Unod a gyomlálást? Eleged van a kártevőkből? Akkor ez a cikk neked szól. A megoldás mindkét problémára rendkívül egyszerű.

Tudtad, hogy egy szépen kigyomlált zöldséges ágyás, nem más, mint terített asztal a növényevő rovaroknak (kártevők) számára? Azt üzeni: „Gyertek, lakmározzatok, itt csak finom zöldségek várnak rátok!” A túlzott gyomlálással a kártevők dolgát könnyíted meg, sajátodét pedig nehezíted.

Megszokott, ma divatos, szépen kigyomlált ágyás. Itt aztán könnyű dolga van a kártevőknek, nehéz dolga a kertésznek. Fotó forrása: Pixabay

Míg egy gyomos zöldséges ágyásban a kártevők egyszerűen eltévednek, nehezebben találják meg a haszonnövényeket, így kevesebb lesz a kártétel. Neked pedig kevesebbet kell gyomlálni. Jó hír, igaz? Én teljes mértékben a gyomkertészkedés híve vagyok.

Gyomkertészkedés

Újabb kutatások szerint meg kell találni azt az optimális arányt a gyomok és a haszonnövények között, amelynél a rovarkártétel és a gyomok miatti terméskiesés összege a legkisebb. Hogy az agresszív és a túl nagy gyomok elnyomják növényeinket, azt ne engedjük, de bizony egy kevés gyom jól jön. Arról nem is beszélve, hogy sokkal kevesebb munkát fektetsz be, ha kevesebbet gyomlálsz. Mikor valaki leszüreteli a termést, nemcsak a termés mennyisége a fontos, hanem az is, hogy mennyi munkát, anyagot (pl.: üzemanyag, vegyszer stb.) fektetett be, hogy elérje azt a termésmennyiséget. Ha egész évben ástál, kapáltál, gyomláltál, vegyszereztél, nem biztos, hogy annyira nyereséges volt a kerted.

Kerüljük a csupasz talajt, annál már a gyom is jobb. Cukkini alatt itt épp madársóska nő, ami mellesleg ehető is.

Monokultúra

Hogy teljesen megértsük ezt a gondolatmenetet, tisztáznunk kell pár dolgot. Modern mezőgazdaságunkra a monokultúrás növénytermesztés jellemző. A monokultúra egy adott növényfajta egyoldalú, nagy kiterjedésű termesztését jelenti. Előnyös, mert könnyen gépesíthető, vegyszerezhető (bár a vegyszert nem nevezném előnynek!) és művelhető az adott terület. Hátránya, hogy rendkívül sebezhetőek ezek a rendszerek.

Monokultúra. Könnyen gépesíthető, de a növényeket vegyszerfüggővé teszi. Fotó forrása: Pixabay

Az azonos genetikai állománnyal rendelkező növények a betegségek vagy gyomnövény megjelenésekor nem rendelkeznek természetes védekezőképességgel. A kártevők számára pedig egyszerűen svédasztal. A monokultúra a haszonnövényeket gyengévé és vegyszerfüggővé teszi. Ezért kell olyan sok rovarölőszert, gyomirtót használni. És itt a hab a tortán: ennek ellenére a mezőgazdaságban a rovarkár nemhogy csökkenne, hanem növekszik. Az utóbbi évtizedekben a rejtély megoldására különféle elméletek születtek.

Stan Finch és Rosemary Collier elmélete

Az én kedvencem Stan Finch és Rosemary Collier, a Horticulture Research International kutatói által 2003-ban publikált cikke (elmélete). A két szerző kísérletet végzett. Egy területen, csupasz talajon káposztát termesztettek, illetve másik területen lóhere alávetéssel szintén káposztát ültettek. Majd 8 rovarfajta kártételét figyelték. Egyértelműen a csupasz talajon volt a legnagyobb a veszteség. Ezzel azt üzenik a kártevők: „Köszi, hogy ilyen szépen rendbe tartottátok a leszállópályát!”

