Tavaszi illatorgia: virágpusztító ökoparfüm, macskaváladék és bálnahányás

Végre itt a tavasz, és vele együtt az a bódító illatorgia, ami körüllengi a virágba borult természetet. Az ember legszívesebben kint ülne egész nap, és csak szívná magába. De persze ezt nem tehetjük meg, így inkább üvegcsébe zárjuk a varázslatos illatokat, és magunkra fújjuk, hogy mi magunk is ellenállhatatlanok legyünk.

Na de,hogy a természet miért is árasztja magából ezt a csábító illatfelhőt, és mi hogyan lopjuk el a virágok, a fák vagy akár az állatok illatát, az most kiderül.

A csábítás magasiskolája

Akár csak az ember, úgy a növények is a fajfenntartásra játszanak, és ehhez bizony ellenállhatatlannak kell lenni. A természet pedig ezt olyan magas szinten űzi, hogy mi is tőle lopjuk a csábítási trükköket. Ha azt hisszük, hogy a színes sminkek, az illatfelhő, vagy akár a vonzó megjelenés valami új keletű, emberi találmány, nagyot tévedünk.

A virágok, a bokrok és a fák is évmilliók óta ezekkel a módszerekkel hívogatják légyottra az őket beporzó rovarokat. És akár csak mi, ők se érik be akárkivel. A növények tavasszal azért bontanak színpompás szirmokat, és árasztanak ellenállhatatlan illatot, hogy a kiszemelt lepkéket, méheket magukhoz édesgessék.

Képesek változtatni az illatukat, és annak az intenzitását is a siker érdekében. A virágillat olyan kifinomult, hogy a számukra hasznos fajt odavonzza, a kártevőt pedig igyekszik távol tartani. Amíg a beporzás zajlik az illat intenzív, majd ha az megtörtént, a növény visszavesz a csábító aromából, hogy nehogy megsérüljön a fejlődő termés.

A virágfüzértől a milliárdos iparágig

Az emberek meg is irigyelték a természet fejlett csábítási technikáit, és ők is rákaptak a színes festékekre és a virágillatra. Már az ókori egyiptomiak és görögök is a virágok erős illatát vetették be, igaz eleinte leginkább a rossz szagok elnyomására. Kezdetben virágfüzéreket viseltek, majd később a virágszirmokból, fakérgekből, szárakból főzeteket és olajokat készítettek.

A franciák járatták csúcsra a parfümkészítést, ami eleinte a gazdagok kiváltsága volt, hiszen egy egy kölni elkészítéséhez milliónyi virágra, és méregdrága alapanyagokra volt szükség.

Ugyanis nem olyan egyszerű ám elérni, hogy a bódító rózsa, vagy szantálfa, vagy akár ámbra illat tartós legyen, és ne illanjon el egy pillanat alatt. Ehhez olyan magas koncentrációjú olajokat, és olyan különleges, már már bizarr összetevőket kellett bevetni, ami nem csak rengeteg pénzbe, de akár állatok életébe is került.

Szintetikus versus bálnahányás

De a parfümök világhódító útra indultak, és már mindenki az üvegcsébe zárt illatos vízre vágyott. Akkora lett a kereslet, hogy megkezdődött a tömeggyártás, és vele együtt a pusztítás is.

Ugyanis a parfümőrök rájöttek, hogy egy egy állat olyan csábító illatokat termel, ami a parfümökhöz adva teljesen megrészegíti az embereket is. Ilyen például az ámbra, a pézsma, vagy a cibet.

Hogy mik is ezek? Meg fogsz lepődni. Az ámbra az nem más, mint az ámbráscet hasfalában lerakódó illatos zsírréteg, amit természetes úton csak akkor lehet beszerezni, ha megvárjuk amíg a bálna kihányja azt. De persze az ember ennél sokkal mohóbb, ha kell valami elveszi, és hát mit számít több száz bálna élete, ha jó illatúak akarunk lenni. Szóval megkezdődött a pusztító bálnavadászat a méregdrága alapanyagért.

De szegény ámbráscet nem az egyetlen, aki az életével fizetett a pacsulikért. Pechére az Ázsiában őshonos pézsmaszarvas is olyan mirigyváladékot termel, ami kiváló parfüm alapanyag, így a vadászata olyan mértéket öltött, hogy majdnem eltűnt a faj. Mígnem megtiltották a vadászatukat, és a legnagyobb gyártók kivonták parfümjeikből a természetes pézsmát, és átálltak a szintetikus illatanyagra. Persze ettől még az mindig az orvvadászok népszerű célpontjai.

