkotta tárgy sem tud lekörözni? A természet. Vajon melyik felhúzható játék érdekesebb egy igazi kiscicánál? Ezért én most úgy döntöttem, igenis behozunk egy kis szeletet a természetből. Mik lehetnek ezek? Kövek, kagylók, fadarabok, termések, préselt növények. Ezekkel lehet játszani, kézművesedni vagy csak nézegetni. Kíváncsiságból hoztam be ágakat és együtt felvágtuk őket 10-15 cm-es darabokra, és nagy örömömre használják is, építkeznek belőle. A nemrég előkerült préselt növények, virágok teljesen ámulatba ejtették gyerekeimet. Termések: kukorica, bab, közönséges mogyoró termése, gesztenye, toboz stb. Ha nem szeretnénk, hogy ezeket szétszórják a szobában, játszanak velük csak az asztalnál. Fontos, hogy csak akkor kerüljön elő a bab, kukorica, egyéb apró termések, ha már nem dugják az orrukba, fülükbe, nem veszik a szájukba. (Kisfiam másfél éves volt, mikor férjem zsebéből kihullott pár szem kukorica, melyet kisfiam felvett, és kisgyerekhez illően megtalálta a kukoricának a legmegfelelőbb helyet, az orrát. Szerencsére sikerült házilag visszaszereznünk a kukoricát). Egyáltalán nem túlzás behozni ezeket a házba, a Waldorf óvodákban is így kap szerepet bent a természet.
- Kisállatok. Ha már természet, lehet a lakásban kisállatot tartani. Valójában nem vagyok híve, hogy bent állatot tartsunk, de a gyerekek miatt talán, mégis jó lenne, főleg napjainkban, hogy így eluralkodott az életükben a képernyő és a sok-sok bolti játék. Ha állat mellett döntünk, jól gondoljuk meg, mert ők nem játékok, hanem élőlények, akiket nem szabad megunni és elfelejteni. Nálunk gyerekkorunkban 5-5 éven át volt két hullámos papagájunk, akiket nagyon szerettünk, megszelídítettünk és nem a kalitkában éltek, hanem az egész lakásban szabadon, így biztos vagyok benne, hogy nagyon jó életük volt. Beszélni is tanítottuk őket. Jelenlétük olyan érzelmi kötődést jelentett, melyet egyetlen tárgy vagy gép sem tudott kiváltani belőlünk. Emellett akváriumban halaink voltak, egy szépen berendezett 100-120 literes akvárium igenis érdekes lehet. Kevés törődést igényel, ha sok növénnyel rendezzük be és kevés pici hallal, egyszóval nem terheljük túl. Ennyi állatot még én is elképzelhetőnek tartok lakásban, ha igazán foglalkoznak velük.
- Télen madáretetés. Bentről lehessen a madarakat megfigyelni, szerezzünk be egy távcsövet, madárhatározót, amit gyakran forgassunk.
- Papíron játszható játékok. Amőba, akasztófa, ország-város-fiú-lány stb. Ki ne ismerné ezeket a játékokat? Fontos, hogy ne a gép előtt játsszák, mert az rontja a szemet.
- Gyöngyözés. Rendkívül fejleszti a kézügyességet, sose feledjük el, már akár 3-4 éves kortól elkezdhetjük. Hogy milyen gyöngy legyen? Mit szólnánk hozzá, ha lenne otthon natúr, fagyöngy is és kagylókat is lehetne fűzni.
- Kézműveskedés. Ahogy nő a gyerek úgy igazodhatunk korához. Fontos, hogy minél kevésbé kész dologból dolgozzunk. Vegyük a szalvéta technikát, amikor csak fel kell ragasztani egy szép (már kész) szalvétát. Vagy vegyük, a bőrözést, vagy agyagozást, mikor adott egy anyag, amiből végtelen sok minden elkészíthető. Vajon melyik az igazi? Tartsuk szem előtt a természetes anyagokat. De nekem tetszik az is, hogy hulladékot újrahasznosítva kézműveskedjünk.
- Művészetek. Ha nagyobbak a gyerekek, mi fejlesztené jobban a kreativitást, mint a művészetek, legyen az ének, zene, tánc, színjátszás, írás (vers vagy akár egyszerűen naplóírás), festészet, tűzzománc, agyagozás, korongozás, kosárfonás stb.
Végtelenségig lehetne sorolni ezeket. És mind szinte ingyen van (persze egy-két kivételével). Van nekem egy furcsa elképzelésem, miszerint a gyerekek idejét szinte teljesen ki lehetne ezekkel tölteni, a kamaszokét is (én mindegyikbe szívesen beállok felnőtt fejjel is), alig lenne szükség másra napjainkban sem. Nálunk már csak ezek a játékok maradtak és egy-két bolti apróság. A változás rendkívül pozitív és inspiráló. A képernyő előtt töltött időt mi eleve kizártuk, majdnem nulla. Merjük meglépni a változást. A maradék időt pedig töltsék a barátokkal, testvérekkel, szülőkkel, legyen minél több a beszélgetés, mesélés, szaladgálás, kertben töltött szabadidő stb.
Van kedved ötletelni?
Folytatni a sort, amit elkezdtem. Én csak a legalapvetőbbeket írtam le, lehet, Te tudsz valami sokkal jobbat ezeknél. A Gardenista.hu Facebook oldalán ennél a cikknél hozzászólásban ötletelhetnénk tovább együtt, ha mindenki csak egyet hozzáír, akár gyerekkorunkból merítve, összejöhetne egy nagyszerű válogatás, nagyszerű gondolatokkal. Most elsősorban a benti egyszerű játékokat szeretném összeszedni. Ha kedved tartja segíts benne!