Csupasz talaj, jó sok kapálás, gyomlálás. Kinek jó ez? A kártevőknek! A talajnak, a haszonnövénynek és a kertésznek biztosan nem. Fotó forrása: Pixabay

Ugyanis a szerzők szerint, a növényevő rovarokat az illat vonzza a adott területre, ott azonban bármilyen zöld felületre leszállnak. Ha a kártevő rovar nem táplálék növényen találja magát, akkor felszáll, és tovább keresi a táplálék növényt vagy egyszerűen elhagyja a területet. Tehát a plusz zöldfelülettel megnehezítjük a dolgukat.

A  kísérletben a lóhere alávetés egyértelműen megzavarta az összes kártevőt. Legkevésbé a káposztamolyt, de így is 40%-kal csökkent a lerakott peték száma. Legjobban káposzta bagolylepkét vezette félre a lóhere, itt 95%-kal csökkent a lerakott peték száma.

Tehát a tanulság, kerüljük a szépen kigyomlált, csupasz talajt.

Plusz zöldfelület

A publikációban a szerzők szerint a népszerű társnövények (hagymafélék, körömvirág, sarkantyúka, büdöske) egyszerűen azért működnek, mert plusz zöldfelületet kínálnak a védendő növény környezetében. Lényegében bármit ültethetünk helyettük, csak zöld legyen. Innen pedig már csak egy lépés, hogy a legolcsóbb zöldfelület a gyom!

Legolcsóbb plusz zöldfelület a gyom

Most akkor mindig ültessünk haszonnövényeink alá lóherét, facéliát, mustárt vagy olajretket? Ez még plusz munka, pénz, újabb nyűg. Azonban nem kell magot vennünk, nem kell ültetnünk sem, ha elfogadjuk zöldfelületnek a gyomokat. Maguktól nőnek, csak egy kicsit kordában kell őket tartanunk. Mint oly sokszor, most is beigazolódott, hogy a lustaság fél egészség. (Amúgy is írtuk már, hogy legyen fitt a paradicsomod.)

A paprika és paradicsom alatt, szinte szőnyeget képez a tyúkhúr és madársóska. A talaj legalább nem csupasz, plusz mindkét gyomnövény finom lesz a paradicsomsalátába.

Színes-illatos társnövények

Azt azonban nem szeretném eltitkolni, hogy Stan Finch és Rosemary Collier-rel ellentétben más kutatások viszont azt hangsúlyozzák, hogy a színes-illatos társnövények (körömvirág, sarkantyúka, büdöske, kakukkfű, levendula, rozmaring, zsálya, bazsalikom, fokhagyma stb.) jobbak, mint csupán a gyomok. Hiszen jobban megzavarják a kártevőket, esetleg riasztják is, segíthetik a talajérést (spenót), vonzzák a ragadozó rovarokat (például egyes darázsfajokat), amelyek kifejlett állapotban nektárral, lárva korukban viszont kisebb kártevő rovarokkal táplálkoznak.

Zsálya, körömvirág és egyéb fűszernövények szintén jó társnövények. Fotó forrása: Pixabay

Hogy mi a legjobb, mindenki döntse el maga. Én ültetek színes, illatos társnövényeket is, de barátaimnak tekintem a gyomokat is, nem szégyellem, hogy kicsit gyomos az ágyásom, hiszen tudom, ez jó nekünk. Arról nem is beszélve, hogy heti rendszerességgel fogyasztunk ehető gyomokat salátába, főzelékbe vagy levesbe. Tehát nálunk ők is haszonnövények.

Egy azonban biztos, kerüljük a csupasz talajt, annál még kevés gyom is jobb. Kerüljük a monokultúrát. Ültessünk vegyesen! Ha neked sem szimpatikus a monokultúra, van egy rossz hírem. Minden bizonnyal neked is van otthon a kertben, mert a gyep, nem más, mint egy monokultúrás túltenyésztett fűfarm, hatalmas területen csak ugyanaz a faj él. Sérülékeny, energia zabáló (áram vagy üzemanyag, plusz a te energiád és időd), műtrágya és víz igényes. Mi a megoldás? Hamarosan erről is írunk.

Kiemelt kép forrása: Pixabay



Címkék: