Miközben a világ a klímaváltozás, a növényvédő szerek és különböző betegségek miatt egyre csökkenő méhpopuláció megmentésén fáradozik, a japán tudósok pótmegoldásokkal kísérleteznek, és robotméhekkel álltak elő. Ezek a szerkezetek voltaképp olyan apró, 4×4 centiméteres drónok, amik helyettesíthetik a hús-vér rovarokat a növények beporzásában. A robotméhek hátsó részén egy speciális, ragadós géllel bevont lószőr van, amire a pollen szemcsék könnyedén rátapadnak, majd egy másik virágon lehullottak. Az eddigi kísérletekben a robotméhek képesek voltak beporozni a japán liliomokat anélkül, hogy a növényben bármilyen kárt tettek volna.
Hasonló kütyükkel nemcsak a japánok rukkoltak elő, hanem az amerikaiak is: 2013-ban a Harvard egyetem kutatócsoportja elkészítette a RoboBee-t, amik kezdetben csak felszállni és repülni tudtak, majd statikus elektromosság segítségével bármilyen sima felületen landoltak. Azóta viszont képességük nagyot lépett előre. Az általuk tervezett robotméhek alá tudnak merülni a vízben és fel is tudnak szállni onnan. Sőt, már léteznek olyan típusok, amik egyéb feladatokra is képesek, mint például különböző szerencsétlenségek túlélőinek felkutatására, veszélyes környezet feltárására, katonai bevetésekre, időjárás feltérképezésére, forgalmi megfigyelésre, stb.
A fejlesztéssel természetesen nem álltak le, ahhoz ugyanis, hogy ezek a drónok hosszabb távon át tudják venni a valódi méhek munkáját, az kellene, hogy a hatalmas gépraj képes legyen megosztani egymás között a feladatot, vagyis, hogy kommunikálni tudjanak egymással. Kritikusok mindemellett azt hangoztatják, hogy az igazi méhek sokkal többet tesznek a világért, mint a beporzás, hiszen részt vesznek a talaj szellőztetésében és a szennyeződések eltávolításában is, erre pedig a minidrónok soha nem lesznek alkalmasak.
Tényleg nagy a baj?
Igen, tényleg nagy a baj. Világviszonylatban is valós a probléma, az IUCN veszélyeztetett fajok listáján (Vörös Lista) is szerepelnek méhfajok. A méhek kipusztulása gyakorlatilag világvégét okozna: megszűnne a beporzás, a növények nem hoznának termést, és ez nem túlzás, hiszen ma az élelmiszerigényünk 90 százalékát 100 növényféléből nyerjük, és ebből 71-et méhek poroznak be. Amerikában olyan drasztikusan csökkent a méhpopuláció, hogy az államok között méheket kell bérelni a beporzáshoz. Ráadásul míg korábban 5 dollárba került egy méhcsalád bérlése a folyamathoz, ma már a 200 dollárt is elérheti ez az ár.
Forrás: MNN
Kiemelt kép forrása: Youtube