A csak kávébabon élő cibetmacska is a parfümipar áldozata lett, ugyanis az ő mirigyváladéka is kincset ér. Bár ehhez hozzá tudnak jutni az állat megölése nélkül is, az olyan kínzással jár, hogy később számtalan cibetmacska elpusztul miatta.

Szóval a hatalmas kereslet a kölnik iránt, és a rohamosan növekvő parfümipar nagy gondokkal nézett szembe, hiszen kezdett egyre elérhetetlenebbé válni a természetes alapanyag. Így születtek meg a szintetikus hozzátevők, amik tökéletes megoldást nyújtanak a problémára.

A parfümgyártás fejlődésével egyre több illatot sikerült mesterségesen előállítani, ami sokkal gyorsabb, jóval olcsóbb, és legfőképp hatalmas mennyiségben hozzáférhető. Nem csak a létező virág-, fűszer-, fa-, ámbra-, vagy pézsmaillatot tudták mesterségesen megalkotni, hanem új aromákat is.

Milliónyi virág, egyetlen csepp olajért, ez aztán az öko

De persze a szintetikus szó hallatán a fél világ felhördül, hogy na az biztos káros, meg rákkeltő, meg az ördögtől való. Végül is bálnákat, szarvasokat és cibetmacskákat, meg virágligeteket kiirtani az mennyivel természetbarátabb.

Szóval most hódítanak a bio-, meg ökoparfümök, amik mentesek mindenféle szintetikus összetevőtől. Ez persze mind csodás, csak éppen azt felejtik el ráírni a dobozra, hogy pár csepp jázmin olajhoz nagyjából 5000 db apró virág szükséges. Nem árt tudni, hogy fél kilónyi koncentrált jázmin olaj 400 kilónyi, azaz 4 millió darab jázminvirágból, 200 milliliter abszolút olaj 1300 kiló tubarózsából, és egy kiló esszencia 1500 kiló bergamottból nyerhető ki.

Vagy vegyük az indiai szantálfát, ami a keleties illatú parfümök elengedhetetlen alkotóeleme. Csak a 30-50 éves fák felhasználhatók az illatanyag előállításához, amiért egész szantálfaligeteket irtanak ki. Csakhogy ez nem olyan mint egy tulipán, hogy holnapra újabb bújik elő a földből. Mivel az elmúlt években túlaratták a szantálfa ligeteket, mára a természetes olaj ára az egekbe szökött.

Így most a parfümipar megint bajban van, de a természet még nagyobban, mivel a nagy ökoparfüm mizéria jegyében virágligeteket és erdőket irtanak ki. Persze ezt a jónép busásan meg is fizeti, hiszen a csak természetes, meg bio, az mindig drágább. Kár, hogy emiatt nem jut hely a búzamezőnek, mert kell a hely az újabb parfümalapanyagnak szánt virágligetnek.

Van amiből a természetes a legolcsóbb

Ha ragaszkodsz a természetes alapanyagokhoz, javaslom, hogy válaszd a citrusos illatokat, ugyanis a narancs, a citrom, a grapefruit, a mandarin és egyéb citrusfélék illatát a gyümölcs héjában található illóolajokból nyerik, ami szerencsére még a mai napig olcsóbb, mint a szintetikus előállítás, így azt nyugodt szívvel magadra fújhatod, mert még ez a legökóbb megoldás.

Az illatok, amikért megőrülünk

A parfümök világában többféle illatcsoport létezik, többi közt a keleties, a gyümölcsös, a fás, a fűszeres, citrusos és a virágos. És bár már a parfümőrök képesek bármilyen, akár új illatokat is megalkotni, még mindig a virágos illatok hódítanak a leginkább. A legnépszerűbbek között vannak egészen egzotikusak, mint az ilang ilang, vagy a frangepáni, de olyanok is, amik most nyílnak itthon a kertekben. Szóval ha egy igazán bódító illatélményre vágysz, ne a parfümériába menj, hanem a szabadba, és szívd magadba a magnólia, a gyöngyvirág, a frézia, a gardénia, a frangepáni, a lilaakác, az ibolya, vagy az ilang ilang illatát, mert ők kölcsönzik az ellenállhatatlan parfümök illatát.

(képek: pixabay, wikimedia)

(kiemelt kép: pixabay)

Címkék: